Ruttka [Vrútky] (Szlovákia)
A Felvidéken, a mai Szlovákia területén található a 7700 fős lélekszámú Ruttka (Vrútky). 1971-től Turócszentmárton része. A Turóci-medence északi csücskében, a Turóc és a Vág öszszefolyásánál épült, első írásos említése 1255-ből maradt ránk. Ruttka polgármestere és Várfi András Gyomaendrőd polgármestere 2009. július 6-án írták alá a testvérvárosi szerződést.
Vrútky története
Ruttkát 1255-ben ''Vrutk" alakban említik először. 1285-ben IV. László magyar király egyik oklevelében felsorolja valamennyi ruttkai lakost: a településen 16 család élt. Ruttka még így is a népesebb Turóc megyei települések közé tartozott. A Ruttkay család ősi birtoka, akik már a 13. században a település birtokosai voltak. 1271-ben ''Vruthk", 1285-ben ''Ruthk'',1312-ben ''"Rutk"'', 1340-ben ''Ruthk', 1361-ben ''"Wruthk', 1363-ban ''Also Ruthk, Alsou Ruth, Inferior Ruthk"'', 1391-ben ''Wrutok', 1543-ben ''Wrutek"'' néven szerepel a korabeli forrásokban.
Felsőruttkát a 14. században alapították Ruttka határában. Ettől kezdve a korábbi Ruttka Alsóruttka néven szerepel az okiratokban. Felsőruttka helyi nemesek birtoka volt. 1784-ben 47 háza volt 219 lakossal. 1828-ban 25 házában 398 lakos élt. A 19. század közepén egyesítették Alsóruttkával és ezzel Ruttka újra egységes település lett.
A 15. században Ruttka három meghatározó családja a Matus, Miklian és Dauko család volt. A 16. században Ruttka valamennyi lakosa nemes volt. 1560-ban Zegedinus Mihály vizitátor névszerint a következő nemeseket említi: Nedeczky Balázs, Garda György, Sekerka Márton és Miklós, Roman Dávid és András, valamint Zsigmond és Kristóf. 1599-ben említik a helyi Ruttkay családot, a 17. század elején még Wrutkay, a század közepén már Ruttkay néven. 1698-ban Ruttkán négy nemesi kúria állt a Ruttkay, a Miklián, a Dauko, valamint a Balázs és Cseh családok birtokában.
A 17. század viharos évtizedeiben a település sokat szenvedett a hadak dúlásaitól. 1683-ban panaszkodnak a császárnak a lengyel-litván hadak dúlásai miatt. Többször elöntötte az árvíz is a várost. A feljegyzések szerint a Vág először 1557-ben, majd a 17. században öt, a 18. században 13 alkalommal. A Turóc 1689-ben, 1695-ben okozott árvizet. A legszörnyűbb katasztrófát 1813. augusztus 26-án a Vág kiöntése okozta. 1831-ben a kolerajárvány 40 áldozatot követelt. 1843-ban és 1845-ben tűzvészek pusztítottak.
A reformáció a 16. században Ruttkát is elérte. 1560-tól a ruttkai templom is az evangélikusoké lett. Azt csak 1709-ben sikerült a katolikusoknak visszaszerezni. A település első katolikus iskoláját 1779-ben alapították, ez az épület még fából volt. Evangélikus iskola is működött a településen. 1870-ben a katolikus iskola állami népiskola lett. 1894-ben a régi épületet lebontották és a felsőruttkai részen új iskolaépületet emeltek.
1784-ben Ruttka 92 házában 433 lakos élt. 1809-ben már 15 nemes család élt itt. 1828-ban 51 háza és 366 lakosa volt. A 19. században fűrésztelep, téglagyár, faüzem működött itt.
A település fejlődése az után indult meg, hogy 1871-ben itt találkozott a Budapest-Fülek-Zólyom-Ruttka, valamint a kassa-oderbergi vasútvonal és ezzel vasúti csomóponttá vált. 1874-ben MÁV vasúti járműjavító üzem, 1887-ben MÁV oktatóközpont épült Ruttkán. A 19. század végén már mintegy 900 munkás élt a településen, többségüket a MÁV foglalkoztatta. 1878-ban itt alakult meg Magyarország első munkáspártja, 1890-ben pedig a Magyarországi Szociáldemokrata Párt helyi szervezete.
1910-ben 6262 lakosából 3213 szlovák, 2164 magyar és 770 német volt. A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye (Turócszentmártoni) járásához tartozott. A két világháború között fontos szerepet játszott a szlovákiai munkásmozgalomban; 1920. december 13-16. között általános sztrájk színhelye (emléktábla a vasútállomáson). 1944-1945-ben környékén heves partizánharcok folytak, melyekben francia önkéntesek is részt vettek.
Vályi András szerint ''"Alsó, és Felsõ Rutka; Vrutky. Két tót falu Túrócz Várm. földes Urai több Uraságok, lakosaik jobbára evangelikusok, és kevés katolikusok, fekszenek Trentsén Vármegyének, s Szucsánnak is szomszédságában; határbéli földgyeik közép termékenységûek; gyümöltsök, ’s káposztájok bõven terem; méh-tartások hasznos. Nagy szomszéd hegyeik Dzuranovának, Gyenkovának, és Chrapovnának neveztetnek, mellyektõl éjszak felé, ’s Vág vizétõl mintegy 200 lépésnyire, a’ Trentsén Vármegyébe vezetõ útnál vagyon Dupna Skala nevû Barlangja. Nyilása mintha mesterség által készûlt vólna, olly formának tetszik; szélessége 3 és 5, hoszsza pedig 12 ölnyinek tartatik: tetejérõl kõ-enyv tsepeg-le, óldalain pedig borzaknak lakásai szemléltetnek; belsõbb részei mennyire terjednek, senki sem tudgya, minthogy vizsgálása igen veszedelmes. Bél Mátyásnak állatása a’ 299-dik óldalon, tsupa kõltemény. Mivel némelly Lakosok olly vélekedésben vagynak, mintha öblében elrejtett kints vólna: tsak nem minden esztendõben találkoznak, a’ kik bémennek kintskeresés végett; ’s hogy az útat el ne téveszszék: elmetéltt szalmát hánynak magok után, hogy ez által, vóltt nyomdokaikat bizonyosan követhessék kifelé is."''
Fényes Elek szerint ''"Rutka (Alsó), Vruki tót f., Thurócz völgyében, a Vágh vize bal partján, ott hol a Thurócz vize bele szakad: 106 kath., 246 evang., 14 zsidó lak. Ut. p. Thurócz-Zsámbokrét. Rutka (Felsõ), tót falu, Thurócz völgyében, az elébbeni helység mellett: 64 kath., 316 evang., 18 zsidó lak. Mind a két helység a trencséni fõországutban fekszik. Határjaik termékenyek; legelõjök, s erdejök bõven; a trencséni határszélen fekvõ hegyeiben két barlang találtatik. F. u. többen. Ut. p. Th.-Zsámbokrét."''
1949-1954, majd 1971-1990 között ismét Turócszentmártonhoz tartozott Martin-Vrútky ''(Turócszentmárton-Ruttka)'' hivatalos elnevezéssel. 1990-ben alakult ismét önálló községgé és egyúttal városi rangot is kapott.
