|
- Adóigazgatás
- Pénzügyi osztály
- Hatósági osztály
- Tájékoztató okmányirodai és hatósági ügyintézésről
- Ügymenet leírás segélyezési ügyekhez
- Gyámhatóság
- Kirendeltség
Adóigazgatás
Gyomaendrőd Város Önkormányzata a jóléti feladatai ellátása érdekében nem nélkülözheti a lakossági hozzájárulást, így az önkormányzati rendszer megalakulását követően – élve a magasabb szintű jogszabályok adta lehetőséggel - helyi adók kerültek bevezetésre. A helyi adók rendszerét, a bevezethető adónemek körét, az adóztatás szabályait országos szinten az 1990. évi C. törvény szabályozza.
A helyi adóztatás több éves múltra tekint vissza. Ez idő alatt városunkban többször változott a bevezetett adónemek köre, a fizetendő adómérték, az igénybe vehető mentességi, kedvezményi rendszer. 2000-ben alkotta meg a Képviselő- testület a 21/2000. (VII. 18.) KT rendeletet, mely a ma is hatályos adóztatási szabályokat tartalmazza. Eszerint a városunkban bevezetett helyi adónemek a következők:
- építményadó,
- telekadó,
- magánszemélyek kommunális adója,
- tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó,
- iparűzési adó.
Ezen kívül, törvényi szintű szabályozás alapján a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó és a gépjárműadó tartozik a helyi önkormányzatok adóztatási körébe.
Építményadó
→ Az adó tárgya: Gyomaendrőd közigazgatási területén lévő minden nem lakás és nem garázs célját szolgáló építmény.
→ Az adó alanya: Aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa, vagy az ingatlannyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog jogosultja.
→ Az adó alapja: Az építmény m2 –ben számolt hasznos alapterülete.
→ Az adó mértéke: Függ attól, hogy az ingatlan milyen célt szolgál, mennyi a hasznos alapterülete, és milyen az infrastrukturális ellátottsága. Ezek alapján 13 adótétel kategóriát különböztetünk meg. A legalacsonyabb adómérték 250.-Ft/m2/év, a legmagasabb adómérték 680.-Ft/m2/év. A részletes szabályozást a 21/2000. (VII. 18.) KT rendelet 7-11. §-a tartalmazza.
→ Mentesség, kedvezmény: Az önkormányzat az 1990. évi C. törvény 13. §-ában biztosított mentességeket biztosítja.
→ Bevallás határideje: Adókötelezettség keletkezését követő 15 nap.
→ Befizetési határidők: Az adót évente két egyenlő részletben kell megfizetni, az első és második félévi befizetési határidő minden év március 15-e, illetve szeptember 15-e. Évközi megállapítás esetén a fizetési határidőket az adóosztály által kiadott határozat tartalmazza.
→ A befizetés módja: Átutalással az 53200125-11063795 számú építményadó beszedési számlára, vagy az adóosztályon beszerezhető csekken.
→ Az eljárás jogi alapjai:
∙ A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény
∙ Az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. törvény
∙ Gyomaendrőd Város Képviselő testületének 21/2000. (VII. 18.) KT rendelete
→ Az ügyintézés helye: 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1. Polgármesteri Hivatal Adóosztálya
→ Ügyintézők: Rovnyik Szergej
→ Letölthető nyomtatványok:
építményadó bevallás - főlap (doc)
építményadó bevallás - A jelű betétlap (üdülő) (doc)
építményadó bevallás - B jelű betétlap (egyéb építmény) (doc)
változás bejelentés (doc)
megállapodás adófizetésről (több tulajdonos esetén) (doc)
Telekadó
→ Az adó tárgya: Gyomaendrőd közigazgatási területén lévő minden beépítetlen belterületi földrészlet.
→ Az adó alanya: Aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa, vagy az ingatlannyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog jogosultja.
→ Az adó alapja: A telek m2–ben mért alapterülete.
→ Az adó mértéke: Függ attól, hogy az ingatlan építési-, üdülő-, vagy egyéb telek, településen belül hol található, és milyen a közművesítettsége. Ezek alapján 9 adótétel kategóriát különböztetünk meg. A legalacsonyabb adómérték 4.-Ft/m2/év, a legmagasabb adómérték 240.-Ft/m2/év. A részletes szabályokat a 21/2000. (VII. 18.) KT rendelet 12-15. §-a tartalmazza.
→ Mentesség, kedvezmény: Az önkormányzat az 1990. évi C. törvény 19. §-ában biztosított mentességeken túl a 21/2000. (VII. 18.) KT rendelet 14.§-a alapján mentességet biztosít a sportlétesítmények céljára szolgáló telkekre, illetve azon építési telkekre, melyekre lakóház építés céljából jogerős építési engedélyt adott ki a hatóság.
→ Bevallás határideje: Adókötelezettség keletkezését követő 15 nap.
→ Befizetési határidők: Az adót évente két egyenlő részletben kell megfizetni, az első és második félévi befizetési határidő minden év március 15-e, illetve szeptember 15-e. Évközi megállapítás esetén a fizetési határidőket az adóhatóság határozata tartalmazza.
→ A befizetés módja: Átutalással az 53200125-11063805 számú telekadó beszedési számlára, vagy az adóosztályon beszerezhető csekken.
→ Az eljárás jogi alapjai:
∙ A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény
∙ Az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. törvény
∙ Gyomaendrőd Város Képviselő testületének 21/2000. (VII. 18.) KT rendelete
→ Az ügyintézés helye: 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1. Polgármesteri Hivatal Adóosztálya
→ Ügyintéző: Rédai Tünde
→ Letölthető nyomtatványok:
telekadó bevallás (doc)
változás bejelentés (doc)
megállapodás adófizetésről (több tulajdonos esetén) (doc)
Magánszemélyek kommunális adója
→ Az adó tárgya: Gyomaendrőd közigazgatási területén lévő minden lakás célját szolgáló épület, épületrész.
→ Az adó alanya: Aki a naptári év első napján az ingatlan tulajdonosa, vagy ingatlannyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog jogosultja, vagy nem magánszemély tulajdonában lévő lakás bérlője.
→ Az adó alapja: Az ingatlan m2–ben számolt hasznos alapterülete.
Az adó mértéke: Függ attól, hogy az ingatlan a településen belül hol helyezkedik el, és mennyi a hasznos alapterülete. Ezek alapján 12 adótétel kategóriát különböztetünk meg. A legalacsonyabb adómérték 2500.-Ft/ingatlan/év, a legmagasabb adótétel 9600.-Ft/ingatlan/év. A részletes szabályokat a 21/2000. (VII. 18.) KT rendelet 16-18. §-a tartalmazza.
→ Mentesség, kedvezmény: Ha az adóalany az ingatlanát érintően kommunális beruházáshoz, vagy kábel TV kiépítéséhez anyagilag hozzájárult, vagy 70 év feletti, egyedülálló, ingatlanának alapterülete 72 m2-nél nem nagyobb és jövedelme nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot, akkor mentességet, kedvezményt érvényesíthet. Ennek részletes szabályait a 21/2000. (VII. 18.) KT rendelet 17.§-a tartalmazza.
→ Bevallás határideje: Adókötelezettség keletkezését követő 15 nap.
→ Befizetési határidők: Az adót évente két egyenlő részletben kell megfizetni, az első és második félévi befizetési határidő minden év március 15-e, illetve szeptember 15-e. Évközi megállapítás esetén a fizetési határidőket az adóhatóság határozata tartalmazza.
→ A befizetés módja: Átutalással az 53200125-11063812 számú magánszemélyek kommunális adója beszedési számlára, vagy az adóosztályon beszerezhető csekken.
→ Az eljárás jogi alapjai:
∙ A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény
∙ Az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. törvény
∙ Gyomaendrőd Város Képviselő testületének 21/2000. (VII. 18.) KT rendelete
→ Az ügyintézés helye: 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1. Polgármesteri Hivatal Adóosztálya
→ Ügyintézők: Rédai Tünde
→ Letölthető nyomtatványok:
magánszemélyek kommunális adója bevallás (doc)
változás bejelentés (doc)
megállapodás adófizetésről (több tulajdonos esetén) (doc)
Idegenforgalmi adó
→ Az adó tárgya: Nem állandó lakosként Gyomaendrőd közigazgatási területén eltöltött vendégéjszaka.
→ Vendégéjszaka: Vendégként eltöltött – éjszakát is magába foglaló - legfeljebb 24 óra.
→ Az adó alapja: Az eltöltött vendégéjszakák száma.
→ Az adó mértéke: Vendégéjszakánként 350.-Ft.
→ Mentesség: Mentes az idegenforgalmi adó megfizetése alól:
- a 18. életévét be nem töltött magánszemély,
- az egészségügyi, szociális intézményben ellátott magánszemély,
- aki az üdülő tulajdonosa, bérlője, illetve a tulajdonos, bérlő hozzátartozója,
- lakásszövetkezet tulajdonában lévő üdülő használati jogosultsága esetén a szövetkezet tagja, illetve a tag hozzátartozója,
- aki közép- és felsőfokú oktatási intézmény tanulója, hallgatója, és oktatási, szakképzési célból tartózkodik a városban,
- aki hatósági, bírósági intézkedés folytán szolgálati kötelezettséget teljesít,
- aki a településen székhellyel, telephellyel rendelkező vállalkozó vagy alkalmazottja, és munkavégzés céljából tartózkodik a településen.
→ Az adó megfizetése és beszedése: Az idegenforgalmi adót az üdülő vendég fizeti meg, és a szállást biztosító szedi be.
→ Bevallási, befizetési határidő: Az adóbeszedő minden hónapról a következő hó 15-ig tesz bevallást a beszedett idegenforgalmi adóról, ezzel egyidőben az adót köteles befizetni az önkormányzat 53200125- 11063836 számú idegenforgalmi adó beszedési számlájára. A megfizetés teljesíthető átutalással, vagy az adóosztályon beszerezhető csekken.
→ Az eljárás jogi alapjai:
∙ A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény
∙ Az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. törvény
∙ Gyomaendrőd Város Képviselő testületének 21/2000. (VII. 18.) KT rendelete
→ Az ügyintézés helye: 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1. Polgármesteri Hivatal Adóosztálya
→ Ügyintéző: Arnótszky Györgyné
→ Letölthető nyomtatványok:
Bevallás idegenforgalmi adóról (doc) ÚJ
Tájékoztatás és magyarázat az idegenforgalmi adó mentességi szabályairól (doc)
Iparűzési adó
→ Az adó tárgya: Gyomaendrőd illetékességi területén végzett, nyereség-, jövedelemszerzésre irányuló állandó vagy ideiglenes vállalkozási tevékenység.
→ Az adó alanya a vállalkozó.
Vállalkozónak minősül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára, haszonszerzés céljából végző:
- egyéni vállalkozó,
- őstermelő, ha az éves bevétele a 600.000.-Ft-ot meghaladja,
- a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,
- egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.
→ Iparűzési adó típusai:
- állandó jellegű iparűzési adó,
- ideiglenes jellegű iparűzési adó.
→ Állandó jellegű iparűzési adó alanya: Az a vállalkozó, akinek településünkön székhelye, vagy telephelye van, függetlenül a tevékenység folytatásának helyétől.
→ Az adó alapja: nettó árbevétel csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatásokkal, és az anyagköltséggel. Az adóalap egyes esetekben egyszerűsített módon is meghatározható, melynek részletes szabályait az 1990. évi C. törvény 39/A.-39/B. §-ai tartalmazzák.
→ Az adó mértéke: Az adóalap 1,9 %-a
→ Mentesség, kedvezmény: Az önkormányzatok által adható kedvezményi-mentességi rendszer az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggő jogharmonizációt követően korlátok közé került. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39/C. §-a kimondja, hogy az önkormányzat csak azokat a vállalkozásokat részesítheti kedvezményben, mentességben, amelyeknek az éves adóalapjuk nem haladja meg a 2,5 millió forintot.
A további mentességi-, kedvezményi feltételeket az önkormányzat helyi rendeletében szabályozza, azzal a kötelezettséggel, hogy annak valamennyi vállalkozást érintően egységesnek kell lennie, tehát nem lehet különbséget tenni tevékenységi kör szerint, szervezeti forma szerint, vagy bármilyen más módon, és a mentességek, kedvezmények nem szólhatnak határozatlan időre. Ennek tükrében az önkormányzatoknak 2002. december 31-ig felül kellett vizsgálniuk a helyi rendeletüket, és a törvényi szintű szabályhoz kellett azt igazítani. Önkormányzatunk ezt megtette, és a ma hatályos – legkésőbb 2007. december 31-ig szóló - kedvezményi-, mentességi rendszerünket a 21/2000. (VII.18.) KT rendelet 24. §-a tartalmazza. Az e szabályok szerinti kedvezmények-, mentességek is csak azokat a vállalkozásokat illetik meg, amelyek az erről szóló jogosultságukat 2003. március 31-ig az adóhatóságtól határozatban megkapták, vagy a jogosultság feltételeinek teljesítését 2003. december 31-ig megkezdték. Az ezt követően induló válallkozók, vállalkozások adómentességben, adókedvezményben nem részesülnek.
→ A befizetés és bevallás határideje, és módja:
Az iparűzési adó 2010. január 1. napjától az APEH hatáskörébe kerül át. 2010. év még az átmenet, átállás éve lesz. Ebben az évben még lesznek az adózóknak olyan kötelezettségei, amelyeket a helyi önkormányzatokhoz kell teljesíteni, illetve olyan kötelezettségek, melyeket már az APEH felé.
Az adózókat érintő változások időrendi sorrendben:
2010.03.15.- 2010. első félévi adóelőleg befizetése a helyi önkormányzati számlára, az előző évekhez hasonlatosan. Átutalással az 53200125-11063843 számú iparűzési adó beszedési számlára vagy az adóosztályon beszerezhető csekken.
2010.05.31.- 2009. évi adóbevallások benyújtása a helyi önkormányzathoz. A bevallás benyújtásával egyidejűleg - akinek a 2009. évre befizetett előlegnél több a 2009. évi adója - az adót is meg kell fizetni. Túlfizetés ugyanitt igényelhető vissza.
2010.09.15.- 2010. második félévi adóelőleg megfizetése az APEH beszedési számlájára.
2010.12.20.- iparűzési adó feltöltése a várható éves adó 90%- ára, APEH számlájára.
Iparűzési adó hatálya alá bejelentkezés:
Akinek 2010. január 01. előtt keletkezett adókötelezettsége az önkormányzat illetékességi területén, de 2010.01.01-ig nem jelentkezett be az iparűzési adó alá, az 2010. évben a helyi önkormányzatnál jelentkezhet be, és adhatja be az előző évek iparűzési adó bevallásait.
2010. január 01. után kezdődő iparűzési adó tevékenység esetén az adózó már az APEH felé teljesíti bejelentkezését, a változások bejelentését (megszűnés, székhely, telephelyváltozás, egyéb adatok változása), a változást követő 15 napon belül, az APEH által rendelkezésre bocsátott adatlapokon.
Iparűzési adó tevékenység megszűnése:
Aki iparűzési tevékenységét 2009. december 31-ig befejezi, záró iparűzési adó bevallását még a helyi önkormányzat adóosztályára kell benyújtsa.
2009. december 31. után megszűnt iparűzési adó kötelezettségek esetén az APEH jár el már 2010. évben is.
