A szöveg időállapota: 2000.IV.20. - 2003.II.2.
Időállapot váltás: 1999.III.10. - 2000.IV.19.
2000.IV.20. - 2003.II.2.
2003.II.3. - 2003.XI.12.
2003.XI.13. -


8/1999. (III. 10.) KT számú rendelet

az állatok tartásáról

Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete az 1990. évi LXV tv. 16. §-ban biztosított hatásköre alapján a kulturált és az emberi együttélés szabályait nem sértő állattartás kialakítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja.

1. § (1) A rendelet hatálya Gyomaendrőd Város kül- és belterületére terjed ki.

(2) A rendelet célja, hogy a város kül, és belterületén biztosítsa a közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi előírások érvényesülését, valamint az állattartásra szolgáló épületek építése esetén az építésügyi szabályok érvényesülését.

2. § (1) A város területén állatot tartani, tenyészteni / továbbiakban tartani/, ezen rendelet előírásainak megtartásával lehet.

(2) Az állattartó köteles állattartási tevékenységéről, annak megkezdéséről vagy megszüntetéséről a település jegyzőjét és az állatállományt ellátó állatorvost tájékoztatni / ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, méhcsaládok esetén létszámtól függetlenül, baromfi és nyúl állomány esetén 100 db felett/.

1(3) A Város belterületén az I és a II lakóövezetekben az állattartás a további övezetekben a nagyobb számú állat tartása tilos.

(4) Nem helyezhető el állattartó épület és nem tartható állat a város belterületén üzemi konyha, élelmiszeripari üzemek területén, és ezek közvetlen 50 m-es szomszédságában. Közintézmények, élelmiszerüzletek, vendéglátó ipari egységekkel szomszédos ingatlanon a saját szükségletet meghaladó állattartás nem engedélyezett. Az új vendéglátó egységek, egészségügyi ellátást biztosító intézmények létesítése esetén a létesítendő köteles a szomszédos ingatlantulajdonosok írásos hozzájárulását kikérni.

(5) A város üdülőterületein, a belterületi holtágak partjától számított 20 m-en belül, és az I. számú mellékletben felsorolt külterületekben az állattartás tilos.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott területeken az állattartás tilalma nem vonatkozik a kutyára, macskára, kalitkában, akváriumban és terráriumban tartott állatokra, baromfifélékre, melynek száma összesen a 25 db-ot nem haladja meg, amennyiben ólban vagy ketrecben tartják.

(7) A város külterületeiben, ahol az állattartás egyébként megengedett számszerű korlátozás nincs.

3. § (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló új épület létesítése építési engedély köteles.

(2) Állattartással kapcsolatos létesítményre építési engedély csak a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben foglaltak szerint adható ki.

(3) A védőtávolságok betartásán túl az alábbi előírásokat is meg kell tartani új épületek létesítése esetén:

a./ az állatok kifutója a hátsó telekvonaltól /telekhatártól/ 3 m-en belül nem kerülhet elhelyezésre.

b./ állatkifutó építési telekhatáron elhelyezhető, azonban 1.8 m magas tömör kerítést kell létesíteni.

4. § (1) A belterületen az állattartó köteles a jószágállomány számának megfelelő (sertésenként minimum 0.5 m3) zárt és szivárgásmentes trágyatárolót létesíteni, fed lappal ellátni és zárva tartani.

(2) A trágyatároló helyének kijelölésére a 253/1997.(XII. 20.) Korm. rendelet előírásai az irányadók.

(3) Az állattartó köteles az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségből a trágyát naponta kihordani, és a helyiséget megfelelően tisztántartani, fertőtleníteni.

5. § (1) Az eb tartás számban nem korlátozott, de az emberi együttélés szabályait nem sértheti.

(2) Kettő vagy több lakást magába foglaló lakóházaknál az eb tartáshoz a tulajdonosok /lakók/ többségének a hozzájárulása szükséges.

(3) A város belterületén eb tenyészetet létesíteni kifejezetten csak kertes családi ház udvarán lehet.

