Nagyenyed (Aiud - Románia)
Nagyenyed csendes kisváros Torda és Gyulafehérvár között a Maros jobbpartján. A város helyén egykor római castrum állt. A várost szászok alapították. Gótikus vártemploma 1335-ben épült. Árpádkori várát többször bővítették, falait 8 torony őrizte. A várost és a várat többször felégették az osztrákok, ill. az osztrákok által felbujtott románok. 1600-ban Mihály vajda és Basta, 1704-ben Rabutin, 1849-ben román mócok. Ekkor mintegy 4000 magyar lakost mészároltak le, vár melletti tömegsírjukat egy szűkszavú tábla jelzi, melyen csak a dátum szerepel. Az 1704-es kuruc-labanc harcokról szól Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa című regénye. 1662-ben ide helyezték át Gyulafehérvárról az alapító fejedelem nevét viselő nagyhírű Bethlen főiskolát és kollégiumot, ahol olyan magyarok tanultak mint pédául Körösi Csoma Sándor. A társközségeivel együtt 29 ezer lakos közül 4800 magyar. 17 %, nem éri el a bűvös 20 %-os határt. Az itteni magyarok évek óta követelik az önálló magyar iskolát, mert csak magyar tagozat van a közös iskolában. Az elvi hozzájárulás meg van, mégis húzódik az ügy.
Fekvése
Gyulafehérvártól 30 km-re északra a Maros jobb partján fekszik. Legmagasabb pontja az Őrhegy (367 m).
Nevének eredete
Neve puszta személynévből származik. Ennek eredete a magyar Egyed személynév, mivel templomának Szent Egyed a védőszentje. Előtagja a Szászsebes és Vízakna közti Kisenyedtől különbözteti meg.
Története
A szász alapítású várost először 1299-ben említi oklevél. Helyén egykor római castrum állott. Vártemplomát 1333 és 1335 között építették polgárai. Az Árpád-kori várat a 14. és 15. században bővítették, nyolc torony őrizte. 1437-ben a parasztsereg elfoglalta, de rövidesen feladta. 1600. szeptember 17-én Mihály vajda, majd Basta is felégette. 1658-ban a tatárok rabolták ki, 1662-ben ide helyezték át Gyulafehérvárról a leégett főiskolát és kollégiumot.
1704. március 13-án Rabutin gyújtotta fel, a város védelmében 30 diák esett el, emlékművük a Kápolna-dombon áll. Erről az időről szól Jókai Mór "A nagyenyedi két fűzfa" c. beszélye (1853).
A várost 1849. január 8-a és 17-e között az Axente Sever és Prodan Simion muzsnaházi pópák-vezette román felkelők elpusztították. A lakosság nem hitte, hogy az addig békés románok bántanák őket. Az ortodox-karácsony másnapján, éjszaka elszabadult a pokol. 800-1000 védtelen embert mészároltak le helyben, nem kímélve csecsemőt, nőt, aggastyánt sem. Közel ugyanennyien, akik mezítláb a környező hegyekbe menekültek, megfagytak a huszonnégy fokos, dermesztő hidegben. A vártemplomban, talán, kitarthattak volna, de nem számítottak a veszélyre. A férfiak a magyar szabadságharc seregében szolgáltak, így nem harc volt ez, hanem közönséges, aljas mészárlás-rablás. A Kollégium évszázados szellemi értékei a sárban végezték, a haramiák által többre becsült holmik kocsiszámra a támadókat gazdagították, jóllehet a kamarilla később parancsot adott visszaszolgáltatásukra. A halottak egy részét a vársáncba (a mai óvoda udvara), másik felét az addig mészoltónak használt, a vár sáncai melletti gödörbe temették, ahol az emléktábla áll. Római számok jelzik a pogrom puszta dátumát. A borzalmas halálnemek kiagyalóinak nem büntetés járt, hanem ma is álló szobrok, és szülőhelyük nevébe illesztett, felvett nevük hirdetik "dicső tetteiket".
Nagyhírű református kollégiumát 1622-ben Bethlen Gábor alapította (ma Bethlen Gábor Kollégium), ahol kiváló tanárok tanítottak, sok neves ember került ki falai közül. Innen indult Kőrösi Csoma Sándor ázsiai útjára. A Bethlen Gábor Kollégium legendás nevelőmunkája elismeréseképpen 2003-ban Magyar Örökség díjat kapott.
1910-ben 8663 lakosából 6497 magyar, 1940 román és 163 német volt. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Nagyenyedi járásának székhelye volt. 2002-ben társközségeivel együtt 28.934 lakosából 22.596 román, 4787 magyar, 1464 cigány és 44 német volt.
Látnivalók (bővítés alatt)
- Nagyenyedi városerődítések
- Bagolyvár (Ókollégium)
- Református vártemplom
- Pápai-Páriz Ferenc sírja a Kollégium melletti temetőben
- Tornakert
- Enyedszentkirály: Kemény kastély
- Bethlen Gábor szobrok
Képgaléria
- Képek Nagyenyedről a www.erdely-szep.hu honlapon
Dr. Frankó Károly és prof. Crisan Vasile polgármesterek 1993. október 2-án írták alá a testvérvárosi partneri megállapodást
A megállapodás szövege magyar és román nyelven
Parneri bizonyítvány
Városi tanácsaink határozata alapján mi,
Aiud-Nagyenyed és Gyomaendrőd polgármester
aláírjuk
Aiud-Nagyenyed és Gyomaendrőd
közötti partneri bizonyítványt.
A nemzetközi egyezmények és baráti kapcsolatok
keretében, mindkét város kötelezettséget vállal,
hogy a kölcsönös szivélyességet és az információcserét ápolja
Aiud-Nagyenyed 1993. október 2.
Gyomaendrőd Aiud-Nagyenyed
Város polgármestere Város Polgármestere
Dr. Frankó Károly prof. Crisan Vasile
***
Certificat de parteneriat
In baza hotararii consiliilor oraselor noastre,
noi primarii oraselor Gyomaendröd si Aiud
semnam astazi certificatul de parteneriat
dintre orasele
Gyomaendröd si Aiud
Ambele orase se obliga in cadrul intelegerilor
internationale si a relatiilor prietenesti, sa cultibe
aspitalitatea si sa sprijine schimbul de informatii.
Aiud 2 octambrie 1993
Primarul orasului Primarul orasului
Aiud Gyomaendröd
Prof. Crisan Vasile Dr. Frankó Károly