→ Az eljárás jogi alapjai:
∙ A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
∙ Az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. törvény
→ A helyi adókról szóló 21/2000. (VII. 18.) KT rendelet
→ A települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról szóló 13/1991. (V. 21.) PM rendelet
→ Az ügyintézés helye: 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1. Polgármesteri Hivatal Adóosztálya
→ Ügyintézők: Farkas Imre
Kovácsné Molnár Piroska
→ Letölthető nyomtatványok (csak az önkormányzati adóhatóság felé használatos):
bejelentkezés (pdf) (doc)
bevallas 2004 (doc)
bevallás 2005 (pdf) (doc)
bevallás 2006 (pdf ) (doc)
bevallás 2007 (pdf ) (doc)
bevallás 2008 (pdf ) (doc)
bevallás 2009 (pdf ) (doc)
bevallás helyi iparűzési adóról átalányadózás esetén (doc)
kitöltési útmutató 2004 (doc)
kitöltési útmutató 2005 (doc)
kitöltési útmutató 2006 (doc)
kitöltési útmutató 2008 (doc)
Önellenőrzési lap iparűzési adóhoz (doc)
→ Ideiglenes iparűzési adó alanya a vállalkozó, ha településünkön székhellyel, telephellyel nem rendelkezik, és :
- piaci, vásározó kiskereskedő,
- építőipari tevékenységet folytat, vagy természeti erőt tár fel, feltéve, hogy éven belül a tevékenység a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot,
- bármely egyéb bevételszerző tevékenységet folytat, feltéve, hogy egyetlen önkormányzatnál sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
→ Az adó alapja: A tevékenység végzésének naptári napja.
→ Az adó mértéke: Piaci és vásározó kereskedés esetén napi 700.-Ft, egyéb esetekben napi 5000.-Ft.
→ A befizetés és bevallás határideje, és módja:
∙ Az iparűzési tevékenységet ideiglenes, alkalmi jelleggel folytató adózó a tevékenység megkezdése előtt – de legkésőbb a tevékenység megkezdésének napján - köteles azt bejelenteni. 2009. évről az önkormányzati adóhatósághoz, 2010. évtől az APEH-hoz. A tevékenység befejezéséről, a befejezés napjával – az iparűzési adó megfizetésével egyidejűleg - bevallást kell benyújtani a fenti időpontok szerint vagy az önkormányzati, vagy az állami adóhatósághoz.
Vásározói tevékenységet folytatók tekintetében is ez a szabály érvényesül, minden napon, amikor valamely településen árusítanak, azt az APEH felé (legkésőbb aznap) jelenteni kell, illetve az adót meg kell fizetni.
A helyi önkormányzatok adatszolgáltatási kötelezettséggel tartoznak az APEH felé a területükön ideiglenes iparűzési tevékenységet végzőkről, vásározókról, havi gyakorisággal.
→ Az eljárás jogi alapjai:
∙ A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény
∙ Az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. törvény
∙ Gyomaendrőd Város Képviselő testületének 21/2000. (VII. 18.) KT rendelete
→ Az ügyintézés helye: 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1. Polgármesteri Hivatal Adóosztálya
→ Ügyintézők: Farkas Imre
Kovácsné Molnár Piroska
→ Letölthető nyomtatványok:
Bejelentés (bevallás) ideiglenes iparűzési adóról (2009.12.31-ig, csak az önkormányzati adóhatósághoz) (pdf) (doc)
Termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója
→ Az adó tárgya: Gyomaendrőd közigazgatási területén lévő termőföld bérbeadása
→ Az adó alanya: Az a magánszemély, aki a bérbeadott termőföld tulajdonosa, vagyoni értékű jog jogosultja.
→ Az adó alapja: A termőföld bérbeadásból származó bevétel egésze, ide értve a földjáradékot is.
→ Az adó mértéke: Az éves bevétel 25%-a.
→ Mentesség: Mentes az adó alól a bevétel, ha a bérbeadásról szóló szerződés az 5 (öt) évet eléri. Ebben az esetben adót nem kell fizetni, és bevallást sem kell teljesíteni.
→ Bevallás határideje:
. Magánszemély esetében a jövedelem megszerzését követő év március 20.
∙ Kifizető esetében az adólevonás évét követő év február 15.
→ Befizetési határidők:
. Magánszemély esetében a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hónap 12. napjáig.
∙ Kifizető esetében a kifizetést követő hónap 12. napjáig.
→ A befizetés módja: Átutalással az 53200125-11063850 számú termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója beszedési beszedési számlára, vagy az adóosztályon beszerezhető csekken.
→ Az eljárás jogi alapjai:
∙ A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
∙ Az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. törvény
→ Az ügyintézés helye: 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1. Polgármesteri Hivatal Adóosztálya
→ Ügyintéző: Arnótszky Györgyné
→ Letölthető nyomtatványok:
Bevallás magánszemély részére (doc)
Bevallás kifizető részére (doc)
Adatlap a termőföld bérbeadásáról származó jövedelemről és a levont adóról (doc)
Gépjárműadó
→ Az adó tárgya: Belföldi érvényes rendszámtáblával (“E" és “P" rendszám is) ellátott gépjármű, pótkocsi, kivéve a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű és pótkocsija, a négykerekű segédmotoros kerékpár, a külön jogszabály szerinti méhesházas gépjármű, a munkagép, a “CD", a “CK", a “DT", a “OT" és a “Z" betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjármű, és a külföldön nyilvántartott tehergépjármű, ha az Európai Unió valamely tagállamában van nyilvántartva.
→ Az adó alanya: Aki a naptári év első napján a hatósági nyilvántartás szerint a gépjárműnek üzembentartója, ennek hiányában tulajdonosa. Évközben vásárolt új gépjármű esetén, vagy újra forgalomba helyezett gépjármű esetén az adó alanya az a személy, akit a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként feltüntettek. Az “E" és “P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az adó alanya az, akinek a nevére a rendszámtáblát kiadták.
→ Az adóalanyiság kérdése átírást elmulasztó vevő esetén: Ha a korábbi tulajdonos és/vagy vevő az eladás illetve vétel tényét a jogszabályban előírt határidőn belül az okmányirodánál bejelentette, akkor az adó alanya az eladást követő év első napjától az adásvételi szerződésben feltüntetett szerző fél. Ha az adás-vételt sem az eladó, sem a vevő nem jelenti be, akkor a bejelentés évének utolsó napjáig az adó alanya az, aki az adásvételi szerződésben eladóként szerepelt.
→ Adókötelezettség kezdetének időpontja:
- Használt gépjármű vásárlása esetén a vásárlást követő év január 1. napja.
- Új gépjármű vásárlása esetén a vásárlás napját követő hónap 1. napja.
- Gépjármű forgalomba helyezése esetén a forgalomba helyezést követő hónap 1. napja.
- Külföldről behozott jármű esetén a forgalomba helyezés napját követő hónap 1. napja.
- "E" és "P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén a rendszámtábla kiadása.
→ Az adó alapja: Személyszállító gépjármű (kivéve autóbusz) esetén a gépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. tehergépjármű esetén az önsúly növelve a raksúly felével, autóbusz, nyergesvontató, lakókocsi esetén az önsúly.
→ Az adó mértéke: Személyszállító gépjármű esetén:
- a gyártási évben és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt
- a gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt
- a gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt
- a gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt
- a gyártási évet követő 16. naptári évben és azt követő években 140 Ft/kilowatt
Tehergépjármű, autóbusz, nyergesvontató, lakókocsi esetén az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után:
- a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén: 1200.-Ft,
- egyéb esetben: 1380 Ft.
Az "E" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után az adó összege 10000.-Ft, tehergépjármű után 46.000.-Ft.
A "P" betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén az adó összege 23.000.-Ft.
→ Mentesség, kedvezmény: A mentességi és kedvezményi szabályokat a Gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. §-a és 8. §-a tartalmazza. Eszerint például nem kell az adót megfizetni, ha a gépjármű:
- súlyos mozgáskorlátozott személy tulajdonában lévő, egy darab, 100 kilowatt teljesítményt el nem érő személygépkocsi,
- helyi, helyközi tömegközlekedést bonyolít le,
- tulajdonosa költségvetési szerv, alapítvány, vagy társadalmi szervezet,
A kedvezményi rendszer környezetvédelmi berendezéssel ellátott gépjárművekre alkalmazható, a kedvezmény mértéke függ a környezetvédelmi osztálybesorolástól.
→ Bevallás határideje: A bevallási kötelezettség 2004. január 1-től megszűnt. Az adó kivetése hatósági adatszolgáltatás alapján történik. A tulajdonos/üzembentartó ha az okmányirodai bejelentési kötelezettségének eleget tett, akkor a “bevallását" is teljesítette.
→ Befizetési határidők: Az adót évente két egyenlő részletben kell megfizetni, az első és második félévi befizetési határidő minden év március 15-e, illetve szeptember 15-e. Évközi megállapítás esetén a fizetési határidőket az adóhatóság által kibocsátott határozat tartalmazza.
→ A befizetés módja: Az adót annál az önkormányzatnál kell megfizetni, ahol az adóalany állandó bejelentett lakóhelye van. Teljesíthető átutalással az 53200125-11063867 számú gépjárműadó beszedési számlára, vagy az adóosztályon beszerezhető csekken.
→ Az eljárás jogi alapjai:
∙ A gépjárműadóról szóló többször módosított 1991. évi LXXXII. törvény
∙ Az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. törvény
→ Az ügyintézés helye: 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1. Polgármesteri Hivatal Adóosztálya
→ Ügyintézők: Rovnyik Szergej
→ Letölthető nyomtatványok:
gépjárműadó alóli mentesség bejelentése (doc)
bejelentés – légrugós rugózási rendszerrel rendelkező járművek csökkentett adómértékének igénybevételéhez (doc)
Egyéb adózással kapcsolatos nyomtatványok:
- Kérelem nyomtatvány (doc)
- Kérelem adatlap - magánszemély (doc)
- Kérelem adatlap - gazdasági társaság (doc)
- Kérelem adóigazoláshoz (doc)
- Kérelem adó- és értékbizonyítvány kiadása tárgyában (doc)
Pénzügyi osztály
Magánszemélyek közműfejlesztési támogatása
A Kormány 262/2004.(IX.23.) kormány rendelete alapján
a magánszemélyek közműfejlesztési támogatása 2004. október. 8. nappal megváltozott.
E rendelet alkalmazása szempontjából jogosult:
Az a magánszemély, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. trv. végrehajtására kiadott 168/1997.(X.6.) korm. rendelet 72/B. (9) bekezdésben meghatározott, az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét meg nem haladó nyugellátásban, időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, normatív lakásfenntartási támogatásban, gyermekvédelmi támogatásban részesül.
A közműfejlesztési hozzájárulást nem vállalkozási célra épített, lakásként, lakóházként vagy lakásépítésre szolgáló telekként bejegyzett ingatlan közművesítése érdekében annak tulajdonosaként első ízben közvetlenül fizeti meg, és ezt korábban más módon (helyi adó megfizetése során) még nem számolta el.
A támogatás alapja: a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetett összege, ingatlanonként és közművenként azonban legfeljebb 150 ezer forint.
A jogosult a közműfejlesztési támogatást a támogatás alapjának 25%-a erejéig igényelheti. A közműfejlesztési támogatás részletekben is igényelhető.
Előtakarékosság esetén nem minősül a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetésének a jogosult által a nevére szóló, bankszámlára történő befizetés mindaddig, amíg a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetéséről szóló igazolást kiállító, részére a megfizetett összeg meg nem érkezik.
Nem igényelhető közműfejlesztési támogatás:
- ingatlanon belüli közmű megépítése után.
- eladott ingatlannál részletekben történő fizetést igazoltan átvállalja
- a megfizetett összeg önkormányzati vagy állami támogatásból történt.
A jogosult a közműfejlesztési támogatásra vonatkozó igényét – jogvesztés terhe mellett – legkésőbb a közmű-hozzájárulás vagy utolsó törlesztő részlete megfizetésétől számított egy éven belül annak településnek a jegyzőjéhez kell írásban bejelentenie, amelynek területén a közművet létesítették.
Az írásbeli igénybejelentéshez csatolni kell a jogosult nyilatkozatát, hogy a megfizetett közműfejlesztési hozzájárulást más módon (helyi adók megfizetése során) még nem számolta el és a jövőben sem számolja el.
Ha a közművesítés helye és a lakóhely nem azonos csatolni kell a lakóhely szerinti település jegyzője által a jogosultságra kiadott igazolást is.
[Letölthető igénylőlap]
Hatósági osztály
- Építésügyi hatósági ügyintézés
- Anyakönyvi ügyintézés
Építésügyi hatósági ügyintézés
Építésügyi hatósági ügyintézéssel kapcsolatos fontosabb érvényben lévő jogszabályok:
· 1997. évi LXXVIII. törvény / Építési törvény /
· 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet az Országos Településrendezési és építési követelményekről / OTÉK /
· 193/2009. (IX. 15.) Kormány rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról
· 191/2009. (IX. 15.) Kormány rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
· 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól / KET /
· 245/2006. (XII. 5.) Kormány rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól
· 21/2002 /XI.25./ KT. sz. rendelet Gyomaendrőd Város Település Rendezési Terve és a Helyi Építési Szabályzat
Építésügyi hatósági eljárások illetékei:
/ az 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről szerint /
· új épület építési, bővítési, stb. engedély 20.000.- Ft
· fennmaradási engedély 30.000.- Ft
· használatbavételi engedély 20.000.- Ft
· engedély érvényének meghosszabbítása 10.000.- Ft
· építési engedély módosítás 20.000.- Ft
· bejelentési eljárások esetében 20.000.- Ft
· általános illeték kérvényeknél 2.200.- Ft
· telekalakítás létrejött telkenként 5.000.- Ft
Építésügyi hatósági ügyintézéshez rendszeresített nyomtatványok:
1. Építési hatósági engedély kérelem
2. Építési-bontási tudomásul vétel bejelentés
3. Egyéb kérelem
4. Építési hulladék terv és nyilvántartó lap
5. Bontási hulladék terv és nyilvántartó
6. Épület építési engedély kérelemhez statisztikai adatlap
7. Munkakezdés előzetes bejelentése
8. Munkakezdés utólagos bejelentése
Anyakönyvi ügyintézés
Tisztelt Ügyfelek!
Néhány olyan kérdésre szeretnék most e fórumon választ adni, ami az anyakönyvi ügyintézés során leggyakrabban felmerül az Önök részéről.
- Az anyakönyvi események l895. október 1-től állami anyakönyvekben vannak rögzítve, s minden esemény abban az illetékes anyakönyvi kerületben, majd hivatalban, ahol az anyakönyvi esemény történt. Tehát nem a lakcím az illetékességi terület, hanem az esemény helye. Pl., ha valaki békéscsabán halt meg hiába gyomai, endrődi, vagy 1982. január 1-től gyomaendrődi lakos volt az anyakönyvi eseményét (halálesetét) a békéscsabai anyakönyvbe anyakönyvezték. Erről a bejegyzésről csak a békéscsabai anyakönyvvezető tud később anyakönyvi kivonatot kiállítani. De ugyan ez az eljárás a másik két anyakönyv esetében is. (születés és házasság). Vannak speciális esetek, amikor ettől eltér az anyakönyvi jogszabály, de ennek ismertetése nem e fórum feladata.
- Az anyakönyvi bejegyzések titkosak. Abba betekinteni magánszemélynek csak engedéllyel lehet, s csak arra a bejegyzésre vonatkozóan, melyre engedélye van s ez csak a saját személyét érintő lehet. Engedélyező a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal anyakönyvi felügyelője. Stübe Ferencné 5600 Békéscsaba József Attila út 2-4. Telefon: 06-66-441-594. Családfakutatást inkább a levéltárban kell végezni, hiszen minden anyakönyv 1980. december 31-ig a levéltárakban is vezetve van. Azokba a levéltár igazgatója vagy 70 évnél régebbi bejegyzésről már az arra megbízással rendelkező levéltári munkatárs is betekintést engedélyezhet. A gyomai és endrődi anyakönyvek másod példánya a békési levéltárban van. Békés Megyei Levéltár Békési fióklevéltára 5630 Békés Szarvasi út 42-44. Tel: 66-411-960.
- Anyakönyvi kivonatot személyesen, levélben, FAX-on 581-230, vagy regisztrált ügyfelek a www.magyarorszag.hu ügyfélkapun keresztül kérhetnek. Ebből következik, hogy telefonon érkező kérelmeket nem tudunk elfogadni. Személyesen bejelentett kérelmeket azonnal teljesítjük, egyéb formában érkező kérések ügyintézésének határidejét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (KET 2004. CXL tv.) törvény írja elő.