(4) Ebet csak olyan körülmények között lehet tartani, hogy az emberben kárt ne okozhasson. A harapós eb tényét az ingatlan bejáratánál figyelmeztető táblával jelezni kell.

(5) A be nem kerített ingatlanon ebet szabadon tartani tilos.

(6) Közterületen ebet csak pórázon lehet vezetni úgy, hogy az másban kárt ne tehessen.

(7) Az eb tulajdonosa vagy az eb felügyeletével megbízott személy köteles biztosítani azt, hogy az eb a gyalogjárdát, nyilvános parkot, lakóház közös használatú területét ne szennyezze, a keletkezett szennyeződést köteles haladéktalanul eltávolítani.

(8) Az eb tulajdonosa köteles a jegyzőnél bejelenteni nyilvántartásba vétel céljából, ha az eb

- három hónapos kort elérte,

- az eb elhullott vagy elveszett,

- új tulajdonoshoz került.

(9) Az eb tulajdonosa vagy tartója köteles - ha az eb három hónaposnál idősebb vagy a három hónapos kort elérte - 30 napon belül saját költségére állatorvossal veszettség ellen beoltatni.

(10) Az évenkénti védőoltás megszervezéséről a jegyző gondoskodik, az eb tartója köteles ezt igénybe venni és az ebet beoltatni.

(11) Az ebeket egyedenkénti azonosító számmal kell ellátni.

(12) A veszélyes és veszélyesnek minősített ebek tartásáról az 1996. CVIII törvénnyel módosított 1974. 17 sz. törvényerejű rendelet, valamint a végrehajtására kiadott 15/1997. (III. 5.) BM rendelet és a 15/1997. (III. 5.) FM rendelet rendelkezik.

6. § Méheket tartani a 2 § (3), (4) és (5) bekezdésben felsorolt helyeken tilos. A város belterületén nem telepszerű lakásoknál a méhtartásra a 15/1969. (XI. 6.) MÉM sz. rendelet az irányadó.

7. § Háziállatnak nem tekinthető - vadon élő - állatok tartásához előzetes állattartási engedély szükséges, melyhez előzetesen be kell szerezni az ÁNTSZ, valamint az Állategészségügyi szakhatósági állásfoglalást.

8. § 2(1) A város belterületén, ahol az állattartás nem tilos - felügyelet mellett - csak kistestű haszonállatok legeltetése földutak mentén és az erre a célra kijelölt közterületen lehet. Közterületen - (út, utca, tér) állatot legeltetni csak az állattartó ingatlan mentén szabad. Más ingatlanok előtt csak az ingatlan tulajdonosának (használójának) előzetes hozzájárulásával lehet.

(2) Az állatok legeltetése során az állat tulajdonosa köteles gondoskodni a közterület parkosított részén levő növényzet, járdák, épületek károsodástól, szennyeződéstől való megóvásáról.

(3) Az állatokat az ingatlan közös használatú helyére /udvar, kert/ kiengedni, etetni, legeltetni csak a tártulajdonos, lakótársak előzetes engedélyével lehet.

9. § (1) Külterületi legelőre a tulajdonos jogosult a legeltetést végző szervvel kötött megállapodás alapján állatait kihajtani és ott legeltetni.

(2) Állatokat a külterületi legelőre és vissza a 3. számú mellékletben meghatározott útvonalon és időben lehet ki és behajtani.

(3) A legelőre járó állatok tulajdonosai állataikat kötelesek a pásztornak átadni, a hazatérő állatokat fogadni.

(4) A kihajtási útvonalon okozott kárt az állatok tulajdonosai, illetve a kihajtásért felelős (pásztor) kötelesek megtéríteni.

10. § (1) A tulajdonos az állati hulladékot ártalmatlanításra a gyepmesteri telepen köteles elhelyezni.

(2) Állati hulladéknak kell tekinteni:

a) az elhullott, halva született, továbbá

b) hatósági rendelkezésre leölt, vagy az egyéb okból kiirtott állatok fogyasztásra nem kerülő testét, testrészeit,

c) a vetélt magzatot, magzatburkokat, a levágott állatoknak fogyasztásra alkalmatlan és a húsvizsgálat során fogyasztásra alkalmatlannak minősített testét, testrészeit.

