Rendkívüli települési támogatás
Rendkívüli települési támogatásban kell részesíteni azokat a személyeket, akik önmaguk illetve családjuk átmeneti létfenntartásáról a Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározott, így különösen:
- betegséghez,
- halálesethez,
- elemi kár elhárításához,
- a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,
- iskoláztatáshoz,
- a gyermek fogadásának előkészítéséhez,
- a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához,
- a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások,
- vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt, alkalmanként jelentkező többletkiadás miatt más módon nem tudnak gondoskodni és családjukban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 400 %-át (114.000,- Ft), és nem rendelkeznek a Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal (maximum 855.000,- Ft értékű vagyontárggyal).
Az Önkormányzat a betegséghez kapcsolódó alkalmanként jelentkező többletkiadások enyhítésére rendkívüli települési támogatást nyújt:
• a legalább 5 napot elérő vagy meghaladó kórházi kezelés esetén felmerülő költségek enyhítésére,
• a családban nevelkedő gyermeknek az egészségbiztosítási pénztár által teljes egészében nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatási díjának megfizetéséhez,
• eseti magas gyógyszerköltség enyhítéséhez.
Az Önkormányzat az iskoláztatáshoz kapcsolódó alkalmanként jelentkező többletkiadások enyhítésére rendkívüli települési támogatást nyújt:
• tanulói, hallgatói jogviszonyban álló gyermek vagy fiatal felnőtt tanévkezdési kiadásához,
• tanulói, hallgatói jogviszonyban álló gyermek vagy fiatal felnőtt tandíjának, egyéb ellátási díjának megfizetéséhez.
Az alkalmanként jelentkező többletkiadások enyhítéséhez az igényt a többletkiadást jelentő esemény bekövetkeztét követő harminc napon belül, beiskolázási támogatás esetében az Önkormányzat által közzétett időszakban lehet érvényesíteni. A határnap elmulasztása jogvesztő.
A gyermek fogadásának előkészítéséhez valamint a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához nyújtható támogatáshoz az igényt a területi védőnő, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás elősegítése, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz nyújtható támogatáshoz az igényt a családgondozó jelzése alapján lehet érvényesíteni.
A gyermek fogadásának előkészítéséhez rendkívüli települési támogatásban részesíthető az a személy,
- - akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 800 %-át (228.000.-Ft),
- - a gyermek megszületése előtt legalább egy évvel és a kérelem benyújtásakor is rendelkezik Gyomaendrőd város közigazgatási területén állandó bejelentett lakóhellyel, és életvitelszerűen ott tartózkodik,
- - az újszülöttet saját háztartásában neveli, gondozza.
A támogatás igénybevételére bármelyik szülő jogosult, a támogatás egy gyermek tekintetében egy alkalommal állapítható meg. A támogatás összege gyermekenként 20.000,-Ft. A támogatás a gyermek születésétől számított három hónapon belül igényelhető. A támogatásra jogosult az az örökbefogadó szülő és - a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermek gyámja kivételével - a gyám is, amennyiben fenti feltételeknek megfelel, és a támogatásra való jogosultságát az örökbefogadást engedélyező, vagy gyámrendelő határozattal igazolja. Ebben az esetben a kérelem a gyámságról és az örökbefogadásról szóló döntés véglegessé válásától számított 3 hónapon belül, de legfeljebb a gyermek 1 éves korának betöltéséig igényelhető.
Elemi kár bekövetkezése esetén a legszükségesebb ruházat, élelem, elemi bútorzat pótlására rendkívüli települési támogatásban kell részesíteni azt a személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 400 %-át (114.000,- Ft) és az elemi kárt szenvedett ingatlan a közös háztartásban élők a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 3. §-ában meghatározott jogos lakásigényét nem haladja meg. Elemi kár körébe tartozik természeti katasztrófa vagy lakástűz miatt bekövetkezett káresemény.
Temetési költségek enyhítése címén rendkívüli települési támogatásban kell részesíteni azt az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodó személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 500 %-át (142.500,- Ft).
A temetési költségekre adható rendkívüli települési támogatás összegét az egy főre jutó havi jövedelem alapján kell megállapítani:
• Az egy főre eső jövedelem a szociális vetítési alap 0-200 %-a (57.000,- Ft alatti jövedelem) esetében a segély összege 70.000,- Ft.
• Az egy főre eső jövedelem a szociális vetítési alap 200-350 %-a (57.000-99.750,- Ft között) esetében a segély összege 50.000,- Ft.
• Az egy főre eső jövedelem a szociális vetítési alap 350-500 %-a (99.750-142.500,- Ft között) esetében a segély összege 40.000,- Ft.
Rendkívüli települési támogatásban kell részesíteni helyi menetrendszerinti közlekedésben érvényes, tanulói és nyugdíjas kedvezményes bérletjegy megváltása címén azt a személyt, aki családjukban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 400 %-át (114.000,- Ft), és nem rendelkeznek a Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal (maximum 855.000,- Ft értékű vagyontárggyal).
A kedvezményes havi bérletjegy megváltásához megállapítható rendkívüli települési támogatás éves összege nem haladhatja meg a mindenkori kedvezményes havi bérletjegy árának tizenkétszeresét.
Rendkívüli települési támogatásban kell részesíteni azt a személyt, aki a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 400 %-át (114.000,- Ft), és nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal. A krízis helyzet, olyan rendkívüli élethelyzet, amikor
• a kérelmező jövedelme egy hónapot meghaladóan, igazolhatóan legalább 50%-ot meghaladó mértékben csökken vagy
• közüzemi szolgáltató által kiállított számlát nem tudja megfizetni, mely számlának az összege legalább eléri a család jövedelmének 50 %-át vagy
• bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul és ezért megélhetése nem biztosított.