- Illetékekről:
- Az anyakönyvi kivontok illetéke: 2.000,- Ft
- Illetékmentes: haláleset anyakönyveztetéséhez az elhunyt születési és házassági anyakönyvi kivonata, nyugdíjigényléshez és szig. cseréhez, valamint gyermek születésének anyakönyveztetéséhez a szülők házassági anyakönyvi kivonata, gyámhivatala eljárásokhoz , gyermek iskolai beiratkozásához.
- Születési név változtatásának (BM névváltoztatás) illetéke: első ízben 10.000,- Ft
Másodszor: 20.000,- Ft
- Házassági névváltoztatás: minden esetben 5.000,- Ft (Ezt a fajta névváltoztatási kérelmet anyakönyvvezető saját hatáskörben intézi.)
Házasságkötés:
- Országos hatáskör. Független a házasulók lakcímétől, vagy tartózkodási helyétől.
- A bejelentkezéstől számított 31-ik napon lehet leghamarabb a házasságkötés időpontját kitűzni, a felvett jegyzőkönyv 6 hónapig érvényes.
- A bejelentkezéskor hozza magával:
Mindkét fél: (menyasszony és a vőlegény)
Személyazonosító igazolványát (érvényes)
Születési anyakönyvi kivonatát (mindegy mikori kiállítású)
Családi állapot igazolását (pl. jogerős bontó ítélet, záradékolt házassági anyakönyvi kivonat, halotti anyakönyvi kivonat) A nőtlen és hajadon családi állapotot az anyakönyvvezető tudja igazolni így azt külön nem szükséges beszerezni.
Ha magyar állampolgár szeretne külföldön házasságot kötni ahhoz célszerű a külföldi ország illetékes hivatalát megkérdezni, mit kér bemutatni a magyar féltől. A tanúsítványt majdnem minden állam kéri. Ezt az okiratot a lakóhely szerinti anyakönyvvezetőnél lehet kérni, de a felvett jegyzőkönyvet az anyakönyvvezető továbbítja az Ő felettes szervéhez aki kiadja magát a tanúsítványt, mely illetékköteles. Az a magyar állampolgár akinek külföldön van bejelentett lakcíme nyugodtan fordulhat az ottani Magyar Konzulátushoz, mert Ők is intéznek anyakönyvi és állampolgársági ügyeket és sok esetben egyszerűbb rajtuk keresztül akár a külföldön történt anyakönyvi eseményeket hazailag anyakönyveztetni, akár a magyar útlevelet megigényelni.
További felvilágosításért bátran forduljanak ügyfélfogadási időben személyesen, vagy telefonon 06-66-386-122-(103-as mellék) hozzám:
Tisztelettel: Schwalm Mártonné anyakönyvvezető
Tájékoztató okmányirodai és hatósági ügyintézésről
- Lakcímbejelentéshez szükséges iratok
- Lakcímigazolvány
- Személyazonosító igazolvány
- Vezető engedély
- Útlevél
- Egyéni vállalkozói igazolvány
- Mozgáskorlátozottak parkolási igazolványa
- Gépjármű átírásához szükséges okmányok jogi személy esetén
- Gépjármű átírásához szükséges okmányok magánszemély esetén
- Gépjárművek forgalomból történő ideiglenes kivonásához szükséges okmányok
- Forgalomból történő végleges kivonáshoz szükséges
- Új jármű forgalomba helyezése
- Használt jármű forgalomba helyezése
- Forgalmi engedélyben lakcímváltozás
- Üzembentartói jog bejelentése, változtatása, megszüntetése
- Forgalmi engedély csere műszaki vizsga esetén
- Lízing törlése
- Záradék törlés hitel-opció esetén
- Színváltozás nyilvántartásba vétele
- Motorcsere
- Névváltozás
- Rendszámtábla pótlása
- Internetes ügyintézés
FIGYELEM!
Az illetéktörvény változása miatt 2005. április 01. napjától az okmányirodák nem fogadhatnak el illetékbélyeget, ezért az illeték megfizetése ezután csekken történik majd.
Az okmányiroda Személyigazolvány, lakcímigazolvány és vállalkozói igazolvány ügyintézésének ügyfélfogadási ideje ezen a linken olvasható.
Az okmányiroda Gépjármű ügyintézésének ügyfélfogadási ideje ezen a linken olvasható.
Lakcímbejelentéshez szükséges iratok
- Érvényes személyi igazolvány
- Személyi számot igazoló hatósági bizonyítvány, vagy lakcímkártya
- Értelemszerűen kitöltött lakcímjelentő lap
Kiskorúak, gondnokoltak esetében a törvényes képviselő a bejelentő.
Saját tulajdonú ingatlanba történő bejelentkezésnél a tulajdonjogot hitelt érdemlően igazolni kell használatbavételi engedéllyel, vagy végleges adás-vételi szerződéssel, vagy tulajdoni lappal.
Nem saját tulajdonú ingatlanba történő bejelentkezésnél szükséges a tulajdonos, mint szállásadó aláírása, ebben az esetben is iratokkal kell igazolni a tulajdonjogot.
Önkormányzati és egyéb bérlakás esetében bérleti szerződés, kiutaló határozat, a lakás kiutalójának ellenjegyzése és bélyegzőjének lenyomata is szükséges.
Lakcímigazolvány
Lakcímigazolvány első kiadása személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárás keretében, és lakcímváltozás miatti csere esetén illetékmentes.
Vesztés, eltulajdonítás miatti pótláshoz 1000.-Ft, melyet önkormányzati csekken kell befizetni.
Névváltozás miatti adatváltozás esetén 500,-Ft, melyet önkormányzati csekken kell befizetni.
Személyazonosító igazolvány
Országos hatáskörű feladat, bármelyik okmányirodában előterjeszthető a kérelem.
Első személyi igazolvány kiváltása:
- születési anyakönyvi kivonat
- személyi számot igazoló hatósági bizonyítvány, vagy lakcímigazolvány
Amennyiben a gyermek az adott tárgyévben tölti vagy töltötte be a 14. életévét s nem rendelkezik útlevéllel, az eljárás illetékmentes.
Ha van érvényes útlevele, vagy előző évben már betöltötte a 14. életévét, 3.000,-Ft, melyet önkormányzati csekken kell befizetni.
Érvényes személyi igazolvány cseréje:
- személyazonosító igazolvány
- esetleges adatváltozásokat igazoló okmány (anyakönyvi kivonat, doktori levél, névváltozási okirat, stb.)
- 1.500,-Ft, melyet önkormányzati csekken kell befizetni
Lejárt, elveszett, ellopott, megsemmisült személyi igazolvány cseréje, pótlása:
a) ha érvényes útlevéllel, vagy új típusú vezetői engedéllyel rendelkezik:
- lejárt személyazonosító igazolvány
- útlevél, vagy jogosítvány
- esetleges adatváltozást igazoló okmány
- 1.500,-Ft, melyet önkormányzati csekken kell befizetni
b) ha nincs érvényes útlevél, vagy új típusú jogosítvány
- lejárt személyi igazolvány
- anyakönyvi kivonat (születési, nőknél házassági is)
- 3.000,-Ft, melyet önkormányzati csekken kell befizetni
Ebben az esetben ideiglenes személyi igazolvány készül helyben, ezért kell a dupla illetéket megfizetni.
Magyar állampolgárság megszerzése esetén:
- állampolgárságot igazoló okirat
- a hazai anyakönyvezést követő magyar anyakönyvi kivonatok (születési, házassági)
- útlevél
- lecserélendő személyazonosító igazolvány
- 1.500,-Ft, melyet önkormányzati csekken kell befizetni
Bevándorolt jogállás megszerzése esetén:
- bevándorlási határozat
- születési (házassági) anyakönyvi kivonat hiteles fordítása
- népesség-nyilvántartás igazolása a lakcímbejelentésről
- 1.500,-Ft, melyet önkormányzati csekken kell befizetni
Vezető engedély
Országos hatáskörű feladat, bármelyik okmányirodában előterjeszthető a kérelem.
Első vezetői engedély:
- személyazonosításra alkalmas okmány (személyi igazolvány, vagy érvényes útlevél és lakcímkártya)
- egészségügyi alkalmasságot igazoló előzetes orvosi igazolás
- vizsgaigazolás a Közlekedés Felügyelettől
- 4.000,-Ft, melyet önkormányzati csekken kell befizetni
- 62 év felett, illetve ha az orvos 1 évre, vagy annál rövidebb időre igazolta az egészségügyi alkalmasságot, 1.500,-Ft, melyet önkormányzati csekken kell befizetni
Kategória bővítés:
- személyazonosításra alkalmas okmány (személyi igazolvány, vagy érvényes útlevél és lakcímkártya)
- vezetői engedély
- Közlekedési Felügyelet által kiállított vizsgaigazolás
- Ha időközben lejárt, akkor orvosi igazolás is
- 4.000,-Ft, melyet önkormányzati csekken kell befizetni
Egészségügyi alkalmasság lejárta miatti csere:
- személyazonosításra alkalmas okmány (személyi igazolvány, vagy érvényes útlevél és lakcímkártya)
- orvosi igazolás
- vezető engedély
- 4.000, melyet önkormányzati csekken kell befizetni
- 62 év felett, illetve ha az orvos 1 évre, vagy annál rövidebb időre igazolta az egészségügyi alkalmasságot, 1.500, melyet önkormányzati csekken kell befizetni
Elveszett, ellopott vezetői engedély pótlása:
- személyazonosításra alkalmas okmány (személyi igazolvány, vagy érvényes útlevél és lakcímkártya)
- orvosi igazolás
- jegyzőkönyv az okmány elvesztéséről, melyet az okmányiroda vesz fel, lopás esetén a rendőrhatóságnál kell bejelenteni
- 4.000, melyet önkormányzati csekken kell befizetni
- kérelemre ideiglenes vezetői engedély került kiállításra, melynek díja 1.800,-Ft
- Az elveszett vagy ellopott vezetői engedély körözését elrendeli az okmányiroda, ezért ha az megkerül, haladéktalanul be kell jelenteni.
Külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély:
- személyazonosításra alkalmas okmány (személyi igazolvány, vagy érvényes útlevél és lakcímkártya)
- egészségügyi alkalmasságot igazoló orvosi igazolás
- érvényes külföldi vezetői engedély hiteles magyar fordítása /kivételt képeznek azok az engedélyek, amelyeken szerepel a "Permis de conduire" felirat/
- esetlegesen tanfolyammentes elméleti vagy gyakorlati vizsga letételéről szóló vizsgaigazolás
- honosítási díj: 4.000,-Ft, amelyet önkormányzati csekken kell befizetni
- az UNIÓS tagállamokban kiállított vezetői engedélyt nem kell honosítani
Nemzetközi vezetői engedély:
- személyazonosításra alkalmas okmány (személyi igazolvány, vagy érvényes útlevél és lakcímkártya)
- érvényes vezetői engedély
- 2 db 1 évnél nem régebbi igazolványkép
- 1.800.-Ft a díja, melyet önkormányzati csekken kell befizetni
Útlevél
Országos hatáskörű feladat, bármelyik okmányirodában előterjeszthető a kérelem.
Útlevéligényléshez az alábbi okmányok szükségesek:
a) 0-18 éves korig:
- személyazonosító igazolvány (14 éven felülieknél)
- személyi lap, vagy lakcímkártya
- születési anyakönyvi kivonat (14 év alattiaknak)
- előző útlevél (ha volt)
- mindkét szülő személyes megjelenése személyazonosításra alkalmas okmányokkal
- elvált szülők esetén jogerős bírósági végzés a gyermekelhelyezésről
- jogerős gyámkirendelő határozat
- érvényességi idő: 0 - 4 éves korig: 2 év 1.500, melyet önkormányzati csekken kell befizetni
4-18 éves korig: 5 év 1.500, melyet önkormányzati csekken kell befizetni
A gyermek megjelenése szükséges a fotó elkészítéséhez.
b) 18-70 éves korig:
- személyazonosításra alkalmas okmány (személyi igazolvány, vagy érvényes útlevél, vagy új típusú jogosítvány és lakcímkártya)
- előző útlevél (ha volt)
- érvényességi idő: 5 évre - 6.000, melyet önkormányzati csekken kell befizetni
10 évre - 10.000, melyet önkormányzati csekken kell befizetni
c) 70 éves kor felett:
- személyazonosításra alkalmas okmány (személyi igazolvány, vagy érvényes útlevél, vagy új típusú jogosítvány és lakcímkártya)
- előző útlevél (ha volt)
- az illeték érvényességi időtől függetlenül 1.500,-Ft
Sürgősségi igény benyújtásakor, illetve érvényes útlevél megrongálódása, megsemmisülése, ellopás, elvesztés esetén dupla illetéket kell fizetni.
Eltulajdonítás esetén, ha rendőrségi jegyzőkönyv kerül bemutatásra, csak alapilleték fizetendő.
Egyéni vállalkozói igazolvány
Az igazolvány kiadására a vállalkozó székhelye szerint illetékes okmányiroda jogosult.
Első vállalkozói igazolvány iránti kérelem:
- személyazonosításra alkalmas okmány (személyi igazolvány, vagy érvényes útlevél, vagy új típusú jogosítvány és lakcímkártya)
- 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány
- A székhely, telephely használatának jogosultságát igazoló iratok (adásvételi szerződés, bérleti szerződés vagy tulajdoni lap)
- Szakmakódtól függően, szakképesítésről szóló okirat, munkaszerződés
- Amennyiben nem főállású vállalkozó lesz, munkáltatói igazolás, nyugdíjas igazolvány vagy diákigazolvány szükséges.
- Adókártya
- 10.000,-Ft, melyet önkormányzati csekken kell befizetni
Külföldi állampolgár esetében a fentieken túl szükséges becsatolni:
- útlevél
- tartózkodási engedély
- külföldi hatóság által kiadott okiratok hiteles magyar fordítása
- külföldön szerzett szakképesítést honosíttatni kell
Adatmódosítás:
- régi vállalkozói igazolvány
- személyazonosításra alkalmas okmány (személyi igazolvány, vagy érvényes útlevél, vagy új típusú jogosítvány és lakcímkártya)
- a módosítandó adatoktól függően bérleti szerződés, tulajdoni lap, szakképesítésről igazolás, stb.
- 3.000,-Ft, melyet önkormányzati csekken kell befizetni
Megszüntetés:
- személyazonosításra alkalmas okmány (személyi igazolvány, vagy érvényes útlevél, vagy új típusú jogosítvány és lakcímkártya)
- vállalkozói igazolvány
- illetékmentes
Hatósági bizonyítvány kiadása:
- személyazonosításra alkalmas okmány (személyi igazolvány, vagy érvényes útlevél, vagy új típusú jogosítvány és lakcímkártya)
- vállalkozói igazolvány
- 2.000,-Ft, melyet önkormányzati csekken kell befizetni
Vállalkozói igazolvány elvesztése, megrongálása miatti pótlás:
- személyazonosításra alkalmas okmány (személyi igazolvány, vagy érvényes útlevél, vagy új típusú jogosítvány és lakcímkártya)
- rongált vállalkozói igazolvány
- 5.000,-Ft, melyet önkormányzati csekken kell befizetni
Mozgáskorlátozottak parkolási igazolványa
- személyazonosításra alkalmas okmány (személyi igazolvány, vagy érvényes útlevél, vagy új típusú jogosítvány és lakcímkártya)
- I. fokú orvosi szakvélemény (7 pontos)
- Gondnokolt esetén gondnokkirendelő határozat
- Illetékmentes
- Elvesztés, eltulajdonítás esetén a fentieken túl szükséges jegyzőkönyv felvétele és 2.400,-Ft, melyet önkormányzati csekken kell befizetni
Gépjármű átírásához szükséges okmányok jogi személy esetén
- Forgalmi engedély, érvényes műszaki vizsgával
- Új típusú forgalmi engedély esetén a gépjármű törzskönyve
- tulajdonjog megszerzését igazoló okirat /adás-vételi szerződés, árverési jegyzőkönyv, stb./
- Eredetiségvizsgálat, ami nem lehet régebbi 60 napnál
- Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás megkötését igazoló kötvény ( jogi személy
nevére), befizetést igazoló csekk
- Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében (3
hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegyzés, aláírási címpéldány, a cég
ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló meghatalmazás)
Fizetendő díjak, illetékek:
- 12.000.-Ft új forgalmi engedély, és új törzskönyv díja /csekken kell befizetni/
- gépjármű megszerzése esetén az illeték mértéke fő szabály szerint a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett cm3-e után 18 Ft, azonban az 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi és az 500 cm3-t meghaladó hatómotor hengerűrtartalmú motorkerékpár esetén minden megkezdett cm3 után 24 Ft.
- pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg 9.000 Ft, minden más esetben 22.000 Ft illetéket kell fizetni csekken
Gépjármű átírásához szükséges okmányok magánszemély esetén
- Forgalmi engedély, érvényes műszaki vizsgával
- Új típusú forgalmi engedély esetén a gépjármű törzskönyve
- A tulajdon átruházásáról kiállított okiratot (adásvételi, ajándékozási szerződés, hatósági határozat stb.) vagy számlákat.
- Eredetiségvizsgálat, ami nem lehet régebbi 60 napnál
- Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás megkötését igazoló kötvény (az új tulajdonos nevére megkötve) befizetést igazoló csekk
- Személyi igazolvány
- Megbízott eljárása esetén meghatalmazás
Fizetendő díjak, illetékek:
- 12.000.-Ft új forgalmi engedély, és új törzskönyv díja /csekken kell befizetni/
- gépjármű megszerzése esetén az illeték mértéke fő szabály szerint a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett cm3-e után 18 Ft, azonban az 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi és az 500 cm3-t meghaladó hatómotor hengerűrtartalmú motorkerékpár esetén minden megkezdett cm3 után 24 Ft.
- pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg 9.000 Ft, minden más esetben 22.000 Ft illetéket kell fizetni csekken
Gépjárművek forgalomból történő ideiglenes kivonásához szükséges okmányok
- Régi vagy új típusú forgalmi engedély
- Ügyfél személyazonosságát igazoló okmány (képviseleti eljárás esetén meghatalmazás),
- Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében 3 hónapnál nem régebbi cégkivonati, aláírási címpéldány, a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló meghatalmazás,
- Fizetendő díj: 1.800.-Ft melyet az okmányiroda által kiadott csekken kell befizetni
Forgalomból történő végleges kivonáshoz szükséges
- Régi vagy új típusú forgalmi engedély,
- Új típusú forgalmi engedély esetén törzskönyv,
- egy pár rendszámtábla,
- M1, N1 kategóriájú, valamint a motoros triciklinek nem minősülő háromkerekű jármű esetén Bontási átvételi igazolás
- Ügyfél személyazonosságát igazoló okmány (képviseleti eljárás esetén meghatalmazás),
- Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében cégbírósági bejegyzés, 3 hónapnál nem régebbi eredeti aláírási címpéldány, képviseleti eljárás esetén a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízás
- Fizetendő díj: 1.800,-Ft, melyet az okmányiroda által kiadott csekken kell befizetni
Új jármű forgalomba helyezése
Új jármű a külföldi gyártótól közvetlenül megvásárolt és importált, illetve Magyarországon gyártott jármű. Ebben az ügytípusba tartozik az engedéllyel összeépített jármű is.
Az első forgalomba helyezésre irányuló kérelemhez csatolni kell:
- a közlekedési hatóság, illetőleg – ha a Központi közlekedési Felügyelet jogszabályában meghatározott eljárásban engedélyezte a megfelelőségi nyilatkozat alapján- a járművet forgalmazó, hazai gyártó által kiállított műszaki adatlapot,
- forgalmi engedély és a törzskönyv díjának megfizetését igazoló csekk
- a tulajdonjog megszerzését igazoló okirat
A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:
- a forgalmazók részére biztosított és a jármű értékesítésekor kitöltött járműkísérő lapot
- a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás megkötéséről szóló igazolást
- rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjáról, a rendszám érvényesítő címke díjáról, a vagyonszerzési illeték befizetéséről szóló postai feladóvevényt
- a külön jogszabályban meghatározott gépjármű esetében a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást
- személyazonosító igazolványt, (képviseleti eljárás esetén meghatalmazás)
- jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében ( 3 hónapnál nem régebbi cégbírósági kivonat, aláírási címpéldány, a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízás)
Fizetendő díjak, illetékek:
- 12.000.-Ft új forgalmi engedély, és új törzskönyv díja /csekken kell befizetni/
- gépjármű megszerzése esetén az illeték mértéke fő szabály szerint a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett cm3-e után 18 Ft, azonban az 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi és az 500 cm3-t meghaladó hatómotor hengerűrtartalmú motorkerékpár esetén minden megkezdett cm3 után 24 Ft.
- pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg 9.000Ft, minden más esetben 22.000 Ft illetéket kell fizetni csekken
- rendszám díja /csekken/
- érvényesítő címke díja /csekken/
Használt jármű forgalomba helyezése
Használt jármű: egy külföldi hatóság nyilvántartásában már szereplő, vagy Magyarországon már üzemeltetett, de a közúti közlekedési nyilvántartás jármű nyilvántartásában nem szereplő jármű.
A jármű forgalomba helyezését megelőzi a származásának ellenőrzése, ennek ügyintézéséhez csatolni kell:
- a tulajdonjog megszerzését igazoló okirat /amennyiben az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordítását is be kell mutatni
- közlekedési hatóság által kiállított műszaki adatlapot
- forgalmi engedély és törzskönyv díjának megfizetését tanusító igazolás
- eredeti külföldi járműokmányokat /forgalmi engedélyt, törzskönyvet, egyéb okmányt/ és jelzést, /kivéve, ha a járművet külföldön nem helyezték forgalomba/
- amennyiben a jármű ideiglenes forgalomban tartását engedélyezték, a korábban kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedélyt, valamint az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblát
- V kezdő betűjelű rendszámtáblával való forgalomba helyezés esetén a fentieken túl csatolni kell a vámhatóság engedélyét is.
A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:
- a jármű származásának ellenőrzéséről kiadott hatósági határozatot
- előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozatot
- kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének fennállását tanúsít igazolást
- az állandó rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjáról, a rendszámtábla érvényesítő címke díjáról szóló postai feladóvevényt
- vagyonszerzési illeték megfizetését igazoló postai feladóvevényt
- a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást
- az ügyfél azonosító okmányt
Fizetendő díjak, illetékek:
- 12.000.-Ft új forgalmi engedély, és új törzskönyv díja /csekken kell befizetni/
- gépjármű megszerzése esetén az illeték mértéke fő szabály szerint a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett cm3-e után 18 Ft, azonban az 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi és az 500 cm3-t meghaladó hatómotor hengerűrtartalmú motorkerékpár esetén minden megkezdett cm3 után 24 Ft.
- pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg 9.000Ft, minden más esetben 22.000 Ft illetéket kell fizetni csekken
- rendszám díja /csekken/
- érvényesítő címke díja /csekken/
Forgalmi engedélyben lakcímváltozás
A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:
- forgalmi engedély
- személyazonosító igazolványt, (képviseleti eljárás esetén meghatalmazás)
- lakcímet igazoló hatósági igazolvány /lakcímkártya/
- jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében (3 hónapnál nem régebbi eredeti cégbírósági bejegyzés, eredeti aláírási címpéldány, a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízás)
Fizetendő díj: 1800.-Ft melyről csekket az okmányiroda ad.
Amennyiben a lakcím hatóság eljárása miatt változik, díjmentes az eljárás.
Üzembentartói jog bejelentése, változtatása, megszüntetése
- jogügyletről szóló okirat (pl.: a tulajdonos által az üzembentartó kijelöléséről szóló okirat)
- amennyiben a jármű lízingelt, vagy pénzintézeti elidegenítéssel terhelt, úgy kérjük a pénzintézet hozzájáruló nyilatkozatát az üzembentartó bejegyzéséhez
- a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás megkötéséről szóló kötvény vagy fedezet igazolás
- forgalmi engedély, érvényes műszaki vizsgával
- személyazonosító igazolványt, (képviseleti eljárás esetén meghatalmazás)
- jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében (3 hónapnál nem régebbi eredeti cégbírósági bejegyzés, eredeti aláírási címpéldány, a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízás)
Fizetendő illeték:
- régi típusú forgalmi esetén –12.000-Ft /csekken/
- új típusú forgalmi esetén – 6.000-Ft /csekken/
Forgalmi engedély csere műszaki vizsga esetén
A kérelemhez csatolni kell:
- előző forgalmi engedélyt
- műszaki adatlap
A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:
- hátsó rendszámtábla
- személyazonosító igazolványt, (képviseleti eljárás esetén meghatalmazás)
- jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében (3 hónapnál nem régebbi eredeti cégbírósági bejegyzés, eredeti aláírási címpéldány, a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízás)
Fizetendő díjak:
- ha régi típusú a forgalmi engedély és nem rendelkezik törzskönyvvel: 12.000.-Ft /csekken/
- ha új típusú és rendelkezik törzskönyvvel 6000.-Ft /csekken/
- 450.-Ft érvényesítő címke díja /csekken/
Záradék törlés hitel-opció esetén
A kérelemhez csatolni kell:
- a bank által kiadott igazolás, melyben igazolják azt a tényt, hogy a gépjármű teljes összegét kifizette, és a záradék törölhető
- forgalmi engedély
A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:
- személyazonosító igazolványt, (képviseleti eljárás esetén meghatalmazás)
- jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében ( 3 hónapnál nem régebbi eredeti cégbírósági bejegyzés, eredeti aláírási címpéldány, a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízás)
Fizetendő díjak:
-1800.-Ft (az eljárás díját az okmányiroda által adott csekken kell befizetni)
Színváltozás nyilvántartásba vétele
A kérelemhez csatolni kell:
- forgalmi engedély
A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:
- személyazonosító igazolványt, (képviseleti eljárás esetén meghatalmazás)
- jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében ( 3 hónapnál nem régebbi eredeti cégbírósági bejegyzés, eredeti aláírási címpéldány, a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízás)
Fizetendő díjak:
- amennyiben régi típusú forgalmi engedélye van a járműnek, úgy 12000.-Ft az új forgalmi engedély, és törzskönyv díja /csekken/
- amennyiben új típusú forgalmi engedélye van a járműnek, úgy 6000.- Ft az új törzskönyv díja /csekken/
Motorcsere
A kérelemhez csatolni kell:
- a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlapot, vagy a típusazonos motorcsere esetén a szakszerviz igazolását
- forgalmi engedély, új típusú forgalmi engedély esetén a törzskönyvet is
- a motor tulajdonjogának jogszerű megszerzését igazoló okirat
- nem típus azonos motorcsere esetén a Közlekedési Felügyelet által kiadott átalakítási engedélyt, valamint a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolás
- forgalmi engedély, illetve törzskönyv díjának megfizetését igazoló postai feladóvevényt
A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:
- hátsó rendszámtábla
- személyazonosító igazolványt, (képviseleti eljárás esetén meghatalmazás)
- jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében ( 3 hónapnál nem régebbi eredeti cégbírósági bejegyzés, eredeti aláírási címpéldány, a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízást )
Fizetendő díjak:
- 12.000.-Ft / csekken/
- érvényesítői címke díja 450.-Ft csekket az okmányiroda adja
Névváltozás
A kérelemhez csatolni kell:
- törzskönyv, illetve forgalmi engedély díjának megfizetését igazoló postai feladóvevény
- forgalmi engedély, új típusú forgalmi engedély esetében törzskönyv
- adatváltozás igazolására szolgáló okirat /személyi igazolvány/
- jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében 3 hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegyzés, vagy másolat a cégbejegyzésről /elfogadható a Cég Info-ból kinyomtatott példány is/
- aláírási címpéldány
- a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízás bemutatása szükséges
- ügyvédi igazolvány
- Közjegyzői igazolvány
- egyéni vállalkozó esetében egyéni vállalkozói igazolvány /a cég tulajdonában lévő jármű esetében/
Fizetendő díjak:
- új forgalmi engedély, és törzskönyv díja 12.000.-Ft /csekken/
Rendszámtábla pótlása
rendszámtáblát a közlekedési igazgatási hatóságnál le kell adni.
Nem engedélyezhető az újragyártás, ha a rendszám másodízben, illetve ha mindkettő (akár egyszerre, akár külön-külön) elveszett (vagy eredendően egy darab kiadására került sor és annak pótlását kérik, mint pl.: pótkocsinál, motorkerékpárnál). Ebben az esetben az elveszett rendszámtábla körözésére – amennyiben arra még nem került sor – haladéktalanul intézkedni kell.
A rendszámtábla pótlása elvesztés vagy lopás esetén
A kérelemhez be kell mutatni:
- forgalmi engedély
- amennyiben bűncselekmény történt, a rendszám eltűnésének bejelentéséről szóló rendőrségi jegyzőkönyv
- amennyiben a rendszám eltűnése bűncselekményre nem vezethető vissza, az okmányiroda felveszi a jegyzőkönyvet
Újragyártási engedélyt ad ki az okmányiroda melynek díja 9.500.-Ft csekken kell befizetni.
Amennyiben a hátsó rendszámtáblát kell pótolni, és a jármű még rendelkezik érvényes műszaki vizsgával, úgy a legyártás után az okmányiroda az érvényesítő címkét pótolja, melynek díja 450.-Ft /csekken/.
Abban az esetben, ha mindkét rendszámtábla (pár rendszám) elveszett, vagy már egy alkalommal pótoltatta, át kell rendszámozni a járművet, melyhez érvényes műszaki vizsga szükséges.
Átrendszámozás esetén fizetendő díjak, illetékek:
- normál rendszámtábla ára: 6500.-Ft /csekken/
- forgalmi engedély csere: 6000.-Ft /csekken/
- régi típusú forgalmi engedély esetén a törzskönyv kiadásának illetéke: 6000.-Ft /csekken/
- érvényesítő címke díja 450.- Ft /csekken/
A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:
- személyazonosító igazolványt, (képviseleti eljárás esetén meghatalmazás)
- jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében ( 3 hónapnál nem régebbi cégbírósági bejegyzés vagy másolat a cégbejegyzésről - elfogadható a Cég Info-ban kinyomtatott példány is - aláírási címpéldány, a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízás)
M betűjelű rendszám kiadása
A rendszámtábla iránti kérelmet bármely okmányirodában be lehet nyújtani a mellékelten felsorolt dokumentumok csatolásával, és bemutatásával amelyek a kövekezők:
- a Mezőgazdasági, és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott külön jogszabályban meghatározott regisztrációs igazolás /továbbiakban: regisztrációs szám/
- a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés igazolása
- az ügyfél nyilatkozata a felvenni kívánt ideiglenes rendszámtáblák, valamint az ilyen rendszámtáblára kötelezett járművek darabszámára, azok gyártmányára, típusára, és egyedi azonosító adataira /alvázszám/ vonatkozóan.
- az ügyfél nyilatkozata az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával közúton használni kívánt mezőgazdasági erőgép(ek) biztonságos, és szabályos közlekedésére való alkalmasságáról.
Fizetendő díjak.
- 15.000.Ft csekken, amely díj tartalmazza egy pár rendszámtábla, egy indítási napló, és egy ideiglenes forgalombantartási engedély
díját
M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművel csak a Magyar Köztársaság területén lehet közlekedni.
E betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása
Az önjáró munkagépre, és kérelemre arra a járműre, amely forgalmi engedéllyel, valamint rendszámtáblával nincs ellátva, és a közúti forgalomban történő ideiglenes részvétele indokolt, továbbá az elveszett rendszámtábla ideiglenes pótlására E betűjelű rendszámtábla igényelhető.