(3) Az állati eredetű nyersanyagot félkész, vagy készterméket feldolgozó /élelmiszeripar, állati fehérje, bőr stb./ üzemek és a baromfi keltetők hulladékait, valamint nem fogyasztható melléktermékeit, a kezeletlen bendő és gyomortartalmat, az állati ürüléket tartalmazó szilárd nyersanyagokat / baromfi trágya, baromfi alomliszt, hígtrágya szilárd részei stb./ a vasúti, gépkocsi, hajóállomási, átrakodó helyeken az állatszállító járművekből kikerülő hulladékot továbbá az állati eredetű nyersanyagot, félkész vagy készterméket tartalmazó közétkeztetési

/pl. vendéglátó ipari/ és a nagyfogyasztóktól / iskolák, üzemi konyhák stb./ származó konyhahulladékot ártalmatlanná tételéig az állathullákkal azonos módon kell elbírálni.

11. § (1) Az állati hulladékot beleértve az állathullát is ártalmatlanná kell tenni.

(2) Az ártalmatlanná tétel a GYOMASZOLG KFT kezelésében lévő begyűjtő helyre való beszállítással történik, ahonnan az Állati Fehérje Takarmányokat Előállító Vállalat gondoskodik a rendszeres elszállításról.

(3) A begyűjtő helyre történő beszállításról az állat tulajdonosa, vagy tartója köteles gondoskodni a saját költségén. Ennek hiányában az önkormányzat a tulajdonos, illetve az állattartó költségére gondoskodik az elszállításról. Közterületen elhullott állati hulla begyűjtéséről, ha az állat tulajdonosa, vagy tartója nem állapítható meg az önkormányzat a begyűjtőhely kezelője útján saját költségén gondoskodik.

12. § (1) Minden állattartó köteles a tulajdonában lévő, illetve a gondjaira bízott kis-, és nagy állat fertőző betegségben, vagy annak gyanújában történő elhullását a hatósági állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasításait betartani. Az eb, macska, a baromfi továbbá a 3 hetesnél fiatalabb szopós bárány és malac hulláját az állattartó a kertjében is eláshatja. A hullát a telekhatártól legalább 5 m távolságra úgy kell elásni, hogy legalább 1 m földréteg fedje be.

(2) A kereskedelmi forgalomban az emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősített állati eredetű élelmiszereket az eljáró állatorvos rendelkezése alapján a begyűjtőhelyre beszállíthatók.

A beszállítás, valamint a megsemmisítés költségei a kereskedelmi egységet terhelik.

(3) A begyűjtőhely területéről állati hullát, mellékterméket - az ÁTEV kivételével- kivinni, kiszállítani tilos. A begyűjtőhelyre a beszállítók a hullát, állati hulladékot a begyűjtőhelyen elhelyezett konténerbe kötelesek elhelyezni a mindenkor érvényben lévő a Gyomaendrőd Város Önkormányzata által elfogadott térítési díjak befizetésével. Állatorvosi igazolás alapján a lakossági állati hulladékok elhelyezése ingyenes.

13. § (1) Nagyüzemi méretű állattartó telep élelmiszeripari üzem, vagy állateledelt előállító üzem, állathulladékot, mellékterméket csak külön feldolgozási és működési engedély alapján az abban foglaltak szerint dolgozhat fel. A nagyüzemi - az állattartás szempontjából figyelembe veendő- állatlétszámot az 1. sz. függelék tartalmazza.

(2) Az önkormányzat közigazgatási területén az állati hulla ártalmatlanná tételére önállóan kötelezett nagyüzemi méretű állattartó telepek, vágóhidak állati eredetű élelmiszert feldolgozó üzemek, baromfikeltetők, valamint, más kisüzemi állattartók minden évben kötelesek január 30-ig, vagy a tevékenység megkezdését követő 50 napon belül a település jegyzőjének az állati hulladék ártalmatlanítására, illetve értékesítésére vonatkozó szerződést bemutatni.