Az Önkormányzat a téli, fűtési időszakban egyszeri alkalommal támogatást biztosíthat annak a rászoruló személynek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 400 %-át (114.000,- Ft), és nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal.
Támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
Települési gyógyszertámogatás
Az Önkormányzat települési támogatásként települési gyógyszertámogatást nyújt a szociálisan rászoruló személyek részére magas gyógyszerköltségük viseléséhez.
A települési gyógyszertámogatás
- rendkívüli támogatásként nyújtható, amennyiben a szociálisan rászoruló személy átmeneti létfenntartásáról alkalmanként jelentkező magas gyógyszerköltsége
- rendszeres támogatásként nyújtható, amennyiben a szociálisan rászoruló személy időszakos vagy tartós létfenntartásáról rendszeresen jelentkező magas gyógyszerköltsége miatt más módon nem tud gondoskodni.
Települési gyógyszertámogatásra jogosult az a személy
- aki nem jogosult közgyógyellátásra, és
- akinek alkalmanként jelentkező vagy rendszeres - legalább hat hónap időtartamban fennálló - havi gyógyszerkiadása meghaladja az 5.000,- Ft-ot, de családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 400 %-át (114.000,- Ft), és nem rendelkeznek vagyonnal.
- A települési gyógyszertámogatás egyszeri vagy egy hónapra jutó összege a leigazolt gyógyszerköltség, de maximum
- 13.000,- Ft ha az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 200 %-a (57.000,- Ft) alatt van,
- 10.000,- Ft ha az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 200 %-a és annak 300 %-a (57.000-85.500,- Ft) közé esik,
- 7.500,- Ft ha az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 300 %-a és 400 %-a (85.500-114.000,- Ft) közé esik.
A települési gyógyszertámogatást a rendszeresen jelentkező gyógyszerköltség időtartamára, de maximum egy évre lehet megállapítani.
A kérelmezőt a rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.
A rendszeres települési gyógyszertámogatást utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani.
Az Önkormányzat a települési gyógyszertámogatást természetben nyújtott támogatásként gyógyszerutalvány formájában biztosítja.
Települési lakásfenntartási támogatás
Az Önkormányzat rendszeres települési támogatásként települési lakásfenntartási támogatást nyújt a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez:
- a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához,
- a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz.
- A települési lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában kell nyújtani. Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 400 %-át (114.000,-Ft), és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
- A települési lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege
- 8.000,- Ft, ha az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 200 %-a (57.000,- Ft) alatt van,
- 7.000,- Ft, ha az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 200 %-a és annak 300 %-a (57.000-85.500,- Ft) között van,
- 6.000,- Ft, ha az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 300 %-a és annak 350 %-a (85.500- 99.750,- Ft) között van.
- 5.000,- Ft, ha az egy fogyasztási egységre jutó jövedelema szociális vetítési alap 350 %-a és annak 400 %-a (99.750-114.000,- Ft) között van.
A települési lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.
A kérelmezőt a települési lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. A települési lakásfenntartási támogatást utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani. Települési lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
A települési lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelmet az arra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A települési lakásfenntartási támogatás megállapításához
- a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,
- a természetbeni szociális ellátásként nyújtott ellátás esetén a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adat, illetve a lakáscélú kölcsönszerződés adósának és adóstársának a kölcsönt nyújtó pénzintézet általi azonosításához szükséges adat
- lakbérhez vagy az albérleti díjhoz igényelt támogatás esetén a bérleti szerződés fénymásolata szükséges.
A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított települési lakásfenntartási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni a fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges azonosító adatokat.
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
A támogatás feltételeit a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvt), továbbá a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyer) szabályozza. A Gyvt. 18. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében a hatáskört a gyámhatóság gyakorolja.
A feltételek fennállása esetén a gyámhatóság 1 év időtartamra megállapítja a gyermek, vagy nappali oktatás munkarendje szerint középfokú, illetve felsőfokú tanulmányokat folytató fiatal felnőtt (maximum 25 éves korig) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre (továbbiakban: kedvezmény) való jogosultságát.
Abban az esetben állapítható meg a gyermek, vagy fiatal felnőtt kedvezményre való jogosultsága, amennyiben:
a) a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg
b) aa) családban nevelkedő gyermek esetén a szociális vetítési alap összegének 225 %-át (64.125,- Ft)
ab) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ha a nagykorúvá vált gyermek nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be a szociális vetítési alap összegének 245 %-át (69.825,- Ft)
b) az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg, a Gyvt-ben meghatározott értékhatárt.
Vagyoni feltételek:
- A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára.
- Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban
a) külön-külön számítva a szociális vetítési alap összegének húszszorosát, vagy
b) együtt számítva a szociális vetítési alap összegének hetvenszeresét
meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű.
A kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a Gyvt-ben, másrészt egyéb jogszabályokban meghatározott kedvezmények igénybevételére. Ezek közül a legjelentősebb az évi két alkalommal, augusztus és november hónapban folyósított pénzbeli támogatás, és a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye.
A pénzbeli támogatás összege alkalmanként és gyermekenként 6.000,- Ft, hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében alkalmanként és gyermekenként 6.500.-Ft, fedezetét 100 %-ban a központi költségvetés biztosította.