Az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla közlekedési igazgatási hatóság által történő kiadásának feltétele:
- a jármű jogszerű birtoklásának igazolása
- a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megléte
- a jármű műszaki alkalmasságának igazolása /műszaki adatlappal/
E betűjelű ideiglenes rendszámtáblához ideiglenes forgalomban tartási engedélyt a következő érvényességi időre adjuk:
-olyan önjáró munkagépre, illetve járműre, amely forgalmi engedéllyel, illetve rendszámtáblával nincs ellátva, az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásával egyidejűleg a Műszaki Adatlapon szereplő műszaki alkalmasság időpontjáig, de legfeljebb hat hónapra
- rendszámtábla utángyártása esetén 30 napra
E betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművel csak a Magyar Köztársaság területén lehet közlekedni.
Internetes ügyintézés
Az ügyindítás menete
Ügy elindításához a Kormányzati Portálon az Interenetes Okmányirodában válassza ki ügyét. Felhívjuk figyelmét, hogy ügy indítására csak bejelentkezett (és egy esetben az ideiglenes regisztrált) felhasználónak van lehetősége.
Az ügyindítás gomb kiválasztását követően elsőként a hatósági ügye intézésére illetékes szervet kell kiválasztania. Ezt követően a rendszer küld Önnek egy üres adatlapot, melyen a hatósági ügy intézéséhez szükséges adatokat adhatja meg. A rendszer végigvezeti Önt az ügyindításhoz szükséges adatmegadási feladatok mindegyikén. Az adatlapon az intézendő ügytől függően kell Önnek adatokat megadnia.
A rendszer ezt követően ellenőrzi a megadott adatok helyességét. Amennyiben talál hibásan megadott adatot, úgy tájékoztatás (hibaüzenet) formájában jelzi Önnek és felhívja figyelmét az adatok javítására. Amennyiben az adatok helyesek, és Ön az "Ügy indítása" gombot választotta, a rendszer értesíti Önt arról, hogy a megadott adatokkal kitöltött adatlapot milyen ügyszámon tárolta az internetes okmányiroda ügybankjában. A későbbiekben ezzel az ügyszámmal tudja majd ügyét előkeresni a rendszerben, és erre a számra hivatkozhat az internetes okmányiroda segítségével elérhető okmányirodánál is.
Az adatmegadással egyszerre időpontot is foglalhat.
Amennyiben Ön hiánytalanul kitöltötte az ügyindításhoz szükséges adatlapot és megnyomta az ügyindítás gombot, a rendszer tájékoztatja Önt a sikeres ügyindításról, és egyúttal lehetőséget kínál az ügyhöz időpontfoglalásra is, válassza az "Időpontfoglalás" gombot.
A rendszer megjeleníti az ügyhöz kapcsolódó okmányiroda adott szakterületének egy heti naptári adatait, 2 órás bontásban. Ön ezekből a felkínált két órás idősávokból választhat, de a kiválasztott két órás idősávon belül a rendszer fog kijelölni Önnek egy konkrét időpontot, mely átlagosan 15 percnyi időt jelent ügyének intézésére. A megjelenített táblázatban halványan jelöltek azok az időszakok, melyek már foglaltak, azaz abban a kétórás időintervallumban Ön nem kérhet foglalást ügyének intézésére. A megjelenített naptárban kiválaszthatja a szabad időszakok közül azt, mely Önnek megfelelne. A rendszer lehetőséget biztosít több lehetséges időszak megjelölésére, de háromnál több időszakot nem jelölhet meg.
Ezután a rendszer sorra veszi az Ön által megadott három időszakot, és időrendben az első szabad időpontot ajánlja fel.
Előfordulhat, hogy az Ön által megjelölt időszakok egyikében sem foglalható le a kívánt időpont. Ez esetben a rendszer értesíti, és felkéri új időszak kiválasztására. Az internetes okmányiroda az Ön által az ügyfélkapu-regisztráció során megadott e-mail címen értesíti a kívánt időpont elfogadásáról, és visszaigazolást küld az időpontfoglalás tényéről.
Időpontfoglalás elektronikus ügyindítás nélkül
Elektronikus ügyindítás nélkül is foglalhat időpontot.
Az internetes okmányiroda időpontfoglalási funkcióját egy konkrét ügyhöz kapcsolódóan, de ügyindítás nélkül is használhatja, akkor is, ha Ön nem rendelkezik személyes ügyfélkapuval. Ezt a funkciót megtalálja a Kormányzati Portálon az internetes okmányirodában.
Időpontfoglalását háromféleképpen intézheti:
- Válasszon okmányirodát! – ebben az esetben először kiválaszthatja, hogy ügyét melyik okmányirodában szeretné intézni. Ezután kiválaszthatja ügyét.
- Válasszon ügyet! – ebben az esetben először kiválaszthatja, hogy milyen ügyben szeretne időpontot foglalni. Ha ezt kiválasztotta, választhat okmányirodát.
- Válasszon okmányirodát és adja meg ügyét egyszerre! – ezt a lehetőséget akkor válassza, ha tudja, hogy milyen ügyet melyik okmányirodában szeretné elintézni.
Bármelyik "úton" is jut el a konkrét időpontfoglaláshoz, a rendszer ott megjeleníti az adott okmányiroda heti naptári adatait, 2 órás bontásban. A továbbiakban a fent leírt módon kell eljárni.
Ha lefoglalta időpontját, az internetes okmányiroda külön képernyőn értesíti Önt a kívánt időpont elfogadásáról, feltűntetve gyorsazonosítóját, amely az okmányirodában az Ön azonosításához kell majd.
További lehetőségek
Lehetősége van egy már elindított ügyhöz Ön által lefoglalt időpontot módosítani, törölni. A módosításra, törlésre addig van lehetőség, amíg az internetes okmányirodából az Ön által indított megadott adatokat, annak intézésére jogosult ügyintéző nem vette át (ez általában a lefoglalt időpontot megelőző nap 14.00 óráig lehetséges.)
Előfordulhat olyan eset, amikor az okmányiroda rendkívüli okok miatt kényszerül tevékenységének szüneteltetésére. Amennyiben olyan időszakot törölnek, amelyre van érvényes időpontfoglalás, az okmányiroda az érintett ügyfeleket e-mail címükön vagy telefonon értesíti a lefoglalt időpont törléséről és annak okáról.
Elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos segítségnyújtás
Telefon: Magyarországról: 189 (Ügyfélvonal, ingyenes hívható szám)
Külföldről: +36 1 371 9300
Gyomaendrődi Okmányiroda: 66-521-606
E-mail: 189@ugyfelvonal.hu (Ügyfélvonal)
Kormányzati Portál kapcsolat
A szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről szóló 321/2009. (XII: 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 320/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (6) bekezdése alapján a fenntartók a működési engedély kiadása, módosítása és visszavonása iránti kérelmet a miniszter által e célra rendszeresített és a minisztérium, a működést engedélyező szervek honlapján, valamint a kormányzati portálon közétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon nyújthatják be. Az adatlapok adattartalmát a kormányrendeletek mellékletei határozzák meg, melyek az alábbi linkekre kattintva letölthetőek:
A szociális szolgáltatók működési engedély kiadása iránti kérelme
A szociális szolgáltatók tanúsítvány mintája
A szociális szolgáltatók működési engedély módosítása iránti kérelme
A szociális szolgáltatók működési engedély visszavonása iránti kérelme
Csatolandó mellékletek a szociális szolgáltatók működési engedélyezése illetve a működési engedély módosítása iránti eljáráshoz
Gyermekjóléti gyermekvédelmi szolgáltatók működési engedély módosítása iránti kérelemhez adatlap
Gyermekjóléti gyermekvédelmi szolgáltatók működési engedély visszavonása iránti kérelemhez adatlap
Gyermekjóléti gyermekvédelmi szolgáltatók működési engedélyének kiadása iránti kérelemhez adatlap
Gyermekjóléti gyermekvédelmi szolgáltatók tanúsítvány minta
Gyvt 41 § (4) bekezdése szerinti alternatív napközbeni ellátások működési engedélyének kiadása iránti kérelemhez adatlap
Szolgáltatási adatlap a csatolandó mellékletekről Bölcsőde
Szolgáltatási adatlap a csatolandó mellékletekről CSÁÓ
Szolgáltatási adatlap a csatolandó mellékletekről CSGYF
Szolgáltatási adatlap a csatolandó mellékletekről GYÁÓ
Szolgáltatási adatlap a csatolandó mellékletekről GYEJO
Szolgáltatási adatlap a csatolandó mellékletekről Gyerekotthon
Szolgáltatási adatlap a csatolandó mellékletekről HGYF
Szolgáltatási adatlap a csatolandó mellékletekről TEGYESZ
Szolgáltatási adatlap a csatolandó mellékletekről UG
Szolgáltatási adatlap a csatolandó mellékletekről CSANA
Szolgáltatási adatlap a csatolandó mellékletekről HSZH
Szolgáltatási adatlap a csatolandó mellékletekről NSZH
Szolgáltatási adatlap a csatolandó mellékletekről ÖHSZ
Ügymenet leírás segélyezési ügyekhez
A magyar szociális ellátórendszerben kiemelkedő szerepe van a helyi önkormányzatoknak. Minden települési Önkormányzat köteles biztosítani a pénzbeli és természetbeni ellátásokat, továbbá a személyes gondoskodást nyújtó alapellátásokat.
A helyi önkormányzatok alapvetően két törvény - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény - alapján látnak el szociális jellegű feladatokat.
A Szt. 2007. január 1-től hatályos rendelkezései szerint a rendszeres pénzellátásokkal kapcsolatos feladatok zöme önkormányzati hatáskörből átkerült a jegyző hatáskörébe.
Az önkormányzati hatáskörben maradt szociális igazgatási feladatok végrehajtására Önkormányzatunk megalkotta rendeleteit, a jelenleg hatályos:
· az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátások nyújtásának módjáról és feltételeiről szóló 3/2009. (I. 30.) Gye. Kt. rendeletet,
· a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, és a személyes gondoskodásról szóló 10/2009. (IV. 24.) Gye. Kt. rendeletet,
· valamint a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról szóló 20/2003. (VIII. 12.) KT. rendeletet,
melyekben a kötelező feladatain túl szabályozta az önként vállalt feladatokat és rendelkezett a hatáskör átruházásáról.
A Képviselő-testület a szociális feladatok döntő többségét a polgármesterre ruházta, és kapott feladatot a Humánpolitikai Bizottság is. Az 1990. évi LXV törvény 16. § (1) bekezdése alapján készült el, az első lakás megszerzéséhez nyújtandó önkormányzati támogatásokról szóló 2/2004. (II. 10.) KT rendelet, melynek alapján a Képviselő-testület és a Humánpolitikai Bizottság nyújt anyagi támogatást a fiatal házasoknak.
Az ügyfelek fogadása, a munka előkészítése, feldolgozása és végrehajtása a Polgármesteri Hivatal Humánpolitikai Osztály (szociális iroda) dolgozóinak feladata. A Humánpolitikai Osztályon 2008. november 03. naptól megváltozott az ügyfél fogadás rendje: ügyfélfogadási időben Ügyfélszolgálat áll az ügyfelek rendelkezésére.
Egyidőben két ügyintéző látja el az ügyfélszolgálatot. Az ügyintézők ügyfajtára tekintet nélkül adnak felvilágosítást, látják el a kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézői teendőket.
Gyomaendrőd Város Önkormányzata rászorultságtól függően, az alábbi támogatásokat nyújtja:
- időskorúak járadéka,
- aktív korúak ellátása: rendelkezésre állási támogatás illetve rendszeres szociális segély,
- normatív és helyi lakásfenntartási támogatás,
- ápolási díj,
- átmeneti segély,
- temetési segély,
- köztemetés,
- adósság csökkentési támogatás - Polgármesteri Hivatal Kirendeltsége
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,
- óvodáztatási támogatás,
- >nyári gyermekétkeztetés,
- rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
- egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása,
- lakástámogatás,
- közgyógyellátás,
- mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása,
- hadigondozás.
Időskorúak járadéka
Az ellátás feltételeit a szociális törvény 32/B. –32/E. §-ai szabályozzák, hatáskör címzettje jegyző.
Ez az ellátás a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás.
Az igényelheti, aki
a) a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a 20640 Ft-ot (az öregségi nyugdíj 80%-át),
b) egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, de 75 évesnél fiatalabb, akinek havi jövedelme nem haladja meg a 24510 Ft-ot (az öregségi nyugdíj 95%-át),
c) egyedülálló, 75. életévét betöltötte, és havi jövedelme nem haladja meg a 33540 Ft-ot(az öregségi nyugdíj 130%-át)
(Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 2009. évben: 28.500,-Ft.)
Az időskorúak járadékának havi összege:
a) szerint jogosult személyek esetén 22.800 Ft,
b) szerint jogosult személyek esetén 27.075 Ft,
c) szerint jogosult személyek esetén 37.050 Ft.
Az ellátást a hivatalnál rendszeresített formanyomtatvány pontos kitöltésével lehet igényelni, mely nyomtatványhoz csatolni kell, a rajta feltüntetett mellékleteket.
A kérelem benyújtását követően a hivatal megvizsgálja az abban foglaltakat, számításokat végez, ha szükséges, környezettanulmányt készít, és döntéséről határozattal értesíti az ügyfelet.
Amennyiben a kérelmező a jogszabályi előírásoknak megfelel, az ellátásra a kérelem benyújtását követő naptól szerez jogosultságot, mely ellátást utólag, a tárgy hót követő hónap 5. napjáig folyósít a hivatal.
Az ellátásra való jogosultságot kétévente a hivatal felülvizsgálja.
[Kérelem nyomtatvány]
Figyelem: A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élő házastárs/élettárs havi jövedelméről szóló igazolást.
Aktív korúak ellátása
Rendszeres szociális segély
Az ellátás feltételeit a szociális törvény 33–37/G §-ai és a 3/2009. (I. 30.) Gye. Kt. rendelet 30. §-ai szabályozzák. A rendszeres szociális segélyezés megállapítására, folyósítására és felülvizsgálatára vonatkozó hatáskör címzettje a jegyző.
A szociális törvény módosításával 2009. évtől a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személyek ellátórendszere differenciálódik, a rendszeres szociális segély már csak egyik formája lesz az önkormányzati ellátásoknak.
Az ellátásra jogosultak közül:
a.) a munkavégzésbe bevonhatók:
· közfoglalkoztatásban vesznek részt és különböző típusú munkaerő-piaci, valamint szociális szolgáltatások járnak részükre,
· pénzbeli ellátásként pedig rendelkezésre állási támogatás (továbbiakban: RÁT) illeti meg őket, ha közfoglalkoztatásban nekik nem felróható okból, nem tudnak részt venni,
b.) képzésbe bevonhatók: a szociális ellátás folyósításának feltétele, hogy aki 35. életévét nem töltötte be, és általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik olyan képzésben köteles részt venni, amely az általános iskolai végzettség megszerzésére, vagy a szakképzés megkezdéséhez szükséges kompetenciák megszerzésére irányul. A képzés időtartamára, ha keresetpótló juttatást nem állapítanak meg részükre, a RÁT illeti meg őket.
c.) a munkavégzésre nem kötelesek: továbbra is rendszeres szociális segélyt kapnak (továbbiakban: RSZS), számukra a közfoglalkoztatásban való részvétel nem előírás, ugyanakkor a segélyre jogosult személy is vállalhatja az önkormányzattal kötött megállapodásban, hogy részt vesz a közfoglalkoztatásban, (ebben az esetben a RÁT szabályokat kell rájuk alkalmazni).
Az aktív korúak ellátására jogosultak körébe tartozó személyek közül a közfoglalkoztatásban, vagy képzésben részt vevőket az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként veszi nyilvántartásba, és velük álláskeresési megállapodást köt.
Emellett ez a személyi kör közfoglalkoztatásban vesz részt, amelynek feltételeit a települési önkormányzatok biztosítják. A munkavégzés időtartamára természetesen munkabér jár, pénzbeli ellátást, azaz a rendelkezésre állási támogatást pedig csak arra az időtartamra kell folyósítani, amikor a jogosult számára az önkormányzat éppen nem tud munkát biztosítani.