Vegyes és záró rendelkezések

14. § (1) Ezen állattartásról és állati hulladékról szóló rendeletben foglaltak, rendelkezések betartása érdekében szükséges hatósági eljárás a jegyző hatáskörébe tartozik.

(2) Ahol az emberi együttélés szabályai és az állattartással összefüggő egészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi, építésügyi előírásokat nem tartják be, ott a jegyző az állatok számát korlátozhatja, vagy megtilthatja.

3(3) Szabálysértést követ el és 30.000.-Ft-ig pénzbírsággal sújtható az, aki:

- az állattartás korlátozásának 2. § (2), (3), (4), (5) bekezdésben foglalt szabályait,

- a védőtávolságok 3. § (3) bek. a., b. pontjaiban megszabott előírásait,

- az állati trágya távolságára és kihordására vonatkozó 4. § (1) és (3) bek. szabályait,

- az eb tartás 5. § (2), (5), (11) bekezdésében foglalt előírásokat,

- a háziállatoknak nem tekinthető állatok tartására vonatkozó 7. § szabályait,

- a legeltetésre vonatkozó 8. § előírásait megszegi,

- a rendelet 11. § (3) bek. a 12. § (1), (3) bek. és 13. § (1) bekezdésben foglaltakat megszegi

15. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 21/1992. (VII. 1.) KT sz. rendelet, továbbá az azt módosító 14/1993. (III. 31.) KT számú, a 13/1996. (V. 29.) KT számú, a 27/1996. (XII. 10.) KT számú és a 3/1998.(II. 9.) KT számú rendeletek hatályukat vesztik.

1 sz. Függelék a 8/1999. (III. 10.) KT sz. rendelethez

Nagyobb mennyiségű állattartásnak minősül:

sertés: 6 db-nál több hízó, 2 db koca és annak éves szaporulatánál több,

szarvasmarha: 4 db + éves szaporulatnál több

ló, öszvér, szamár: 2 db + éves szaporulatánál több /fajtánként/

birka: 6 db + éves szaporulatnál több

kecske:6 db + éves szaporulatnál több

baromfi: 100 db-nál több

nyúl: 20 db + éves szaporulatnál több"

1. számú melléklet a 8/1999. (III. 10.) KT sz. rendelethez

Azon külterületek, ahol az állattartás nem megengedett:

Baltás

Bogárzó

Bónom zug /külső is/

Dan zug /külső, belső/

Fűzfás zug

Harcsás zug

Kecsegés/külső, belső/

Kecskés zug

Kis-zug

Papp zug

Peres

Pocos

Rév-zug

Simai

Sirató

Sóczó zug

Susány

Templom zug

Torzsás /külső, belső/

2. számú melléklet a 8/1999. (III. 10.) KT sz. rendelethez

Védőtávolságok (méter)
Megnevezés Lakóépülettől Ásott kút Fúrt kút Vizvez
Kerti csap
Holtág
Góré, magtár 12 - - 10 10
Kistestű haszon állat ólja, kifutója 6 10 5 1 20
Nagytestű haszon állat ólja, kifutója 10 15 5 3 20
Szálastakarmány tárolóhely kijelö 20 - - - 10
Trágyatároló 15 15 10 5 20

3. számú melléklet a 8/1999. (III. 10.) KT sz. rendelethez

Közös legelőre történő ki- és behajtási útvonal

Indulási pont: Kossuth L. u. - Zrínyi M. út kereszteződése

Útirány: Kató J., Kisréti u., Hunyadi u.

Ki- és behajtás időpontja:

Kihajtás: május 1- szeptember 30-ig 06 óra

október 1- október 31-ig 07 óra

Behajtás: május 1- szeptember 30-ig 17 óra

október 1- október 31-ig 16 óra


1
Módosította a 26/1999. (IX. 28.) KT számú rendelet 1. §-a.
2
Módosította a 26/1999. (IX. 28.) KT számú rendelet 2. §-a.
3
Módosította a 13/2000. (IV. 20.) KT számú rendelet 16. §-a.