Bevezető
Gyomaendrőd 1982. január elsején Gyoma és Endrőd Nagyközségek egyesülésével jött létre. Az 1989. március 1-től városi rangot nyert település Észak-Békés vármegye egyik meghatározó gazdasági, igazgatási és kulturális központja. A város több mint harmincezer hektáros külterületén a megszilárduló és fejlődő mezőgazdasági egyéni és társas vállalkozások biztosítják az itt élő lakosság többségének megélhetését. Az ipari területen meghatározó a cipő és nyomdaipar, de számos egyéb területen így a faiparban, élelmiszer-feldolgozó iparban található meghatározó számú vállalkozás. A fejlődő és korszerűsödő kereskedelem és szolgáltatás egyes területeken európai színvonalú ellátást kínál az itt élő emberek és az átutazók számára.
A város legnagyobb munkaadója az önkormányzat, amely a gyermekjóléti, oktatási, szociális, egészségügyi, sport és kulturális területen nyújt megélhetést a helyi humán értelmiség számára és korszerű szolgáltatást a város és térsége lakosságának. A 13 ezres lakosú Körös-parti városon a 46. számú főút és a Budapest-Lőkösháza vasútvonal halad keresztül. A kiváló közlekedési adottságok, a befektetőknek kínált lehetőségek és feltételek, a vendéglátás, pihenés és szórakozás változatos palettája vonzóvá teheti e várost a gazdasági élet szereplőin túl a szabadidejüket eltöltő vendégek számára.
Fekvés, éghajlat, környezet:
Magyarország délkeleti részén, Békés vármegye északi felében, a Hármas-Körös partján található kisváros. A város a Hármas-Körös bal partján, annak árterületén fekszik. Az 1710-es években a város újratelepülése közvetlenül a folyómeder szélén lévő mintegy 10 hektár kiterjedésű magaslaton indult meg. A város belterületének mintegy 80 %-a 85 méterrel a tengerszint felett fekszik. A külterület a bal parton részben a békés-csanádi löszháthoz tartozik, magassága 85 méter. A jobb parti térség már lényegesen mélyebb fekvésű, 84 méteres magasságával a Körösök menti mély-ártér része. A csapadékviszonyokra az évi 500 mm-es átlag a jellemző, de az északi részeken 300 mm-es évi csapadék is előfordul. E terület már az ország legszélsőségesebb éghajlatú részéhez tartozik.
Domborzati jellemzők, vizek:
A város Békés vármegye északi felében a Nagykunság és a Sárrét közvetlen szomszédságában helyezkedik el. A települést több útvonal szeli át, amelyek közül ki kell emelni a Hármas-Körös fontosságát, hiszen annak partján települt a város, amely folyó alapvetően meghatározza a táj arculatát.
Népesség:
A lakosság száma 2023. év elején 13.054 fő. A helyi népesség döntő többsége magyar nemzetiségű. Kisebb számban megtalálható a német nemzetiséghez tartozónak vallók száma, valamint a roma etnikai kisebbség.
E roma közösség 1995 óta, míg a német 1998. óta önálló nemzetiségi önkormányzattal rendelkezik.
Értékeink:
Gyomaendrőd csendes, nyugodt alföldi kisváros Magyarország délkeleti részén. Az országban egyedülálló természeti és kulturális értékeinek köszönhetően egyre több turista keresi fel nyaranta a 13 ezer lakosú települést. A református Gyoma és a katolikus Endrőd 1982-ben Gyomaendrőd néven egyesült, majd 1989-ben nyilvánították várossá. Az ország legtisztább vizű folyójaként ismert Hármas-Körös partján fekvő Gyomaendrőd nemcsak a horgászok és a vízisportok kedvelőinek paradicsoma, hanem híres gyógyvizének köszönhetően a gyógyulást keresők kedvelt úti célja is.
A Budapesttől 160 kilométerre fekvő kisváros elérhető autóval a 46-os főközlekedési útvonalon Mezőtúr és Mezőberény felől, illetve a 44-es számú főútról Szarvas és Kondoros felől, valamint a 4-es főútról Kisújszállás – Dévaványa irányból.
A Hármas-Körös több mint kétezer hektáros hullámtere természetvédelmi terület, amely szabadon látogatható. A festői partszakaszokkal, füzesekkel kísért holtágak fürdésre, horgászatra és vízi sportokra csábítják a látogatókat. A romantikus ártéri erdők, ligetek, vízpartok valódi pihenést kínálnak a természetkedvelő turistáknak.
Gyomaendrőd nemcsak természeti szépségeivel, hanem az országban egyedülállóan gazdag kulturális értékeivel is büszkélkedhet. Itt található a Kner Nyomdaipari Múzeum, az ország egyetlen ilyen jellegű ipartörténeti gyűjteménye. A művészetkedvelők a városi képtárban találkozhatnak a városhoz kötődő alkotók műveivel. Az Endrődi Tájház épületében a korabeli parasztbútorzattal és más tárgyi emlékekkel ismerkedhetnek meg.
Az Erzsébet liget szépen parkosított környezetében található a város termálfürdője, melynek értékes gyógyvize számos betegség gyógyítására alkalmas. A 2003-ban teljesen felújításra kerülő Liget Fürdő 62 Celsius-fokos vizét 1960-ban gyógyvízzé nyilvánította az Egészségügyi Minisztérium. A gyógyvíz orvosilag igazoltan jó hatású az idült reumatikul, köszvényes bántalmak, az isiász, az izom- és idegfájdalmak ellen. A fürdő szolgáltatásai: balneoterápiás és fizioterápiás kezelés, szauna, szolárium, masszázs. A strand feszített víztükrű úszómedencéi, a gyógyfürdő és fedett uszoda, valamint a fürdő mellett kemping és panziók várják a vendégeket.
Gyomaendrődre a természeti szépségek és látnivalók mellet nagyon sok érdeklődőt és kiállítót vonzanak az évente megrendezésre kerülő gasztronómiai események, a Sajt- és Túrófesztivál, a halfőzők versenye és a birkapörköltfőző verseny. Nyaranta a körösparti városban az ország Volkswagen bogarak szerelmesei találkoznak visszatérő rendszerességgel, a Körös vizén pedig a vízisportok szerelmesei küzdenek egymással. Júliusban a hazai és külföldi festőművészek, grafikusok és szobrászok randevúznak a gyomaendrődi művésztáborban.
.jpg)
Fotókat készítette: Weigert József