A munkanélküli ellátások rendszerében 2009. január 1-jétől az állami munkanélküli ellátás (álláskeresési támogatás) folyósítási idejének kimerítése után, vagy egyéb együttműködések teljesítése esetén a jegyző által megállapítható ellátások új elnevezése összefoglalóan az aktív korúak ellátása lesz. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő- piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás.
Az ellátási rendszerbe történő bekerülés jogosultsági szabályai az eddigi segélyezési szabályokkal azonosak, tehát a jogosultsági körben nincs változás:
a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy
b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy
c) aki fogyatékossági támogatásban részesül (az a)-c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy), vagy
d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy
e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött,
feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet – ide nem értve a közfoglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát – nem folytat.
A kérelmet az álláskeresési támogatás időtartamának kimerítésétől, vagy a kereső tevékenység megszűnésétől, vagy a rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől számított 12 hónapon belül lehet benyújtani. A később benyújtott kérelmet el kell utasítani.
A következő dokumentumokat is be kell nyújtani a kérelemmel:
- vagyonnyilatkozatot (kérelemnyomtatvány része)
- a tankötelezettségi korhatárt betöltött a közös háztartásban élő gyermekek esetén tanulói jogviszony ennállásáról szóló igazolást,
- a közös háztartásban élő tartós beteg, vagy fogyatékos gyermek ezen állapotáról szóló igazolást,
- az egészségkárosodott személyek esetében vagy az ORSZI szakvéleményét a munkaképesség, vagy egészségkárosodás mértékéről,
- a Magyar Államkincstár igazolását a vakok személyi járadékának, illetve a fogyatékossági támogatásnak a folyósításáról,
- munkaügyi központ igazolását az álláskeresési támogatás folyósítási időtartamának lejártáról, vagy
- a munkaügyi központ igazolását a figyelembe vehető munkaviszonyban töltött napokról, ha ismételt álláskeresési támogatásra nem szerzett jogosultságot,
- az előzetes együttműködést teljesítők esetén az együttműködés teljesítésének igazolását a munkaügyi központtól,
- az Szt. 33. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt ellátások megszüntetéséről szóló határozatot,
- iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okiratok másolatát, azzal a kiegészítéssel, hogy a 35. évnél idősebb személy esetén az alapfokú, vagy alacsonyabb iskolai végzettségről nyilatkozat is elfogadható okirat hiányában,
- az Szt. 37/B. § (1) bekezdés c) pontja szerinti személy (14 év alatti gyermeket nevelő) a gyermeket nevelő közoktatási intézmény igazolását, hogy a gyermek napközbeni ellátása az intézményben, nem biztosítható. (Egyéb esetben, a jegyzőnek hivatalból kell vizsgálnia a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezésének lehetőségét.)
Kérelmezőnek az aktív korúak ellátása iránti kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy az Szt. szabályai szerint rá irányadó együttműködést vállalja.
Az aktív korúak ellátására jogosult személlyel közcélú munkára legalább évi 90 munkanapra és legalább napi hat órai munkavégzésre kell határozott idejű munkaviszonyt létesíteni. A közfoglalkoztatásban résztvevők a munkavégzés időtartamára munkabért kapnak, erre az időszakra szünetel a rendelkezésre állási támogatás folyósítása.
A jogosultság feltételeit a hivatal kétévente felülvizsgálja.
[Kérelem nyomtatvány]
Lakásfenntartási támogatás
A támogatás feltételeit a szociális törvény 38.-39. §-a és a 3/2009. (I. 30.) Gye. Kt rendelet 7.-10. §-ai szabályozzák. A képviselő-testület a hatáskörét a polgármesterre átruházta.
A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott támogatás.
Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, és a lakásfenntartás elismert havi költsége meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 20%-át.
A lakásfenntartás elismert havi költségét a szociális törvényben meghatározott elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata adja.
Elismert lakásnagyság:
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m2,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m2
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m2
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. ( A lakás nagyságot a kérelmezőnek hitelt érdemlő módon igazolnia kell!)
Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2009. évben 450,-Ft.
A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó maximális összege, a lakásfenntartás elismert havi költségének 20%-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át. Tehát a jövedelem függvényében a megállapítható támogatás százalékosan változik, de legkisebb összege nem kevesebb, mint 2500,-Ft/hó.
A támogatást a hivatalnál rendszeresített formanyomtatványon lehet igényelni, melyhez csatolni kell a jövedelemigazolásokat, és közüzemi számlákat.
Jogosultság esetén, a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg a támogatás a kérelmezőt, melyet egy évre állapít meg a hivatal. A támogatás folyósítása utólag történik. Természetbeni támogatás esetén a folyósítás a szolgáltató részére történik
[Kérelem nyomtatvány]
A 3/2009. (I. 30.) Gye. Kt rendelet 7.-10. §-aiban szabályozottak szerint a városban a közelmúltban létesített új szennyvíz gerincvezetékre, illetve az ivóvíz hálózatra történő rákötés esetén, lakásfenntartási célú, egyszeri támogatás állapítható meg.
Szennyvíz bekötési támogatás a kérelem nyomtatvány kitöltésével igényelhető a Polgármesteri Hivatal Humánpolitikai Osztályán.
A megállapítható támogatás lakásingatlanonként maximum 16000,-Ft lehet.
[Kérelem nyomtatvány]
Az ivóvíz hálózatra történő rákötéshez a támogatást szintén formanyomtatványon kell igényelni, melyet előzetesen a Vízművek Vállalat helyi kirendeltségén kell leigazoltatni.
Lakásingatlanonként maximum 10000,-Ft támogatás állapítható meg.
[Kérelem nyomtatvány]
Ápolási díj
Szabályait a szociális törvény 40.-44. §-ai tartalmazza. A hatáskör címzettje a jegyző.
Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 685. § b) pont) részére biztosított anyagi hozzájárulás.
Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló
a) súlyosan fogyatékos, vagy
b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi.
Az ápolási díj megállapításának feltétele még, hogy a Szt. 42. §-ában meghatározott kizáró okok ne legyenek jelen.
A jegyző a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére emelt összegű ápolási díjat állapít meg.
Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki a mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes
a) étkezni, vagy
b) tisztálkodni, vagy
c) öltözködni, vagy
d) illemhelyet használni, vagy
e) lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni, feltéve, hogy esetében az a) - e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.
E feltételek fennállásáról az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi szociális módszertani intézmény szakvéleménye alapján dönt.
Az ápolási díj megállapítására szóló kérelmet a hivatalban rendszeresített formanyomtatványon lehet előterjeszteni, melynek első oldalát maga az igénylő tölti ki. Itt az ápolóra és az ápoltra vonatkozó személyes adatok szerepelnek.
A kérelem nyomtatvány második oldalát a beteg háziorvosával kell kitöltetni, itt az ápolt egészségi állapotára, fogyatékosságára, betegségére vonatkozó adatok találhatók.
Kedvező elbírálás esetén, a kérelem benyújtását követő naptól illeti meg az ellátás a kérelmezőt, melyről határozatban értesítjük.
Az ápolási díj esetén az ellátás havi bruttó összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, (28.500,-Ft) melyből 9,5% nyugdíjjárulék kerül levonásra.
Emelt összegű ápolási díj esetén az ellátás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a. A nyugdíjjárulék ebben az esetben is 9,5%.
Az ellátás utalása utólag, a tárgy hót követő hónap 5. napjáig történik.
Az ápolási díjon töltött idő, szolgálati időre jogosít.
Az ápolási díjra való jogosultságot a hivatal kétévente legalább egyszer felülvizsgálja.
[Kérelem nyomtatvány]
Az ellátás feltételeit a szociális törvény 45. §-a, és a 3/2009. (I. 3.) Gye. Kt. rendelet 13.-25. §-ai szabályozzák.
A képviselő-testület a hatáskörét a polgármesterre átruházta.
Átmeneti segély adható:
a) létfenntartást átmenetileg veszélyeztető többletkiadásokra
b) magas gyógyszerköltség enyhítésére
c) helyi menetrendszerinti közlekedésben érvényes bérletjegy megváltására
d) elemi kár esetére
e) krízishelyzetre.
Átmeneti segélyben kell részesíteni kérelmére azt a személyt, aki önmaga illetve családja átmeneti létfenntartásáról alkalmanként jelentkező többletkiadás miatt más módon nem tud gondoskodni és akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő személy esetén annak 150%-át, és nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal. Külön méltánylást érdemlő esetben évente legfeljebb egy alkalommal átmeneti segélyben részesíthető az a kérelmező, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő személy esetében annak 230%-át, és nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal.
Elismert többletkiadások:
- legalább 8 napot elérő vagy meghaladó betegség, kórházi gyógykezelés,
- közeli hozzátartozó halála esetén viselt temetési kiadások.
Az igényt az eset bekövetkeztét követő harminc napon belül lehet érvényesíteni. Az átmeneti segély egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan maximum 10.000,- Ft-ig terjedő összegben lehet megállapítani.
A határnap elmulasztása jogvesztő! A kérelemhez csatolni kell a kérelmező, illetve családja kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolást, a rendkívüli élethelyzetet igazoló dokumentumot (pl.: orvosi igazolás, zárójelentés, temetési számla stb.) és a kérelmet az Adó, valamint a Pénzügyi Osztályon le kell igazoltatni.
A becsatolt iratok, s ha szükséges környezettanulmány készítése alapján, a hivatal határozattal értesíti az ügyfelet a döntéséről.
A készpénzben megállapított támogatást a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül fizetjük ki házi pénztárból, vagy utalással, ahogy az ügyfél kéri.
[Kérelem nyomtatvány]
Átmeneti segélyben részesülhet eseti magas gyógyszerköltség címén az:
- aki nem jogosult közgyógyellátásra,
- akinek esetenkénti gyógyszerkiadása meghaladja az 5.000.-Ft-ot, de családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő személy esetében annak 230%-át.
A gyógyszertámogatás egyszeri összege a leigazolt gyógyszerköltség 50%-a, de maximum:
- 10.000,- Ft ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a alatt van,
- 7.500,- Ft ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege és annak 150 %-a közé esik,
- 5.000,- Ft ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a és 230%-a közé esik.
A kérelem nyomtatvány második oldalán kell az alkalmanként jelentkező gyógyszerfogyasztást a házi orvossal leigazoltatni, majd a gyógyszertárral kell leigazoltatni a fenti gyógyszerköltségeket. Csatolni kell a kérelmező, illetve családja kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolásokat.
A hivatal a kérelem elbírálását követően, az ügyfelet határozattal értesíti a döntésről.
[Kérelem nyomtatvány]
Átmeneti segélyben részesülhet helyi menetrendszerinti közlekedésben érvényes bérletjegy megváltása címén az a 85/2007. (IV.25.) Korm. rendelet 10. §-a hatálya alá tartozó személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő személy esetében annak 230%-át, és nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal.
A kedvezményes havi bérletjegy megváltásához megállapítható támogatás éves összege nem haladhatja meg a mindenkori kedvezményes havi bérletjegy árának tizenkétszeresét.
A kérelmet a hivatalnál rendszeresített formanyomtatványon lehet beterjeszteni. Csatolni kell hozzá kérelmező és családja kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolásokat, valamint a felhasznált bérleteket.
[Kérelem nyomtatvány]
Elemi kár bekövetkezése esetén a legszükségesebb ruházat, élelem, elemi bútorzat pótlására átmeneti segély állapítható meg, ha a kérelmező családjában:
- a közös háztartásban élők egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő személy esetében annak 330%-át és
- a közös háztartásban élők nem rendelkeznek a Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal valamint
- az elemi kárt szenvedett ingatlan a közös háztartásban élők jogos lakásigényét, - figyelemmel a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 3. §-ában rögzítettekre - nem haladta meg.
Az elemi kár esetére megállapított átmeneti segély egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan maximum 100.000,- Ft-ig terjedő összegben lehet megállapítani.
A kérelmet a hivatalnál rendszeresített formanyomtatványon lehet beterjeszteni. Csatolni kell hozzá a kérelmező és családja kérelmező és családja kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolásokat, valamint a bekövetkezett káresemény igazolására szolgáló dokumentumokat.
[Kérelem nyomtatvány]
Átmeneti segélyben részesíthető az a személy, aki krízishelyzetbe kerül (olyan rendkívüli élethelyzet, amikor a kérelmező jövedelme egy hónapot meghaladóan, igazolhatóan legalább 50%-ot meghaladó mértékben csökken és ezért megélhetése nem biztosított) és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő személy esetében annak 330%-át és nem rendelkezik a Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal.
A krízis helyzetre megállapított átmeneti segély egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan maximum 50.000,- Ft-ig terjedő összegben lehet megállapítani.
[Kérelem nyomtatvány]
A kérelmet a hivatalnál rendszeresített formanyomtatványon lehet beterjeszteni. Csatolni kell hozzá a kérelmező és családja kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolásokat, valamint krízishelyzetet alátámasztó dokumentumokat.
Egy naptári éven belül ugyanaz a család legfeljebb három alkalommal részesíthető segélyben. Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő család, személy átmeneti segélyben évente legfeljebb kettő alkalommal részesíthető.
Nem részesíthető átmeneti segélyben az akinek vagy a vele közös háztartásban élőnek
- munkanélküli ellátását, az aktív korú nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélyezését azért szüntették meg, mert a Munkaügyi Központtal vagy az Önkormányzattal nem működött együtt,
- az Önkormányzat és intézményei felé önhibájából köztartozása van.
Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete a téli fűtési időszakban annak a rászoruló családnak-melyben az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegét -, illetve egyedül élő személynek - akinek jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át- közhasznú munka keretében a város területéről kitermelt tűzifát biztosít. A kérelemnyomtatvány a Humánpolitikai Osztályon átvehető. A kérelmek elbírálásánál figyelembe kell venni, hogy a kitermelt tüzifa rendelkezésre áll-e.
Temetési segély
A feltételeit a szociális törvény 46. §-ában foglaltak szerint alkotott 3/2009. (I. 30.) Gye. Kt. rendelet 26.-28. §-ai tartalmazzák, a hatáskört a polgármester gyakorolja.
A temetési költségeket viselő személynek nyújtott anyagi támogatás, melynek összege a helyben szokásos legolcsóbb földbe temetés költségeinek 10%-ánál kevesebb, és 15%-ánál több nem lehet.
Az előzőeknek megfelelő összeget évente két alkalommal a GYOMASZOLG Ipari Kft. által közölt adatok alapján határozzuk meg, jelenleg: 11.300,-Ft.
A segélyt az a temetési költségeket viselő személy kérheti, aki:
- a haláleset időpontjában települési állandó lakos,
- családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át nem haladja meg,
- a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban nem részesül.
A kérelmet a hivatalnál rendszeresített formanyomtatványon lehet beterjeszteni. Csatolni kell hozzá a kérelmező és családja jövedelméről szóló igazolásokat, a temetési költségekről szóló főösszesítő eredeti és másolati példányát, (az eredeti példányt visszaadjuk) és a halotti anyakönyvi kivonat eredeti és másolati példányát (az eredeti példányt visszaadjuk).
A kérelmet, az eltemettetést követő 30 napon belül kell előterjeszteni. A határnap elmulasztása jogvesztő!
[Kérelem nyomtatvány]
Köztemetés
A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben - a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha
a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat
a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy
b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.
A halálesetről való tudomásszerzést követően az eljáró szerv megvizsgálja, hogy van-e, illetőleg fellelhető-e az elhunyt személy eltemettetésére köteles személy [1999. évi XLIII. törvény 20. § (1) bek.].
Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt személy fellelhető, határidő tűzésével fel kell szólítani, hogy gondoskodjék az elhunyt személy eltemettetéséről.
A köztemetés költsége magában foglalja az egészségügyi intézményben végzett halottkezelési tevékenység és a halottszállítás díját is.
Adósság csökkentési támogatás
A támogatás feltételeit a szociális törvény 55. §-a és az 55/A.-55/C. §-ai, valamint a 20/2003. (VIII. 12.) KT rendelet szabályozza. A döntési jogkört átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.
A támogatást azok kérhetik, akik:
a) a lakóhelyéül szolgáló és tartozással érintett lakása, melyben életvitelszerűen tartózkodnak, Gyomaendrőd város közigazgatási területén van,
b) lakás célú (közüzemi díj, közös-költség, lakbér) tartozása a kérelem benyújtását megelőző 18 hónapban keletkezett legalább 6 havi tartozás, mely meghaladja az 50000,-Ft-ot,
c) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén a 200%-át.
d) a településen elismert nagyságú, és minőségű lakása van,
e) nincs olyan értékesíthető ingó vagy ingatlan vagyona, mely az adósság megfizetésére fedezetet nyújtana,
f) vállalják az érintett adósságuk legalább 25%-ának egy összegben, vagy legfeljebb 18 havi részletben való megfizetését
g) vállalják az adósságkezelési tanácsadóval a folyamatos kapcsolattartást.
A kezelendő adósság felső határa: 266.600,-Ft lehet, melynek –jövedelemtől függően- 50-75%-át vállalja át az önkormányzat. Az önkormányzat a megállapított támogatást közvetlenül a szolgáltató/k-nak utalja, akikkel az együttműködés feltételeiről keret-megállapodást kötött.
A támogatást formanyomtatványon a Térségi Humánsegítő Szolgálatnál kell kérni, aki előkészítés után, a szükséges mellékletekkel és javaslatával ellátva, döntésre átteszi a Polgármesteri Hivatal Humánpolitikai Osztályára.
A hivatal a támogatás összegéről, időtartamáról és a hozzá kapcsolódó lakásfenntartási támogatásról határozattal dönt.
A megállapított adósságcsökkentési támogatás vissza nem térítendő támogatásnak minősül.
A támogatás tovább nem folyósítható és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a támogatott:
- az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe,
- az általa vállalt adósságtörlesztést nem teljesíti,
- az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételét követően a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének 3 hónapig nem tesz eleget.
Ez esetben ismételten támogatás a megszüntetéstől számított 24 hónapon belül nem állapítható meg.
[Kérelem nyomtatvány]
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
A támogatás feltételeit a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 19-20. §-ai és a 20/A. §-a szabályozza. A Gyvt. 18. § (1) bekezdésének a.) pontja értelmében a hatáskört a települési önkormányzat jegyzője gyakorolja.
A feltételek fennállása esetén a jegyző 1 év időtartamra megállapítja a gyermek, vagy nappali oktatás munkarendje szerint középfokú, vagy felsőfokú tanulmányokat folytató fiatal felnőtt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre (továbbiakban: kedvezmény) való jogosultságát.
A kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a Gyvt-ben másrészt egyéb jogszabályokban meghatározott kedvezmények igénybevételére. Ezek közül a legjelentősebb az egyszeri támogatás, a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye és a tankönyvtámogatás.
Akkor állapítható meg a gyermek, vagy fiatal felnőtt kedvezményre való jogosultsága, ha:
a) a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át (2010. évben 37.050,- Ft.)
b) illetve az alábbi esetekben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át (2010. évben 39.900,- Ft.)
- ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
- ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
- ha a nagykorúvá vált gyermek nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be
c) az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg, az előírt mértéket.
A kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelem bármikor benyújtható. Azon személyeknek akiknek a kedvezményre való jogosultsága korábban már megállapításra került, a kedvezmény lejárát megelőző három hónapban igényelheti az újabb jogosultság megállapítását.
A támogatást formanyomtatványon lehet igényelni a hivatal Humánpolitikai Osztályánál, vagy a hivatal Kirendeltségénél. A formanyomtatvány tartalmazza az ügyfél nyilatkozatát a személyi-, jövedelmi- és vagyoni adatokról. Az adatok valódiságának igazolására csatolni kell a megfelelő iratokat. A kérelemhez szükséges csatolni kérelmező és családja a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap jövedelmét.
Azok a gyermekek és fiatal felnőttek, akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév július 1-jén, illetve november 1-jén fennáll, a tárgyév július és november hónapjaiban egyszeri támogatásban részesülnek. Az egyszeri támogatás gyermekenkénti összege 2010. évben 5.800,- Ft.
[Kérelem nyomtatvány]
Óvodáztatási támogatás
Az óvodáztatási támogatás bevezetéséről az1997. XXXI. törvény 20/C §. valamint a 149/1997 (IX. 10.) Korm. rendelet 68/F-68L. §-a rendelkezik.
Jogosultsági feltételek, melyeknek egyidejűleg kell teljesülniük:
· a három-, illetve négyéves gyermek óvodai beíratása megtörtént,
· a támogatásra való jogosultság akkor nyílik meg, ha a szülő a gyermekét annak az évnek az utolsó napjáig beíratta az óvodába, amelyben a gyermek negyedik életévet betöltötte.
· a gyermek rendszeresen jár óvodába*
· a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll
· a gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen (halmozottan hátrányos helyzetről szóló önkéntes szülői nyilatkozat)
Az óvodáztatási támogatás folyósításának időpontja attól függ, hogy a szülő az év melyik felében íratta be a gyermekét óvodába, illetve függ a tényleges nevelésben való részvétel időtartamától:
|
Első alkalom |
|
Óvodai beíratás időpontja |
Óvodai nevelésben való részvétel időtartama a beíratástól számítva |
Kifizetés időpontja |
|
Az év első felében |
Júniusig legalább három hónap eltelt |
Beíratás évének június hónapja |
|
Júniusig nem telt el három hónap |
Beíratás évének december hónapja |
|
Az év második felében |
Decemberig legalább három hónap eltelt |
Beíratás évének december hónapja |
|
Decemberig nem telt el három hónap |
Következő év június hónapja |
|
Második és további alkalom |
|
|
Tárgyév június hónap |
|
|
Tárgyév december hónap |
* Rendszeres óvodába járásnak minősül:
Igazolás időszaka:
-06. hóban folyósított támogatásnál tárgyév május 15-ig
A pénzbeli támogatás összege a 2009. évben gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint. A 2009. évet követően az összeg emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.
A helyi önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy az első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett a szülőnek gyermeke részére természetbeni támogatás nyújtható. A természetbeni támogatást a gyermek beíratását követő hét munkanapon belül kell a szülő rendelkezésére bocsátani.
Gyomaendrőd Város Önkormányzata élt a törvény adta lehetőséggel, 10/2009. (03.05.) Gye. Kt. rendelet alapján az első alkalommal járó óvodáztatási támogatást vásárlási utalvány formájában biztosítja:
Első alkalommal természetbeni juttatás első ízben annak a szülőnek adható vásárlási utalvány formájában, aki a 3. illl. 4.életévét betöltött gyermekét 2009. január 1-ét követően íratja be az óvodába. Összege: 20.000.-Ft.
Aki gyermekét 2009. január elsejét megelőzően íratta be az óvodába első alkalommal 10.000.-Ft összegű óvodáztatási támogatásban részesülhet – vásárlási utalvány formájában.
Második és további alkalommal nyújtott támogatás összege: 10.000.-Ft.
Kérelem benyújtásával kapcsolatos információk:
· Ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő igényelhet támogatást.
· Mellékletet formanyomtatványon a szülő lakcíme szerint illetékes polgármesteri hivatalnál kell előterjeszteni.
· Lakcímváltozás esetén 5 napon belül – kérésre vagy megkeresésre – meg kell küldeni az új lakcím szerint jogosult jegyzőnek.
· Az első alkalommal nyújtandó támogatás esetén a kérelemhez kapcsolódó óvodai igazolásokat a Jegyző szerzi be, majd a következő kifizetés előtt az óvoda köteles azt hivatalból megküldeni
[Kérelem nyomtatvány]
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium rendeletben határozza meg a nyári szociális gyermekétkeztetés szabályait. A R. értelmében a gyermekek nyári étkeztetésének állami támogatásából a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek étkeztetéséről kell gondoskodni. A nyári étkeztetést elsősorban azon gyermekek számára kell megszervezni, akik a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 148. § (5) bekezdésének aa)–ac) alpontja alapján év közben is ingyenesen étkeznek, azaz a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás és az 1–6. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő gyermekek számára.
Önkormányzatunk minden évben megszervezi a nyári gyermekétkeztetést. A R. értelmében a gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek közül a Térségi Humánsegítő Szolgálat választja ki az étkeztetésben résztvevő gyermekeket. A program lebonyolításában részt vesz a Humánpolitikai Osztály, a Térségi Szociális Gondozási Központ, a helyi oktatási intézmények.
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság szabályait a Szt. 54. §-a tartalmazza:
A jegyző az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,
- akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át,
- aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át
nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.
A szociális rászorultság igazolásáról a jegyző hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány érvényességi ideje 1 év. A bizonyítvány tartalmazza: a rászoruló személy nevét, lakcímét, TAJ számát, a rászorultság tényét, az igazolás érvényességi idejét. A bizonyítvány a fenti feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható.
[Kérelem nyomtatvány]
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás szabályait a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 21. §-a és a 10/2009. (III. 05.) Gye. Kt. rendelet 6-11. §-ai tartalmazzák. A döntési jogkört átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.
Az önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatásba részesíti a gyermeket, ha az őt gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, mert a családban az alábbi okok miatt többletkiadás keletkezett:
a) tanulói, hallgatói jogviszonyban álló gyermek vagy fiatal felnőtt tanévkezdési kiadása,
b) tanulói, hallgatói jogviszonyban álló gyermek tandíjának, egyéb ellátási díjának megfizetése,
c) átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás elősegítése,
d) a családban nevelkedő gyermek 8 napot meghaladó betegsége, vagy kórházi kezelése miatti költség,
e) a családban nevelkedő gyermek egyéb – a MEP által teljes egészében nem finanszírozott – egészségügyi szolgáltatási díjának megfizetése.
Külön méltánylást érdemlő esetben évente legfeljebb egy alkalommal rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető a gyermek, - fenti élethelyzetekbe be nem sorolható többletkiadás miatt – ha a gyermeket nevelő család megélhetése átmenetileg veszélybe került, amennyiben a felmerülő többletkiadás a gyermek tanulmányait, illetve annak folytatását befolyásolja. Ezen esetekben az adott problémáról a gyermek oktatási, nevelési intézményének írásbeli jelzése szükséges.
Az ismertetett okok megléte esetén rendkívüli támogatás akkor állapítható meg, ha a gyermeket nevelő családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg:
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő család esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, (2009. évben a 28.500,- Ft.)
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő család esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át. (2009. évben a 28.500,- Ft-nak a 150%-a =42.750,-Ft)
A feltételek fennállása esetén sem részesíthető rendkívüli támogatásba a gyermek, ha a kérelmezőnek vagy a vele közös háztartásban élő személynek:
a) a munkanélküli ellátását, vagy az aktívkorú rendszeres szociális segélyét azért szüntették meg, mert a kijelölt szervekkel való együttműködési kötelezettségének nem tett eleget,
b) az önkormányzat vagy intézményei felé önhibájából köztartozása van,
c) a családban együtt élők vagyona meghaladja az előírt mértéket.
A fentebb ismertetettektől eltérően, rendkívüli támogatás állapítható meg, a nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszonyban álló gyermek vagy fiatal felnőtt részére, a helyi autóbusz közlekedésben érvényes bérlet vásárlásához. A közlekedési támogatást az erre a célra rendszeresített nyomtatványon lehet igényelni a Polgármesteri Hivatal Humánpolitikai Osztályán, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem összege nem haladja meg, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. (2009. évben a 28.500,- Ft x 2 = 57.000,-Ft)
Jogosultság esetén a helyi autóbusz közlekedési támogatás egyhavi összege az adott időszakban érvényes kedvezményes havi bérlet árának összegét nem haladhatja meg. (2009. évben a kedvezményes – diák, nyugdíjas – havi bérlet ára 430,- Ft, éves szinten összesen: 4.800,- Ft.) A támogatás összegét, csak a helyi autóbuszra érvényes bérlet vásárlására lehet fordítani.
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet az a) pontban meghatározott esetben a polgármesteri hivatal által közzétett időszakban, a b) - e) pontok illetve külön méltánylás esetében pedig a többletkiadást jelentő esemény bekövetkeztét követő 30 napon belül lehet benyújtani. A határidők elmulasztása jogvesztő!
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatást az erre a célra rendszeresített nyomtatvány benyújtásával lehet kérni, a Polgármesteri Hivatal Humánpolitikai Osztályán, vagy a hivatal Kirendeltségénél. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja kérelmező és családja kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolásokat, 16 év felett a tanulói, hallgatói jogviszonyról szóló igazolást, a többletkiadást jelentő esemény bekövetkeztéről szóló igazolást.
A kérelem elbírálását követően a hivatal határozatban értesíti a kérelmezőt.
Pozitív elbírálás esetén a támogatás összege gyermekenként és egy-egy alkalommal 1.000,-Forinttól 10.000,-Forintig terjedhet. Egy naptári évben egy gyermekre kifizetett összeg nem haladhatja meg a 30.000,-Ft-ot, mely összegbe beszámít az autóbuszra érvényes bérlet vásárlására megállapított támogatás is.
[Kérelem nyomtatvány]
A lakás célú állami támogatásokat a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet tartalmazza. Az állampolgárokat érintő támogatásokat (közismert nevén: szoc. pol. támogatás) a pénzintézetek bonyolítják.
A kormányrendelet és a lakástörvény által szabályozott egyéb feltételek végrehajtására alkotta meg az önkormányzat a 2/2004. (II. 10.) KT rendeletét, melyben a támogatások odaítélésének hatáskörét a képviselő-testület a Humánpolitikai Bizottságra átruházta.
Támogatásban azok a fiatal házasok részesíthetők:
- ahol a házastársak külön-külön a 40. életévüket még nem töltötték be,
- a kapott támogatást Gyomaendrőd közigazgatási területén az első saját tulajdonú lakás vásárlására, építésére (bővítésére) használják fel,
- akik még nem részesültek lakáscélú önkormányzati támogatásban,
- akik legalább kettő kiskorú gyermek neveléséről gondoskodnak, vagy nyolc éven belül vállalják a kettő gyermek megszületését,
- akik a megszerezni kívánt ingatlanon illetve ingatlanrészen egyenlő ?-ed, ?-ed tulajdoni illetőséget szereznek,
Nem állapítható meg támogatás, ha:
- a megszerezni, vagy felépíteni kívánt ingatlan meghaladja a család jogos lakásigényét,
- a kérelmező a kérelem benyújtásakor a lakás vételárát teljes egészében kiegyenlítette, vagy építkezés esetén már rendelkezik használatba vételi engedéllyel, vagy azt a kérelem elbírálásáig megszerzi,
- a kérelmezőnek vagy a vele együtt költöző személynek önkormányzati lakáson fennállt bérleti joga – lakbér nem fizetés, vagy egyéb lényeges kötelezettség nem teljesítése okán - felmondás miatt szűnt meg,
- a kérelmező nem hitelképes,
- a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. (2009. évben 28.500,-Ft x 3 = 85500,-Ft)
A kérelmeket formanyomtatványon kell benyújtani a Polgármesteri Hivatal Humánpolitikai Osztályán, a kérelmek benyújtása folyamatosan történik. A támogatás iránti kérelem elbírálásáról a Humánpolitikai Bizottság a kérelem benyújtását követő hónap (ülésterv szerinti) rendes ülésén dönt. A kérelem nyomtatványhoz csatolni kell, a rajta feltüntetett mellékleteket.
A megállapítható önkormányzati támogatás maximális összege 480.000,-Ft lehet az építkezőknél, lakásvásárlás esetén az ingatlan vételárának 30%-a, de legfeljebb 480.000,-Ft, míg a lakást bővítők maximum 240.000,-Ft-ot kaphatnak.
A megállapított támogatás 2/3-ad része maximum tíz év futamidőre nyújtott kamatmentes hitel, 1/3-ad része vissza nem térítendő önkormányzati támogatássá válik, ha a támogatottak a hitelt határidőre, pontosan visszafizetik, és az egyéb vállalat kötelezettségüket is teljesítik. A támogatásról tehát szerződét és kölcsönszerződést köt az önkormányzat a támogatottakkal és az érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztet be.
A megállapított támogatást az odaítélést követő hat hónapon belül fel kell használni, ellenkező esetben az igénylők tovább nem jogosultak a támogatásra.
[Kérelem nyomtatvány]
Szociális és szolgálati bérlakások
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokat az 1993. évi LXXVIII. tv. valamint a 12/2001. (IV. 27.) Kt. számú rendelet szabályozza.
A megüresedett szociális bérlakásokra pályázat kerül kiírásra, melynek elbírálása a Képviselő-testület Humánpolitikai Bizottság hatáskörébe tartozik. A bérleti szerződés megkötése határozott időre – 5 év – történik. A kérelmet az adott pályázati kiírás szerinti határidőben formanyomtatványon lehet benyújtani.
A szolgálati bérlakások kiutalása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A bérleti szerződés megkötése határozott időre történik. Kérelem, s a munkáltató ajánlása (írásban) szükséges.
A költségalapú bérlakások száma 24 db, ebből a Magtárlaposi úton 8 db- (fiatalok részére kerül kiutalásra), még az Endrődi úton 16 db lakás található, mely a nyugdíjasok részére kerül kiutalásra, szintén pályázat útján. A kiutalás a Humánpolitikai Bizottság hatáskörébe tartozik.
A lakásigényléshez a kérelmet az adott pályázati kiírás szerinti határidőben formanyomtatványon lehet benyújtani, melyhez csatolni kell a családban élők jövedelem igazolását.
Elemi kár
A 33/2008. (VIII. 29.) Gye. Kt. rendelet szabályozza az elemi csapás okozta lakáskárok helyreállításához nyújtott önkormányzati támogatást.
A rendelet hatálya kiterjed azokra a személyekre, akiknek az ár vagy belvíz, rendkívüli időjárás, vihar, vagy tűz Gyomaendrőd Város Közigazgatási területén található, a káresemény bekövetkeztekor a kérelmező által lakott lakóházban kárt okozott, és a lakhatását vagy a lakóház helyreállítását e támogatás nélkül nem képes megoldani, továbbá olyan mérvű károsodás következett be, hogy az a biztonságos lakhatást veszélyezteti.
Támogatás csak abban az estben állapítható meg, ha a kérelmező családjában:
- a közös háztartásban élők egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, (85.500,- Ft)
- a közös háztartásban élők nem rendelkeznek az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal,
- a károsodott ingatlan építési engedéllyel épült, vagy fennmaradási engedéllyel rendelkezik; illetve vélelmezhető, hogy építése és használatba vétele megfelelt az akkor hatályos jogszabályoknak,
- az ingatlant a káresemény idején a tulajdonos (haszonélvező) életvitelszerűen lakta,
- a tulajdonos nyilatkozik arról, hogy az ingatlanra a kár keletkezésének időpontjában volt-e érvényes biztosítása, illetve a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alappal (továbbiakban: WMA) kötött érvényes szerződése,
- a kár más módon (biztosításból, WMA) nem térül meg.
A támogatás kiterjedhet azokra a nem lakás céljára szolgáló lakóingatlanokra (üdülő, nyaralóépületekre) amelyek építési engedéllyel épültek, vagy fennmaradási engedéllyel rendelkeznek, illetve az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezője) az ingatlant a káreseményt megelőzően is kizárólagos jelleggel - igazoltan - életvitelszerűen lakta, és a kár más módon (biztosítás, WMA) nem térül meg.
Nem tartoznak a támogatási körbe:
- az ingóságok kárai,
- a lakásban való lakhatás tényét, biztonságát nem befolyásoló tisztasági, esztétikai jellegű károk,
- a lakóingatlanban a káreseményt megelőzően létrejött károk,
- a károsult szándékos magatartása, vagy bizonyítható felelőtlensége miatt keletkezett károk.
- a nem lakás céljára szolgáló építmény,
- a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség (így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület),
- a magántulajdonban lévő, lakáscélú, de a tulajdonos (haszonélvező) által életvitelszerűen nem lakott ingatlan,
- a magántulajdonban lévő, lakáscélú, de bérlakásként hasznosított ingatlan.
A támogatás mértékéről a kár nagysága, a család jövedelmi viszonya, szociális helyzete és a települési keretösszeg alapján a polgármester dönt.
a.) A támogatás összege a csak önkormányzati forrásból biztosított támogatás esetén, a 400.000,- Ft-ot nem haladhatja meg."
b.) A támogatás kizárólag kamatmentes, visszatérítendő támogatás formájában nyújtható.
c.) A támogatás visszafizetésének futamidejét a támogatás összege határozza meg, de:
- 100.000,- Ft-ig maximálisan 1 év,
- 200.000,- Ft-ig maximálisan 2 év,
- 400.000,- Ft-ig maximálisan 4 év lehet.
d.) A visszafizetés időtartamára, a támogatott ingatlanra az Önkormányzat javára jelzálogjogot kell bejegyeztetni.
Amennyiben a károsodott ingatlan tulajdonosa lakásvásárlásról dönt, akkor - a korábbi ingatlan bontásának kötelezettsége és költsége a károsultat terheli - az ingatlan a helyi önkormányzat tulajdonába kerül.
A biztosítással nem rendelkező, illetve a WMA-hoz nem csatlakozott károsult magánszemély akkor részesülhet támogatásban, ha vállalja, hogy a helyreállított, újjáépített, vásárolt ingatlanára - legalább 10 év időtartamra értékkövető biztosítási szerződést köt, az árvíz és belvíz által károsult ingatlan tulajdonos pedig csatlakozik a WMA-hoz.
A támogatás iránti kérelmet Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatalának Humánpolitikai Osztályánál, az erre rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani.
A támogatást kérő köteles a kérelméhez az 1993 évi III tv. 4. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelmi viszonyairól igazolásokat becsatolni, és saját illetve a vele közös háztartásban élők vagyoni helyzetéről nyilatkozni. Tűzkár esetén a Hivatásos Tűzoltó parancsnokság által kiállított kárnyilatkozatot.
[Kérelem nyomtatvány]
Közgyógyellátás
Közgyógyellátásra vonatkozó szabályokat a szociális törvény 49.§. – 53. §. tartalmazza.
Közgyógyellátásra jogosult alanyi jogon:
- Bentlakásos intézményben elhelyezett átmeneti gondozott, átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú;
- Pénzellátásban részesülő hadigondozott, nemzeti gondozott;
- Az egészségkárosodott rendszeres szociális segélyben részesülő;
- A központi szociális segélyben részesülő;
- Rokkantsági járadékos;
- I., II. csoportú rokkantsága alapján nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesülő;
- Az aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.
Közgyógyellátásra jogosult normatív alapon:
Akinek havi rendszeres gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10 % -át / 2.850.-ft. /meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét / 28.500.-ft /, egyedül élő esetén 150 %-át. /42.750-ft./
Szociálisan rászorult személy részére méltányosság jogcímén kiállított közgyógyellátási igazolvány szabályait a 3/2009. (I. 30.) Gye. Kt. rendelet 29. §-a tartalmazza.
Akinek havi rendszeres gyógyszerköltsége 5.000.-Ft-ot meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét / 42.750.-ft /, egyedül élő esetén 200 %-át. /57.000-ft./
A közgyógyigazolványt a jogosult lakóhelye szerint illetékes jegyző állítja ki.
Rendszeres gyógyító ellátás havi költsége = gyógyszer + gyógyászati segédeszköz + gyógyászati ellátás
Gyógyszerkeret = egyéni gyógyszerkeret + eseti keret.
Egyéni gyógyszerkeret: (személyre szabott)
- A rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgálja,
- Összege a jogosult egyéni havi rendszeres gyógyszerköltsége, 2009-ben legfeljebb havi 12 000 Ft, a minimum összeg 1000 Ft. (A gyógyászati segédeszköz nem terheli a gyógyszerkeretet.)
Eseti keret:
- Az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását szolgálja, összege 2009-ben évi 6 000 Ft.
- Ha egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra, gyógyszerkeret = eseti keret. (nincs egyéni gyógyszerkeret, ha nem kéri, illetve, ha nem éri el az 1000 Ft-ot – minimum összeg) ez csak az alanyi közgyógyellátásra jogosultak esetében fordulhat elő.
Mire használható fel az igazolvány?
Gyógyító ellátások térítésmentes igénybevételére, azaz:
- Járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre (tápszer is),
- Gyógyászati segédeszközökre (protetikai és fogszabályzó eszközök is),
- Orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.
Az eljárás lefolytatása
- Kérelem benyújtása
- Ideje: a jogosultság lejártát megelőző három hónapban is benyújtható.
- Módja: formanyomtatványon
Kivétel! átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú esetében a gyámhivatal kezdeményezi hivatalból a jogosultság megállapítását a gondozás helye szerint illetékes jegyzőnél, és beszerzi a háziorvosi igazolást.
[Kérelem nyomtatvány]
- Mellékletek:
a) Háziorvosi igazolás
b) Az alanyi jogcím igazolása
c) A jövedelem-nyilatkozat megalapozottságának igazolása.
A háziorvosi igazolás
Alanyinál:
- Nem szükséges, ha a kérelmező egyéni gyógyszerkeret megállapítására nem tart igényt.(nem rendszeres gyógyszerfogyasztó)
Általában:
a) Csak a személyes szükséglet kielégítéséhez szükséges gyógyító ellátást lehet feltüntetni.
b) + a szakorvos által havonta rendszeresen rendelt gyógyító ellátást is.
Zárt boríték: rajta a kérelmező neve, TAJ-száma, az orvos neve és a cím: HÁZIORVOSI IGAZOLÁS KÖZGYÓGYELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ.
FELÜLVIZSGÁLAT
- A jogosultság megállapítása alanyi jogosultak esetében két évre normatív és helyi méltányosssági jogcím esetében egy évre történik. Felülvizsgálat az esetben kérhető, ha a havi rendszeres gyógyszerköltség legalább 1000 Ft-tal megváltozik.
- A jogosultság utolsó negyedévében nem kérhető.
- Az eljárás – a szakhatósági állásfoglalás kérésétől kezdődően – megegyezik az eddig vázoltakkal.
- Az új gyógyszerkeret a határozathozatal 15. napjától nyílik meg, a jogosultság lejártáig.
- Új igazolvány kiadására nem kerül sor.
[Kérelem nyomtatvány]
Mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása
Mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeit a 164/1995.(XII.27.) Korm rendelet szabályozza.
A közlekedési kedvezmények fajtái:
-közlekedési támogatás
-személygépkocsi és kerekesszék szerzési támogatás
-átalakítási támogatás
-parkolási engedély
A kérelemhez a csatolni kell:
- Orvosi szakvélemény
- Jövedelem igazolásokat
- Munkaviszony, tanulói jogviszony fennállására, valamint gyógykezelésére vonatkozó igazolást
- Szerzési és átalakítási támogatás estében: a súlyos mozgáskorlátozott, illetve a szállítást végző személyérvényes vezetői engedélyének fénymásolatát, valamint a szállítást végző személy írásos nyilatkozatát, hogy a súlyos mozgáskorlátozott személy személygépkocsival történő szállítását vállalja.
- Szerzési és átalakítási támogatás esetében: a súlyos mozgáskorlátozott, illetve a szállítást végző személy nyilatkozatát, hogy a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül saját vagy más mozgáskorlátozottságára tekintettel nem részesült gépjármű-vásárlási, szerzési, átalakítási támogatásban, valamint gépjármű behozatali vámmentességben.
- Szerzési támogatás esetén: az egyedül álló, súlyos mozgáskorlátozott személy nyilatkozatát arról, hogy egyedülálló
- Amennyiben a szerzési támogatást segédmotoros rokkantkocsi vagy kerekesszék vásárlására használják fel, mellékelni kell a megyei rehabilitációs főorvos javaslatát.
- Közlekedési támogatás esetén: amennyiben a súlyos mozgáskorlátozott személy kiskorú eltartottról gondoskodik, az eltartott születési anyakönyvi kivonatát, vagy személyi lapját fénymásolatban.
Az a súlyos mozgáskorlátozott személy részesülhet közlekedési kedvezményekben akinek családjában az egy főre eső nettó jövedelem – a tárgyévet megelőző év viszonylatában -nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíjminimum 2,5 szeresét.
A közlekedési kedvezményeket minden év január 1 és április 30 között lehet igényelni. Az átalakítási támogatás és a parkolási engedély egész évben igényelhető. A parkolási engedélyt az okmányirodában kell kérni.
[Kérelem nyomtatvány]
Hadigondozás
A hadigonzozásról az 1994.évi XLV.tv. rendelkezik. Hadigondozott: hadirokkant, hadiözvegy, hadiárva, hadigyámolt,hadigondozott családtag.
Ellátás nemei:
- hadirokkant járadék,
- hadiözvegyi járadék [kérelem nyomtatvány],
- egyösszegű térítés [kérelem nyomtatvány],
- temetési hozzájárulás (hadirokkant halála esetén) [kérelem nyomtatvány]
A hadigondozási igényjogosultság kérelemre indul, melye határidő-korlátozás nélkül bármikor előterjeszthető. Hadigondozási ügyben első fokon eljáró hadigondozotti hatóság a hadigondozott lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője.
A jegyző határozatban dönt:
- a hadigondozotti igényjogosultságról, a járadékosztályba sorolásról- a pénzellátások megállapításáról és összegszerűségéről
- hadigondozotti igazolvány kiadásáról.
Gyámhatóság
- Gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése
- Otthonteremtési támogatás
- GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS
- Védelembe vétel
- Ideiglenes hatályú elhelyezés
- Családbafogadás
- Átmeneti nevelés
- Tartós nevelés
- Nevelési felügyelet
- Utógondozás
- Utógondozói ellátás
- A CSALÁDI JOGÁLLÁS RENDEZÉSE
- Az apaság vélelme
- Rendezetlen családi jogállás
- KISKORÚ HÁZASSÁGKÖTÉSE
- AZ ÖRÖKBEFOGADÁS ÉS AZ ÖRÖKBEFOGADHATÓNAK NYILVÁNÍTÁS
- A GYERMEK ÉS A SZÜLŐJE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS SZABÁLYOZÁSA
Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról új alapokra helyezte a gyermekvédelem és a gyámügyi igazgatás rendszerét. Céljaként fogalmazza meg a gyermek veszélyeztetettségének megelőlegezését, megszüntetését, a hiányzó szülői gondoskodás pótlását és a fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedésének elősegítését.
A hatósági jogkört települési szinten három szerv között osztja meg. E szervek: városi gyámhivatal, a település jegyzője, valamint a képviselő-testület. A gyámhatóság magába foglalja a települési önkormányzat jegyzőjének és a gyámhivatal feladat– és hatáskörét. A települési önkormányzat jegyzője elsősorban a prevencióval összefüggő és az azonnali intézkedéseket igénylő ügyekben, míg a gyámhivatal a felügyeleti és az ellenőrző ügyekben jár el. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetben és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a hatósági intézkedések biztosítják. Gyomaendrőd és Hunya tartozik hivatalunk illetékességi területéhez.
Hatályos jogszabályok szerint az eljárás költségeit az ügyfél viseli az örökbefogadási ügyekben, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát meghaladó értékhatárú, kérelemre induló vagyoni ügyekben, a kapcsolattartási ügyekben.
PÉNZBELI ELLÁTÁSOK
Gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése
A tartásdíj megelőlegezésére akkor kerül sor, ha a bíróság a tartásdíjat jogerősen megállapította, azonban a kötelezett rendszeres jövedelmére vezetett behajtás átmenetileg lehetetlen és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást biztosítani, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.
A támogatás mértéke általában megegyezik a bírósági határozatban megállapított gyermektartásdíj összegével, azonban ettől el lehet térni, de az előlegezett összeg ekkor sem lehet kevesebb a bíróság által megállapított összeg 50%-ánál.
A kérelemhez csatolni kell a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rend. 69.§ (4) bekezdése alapján jövedelem nyilatkozatot a megfelelő igazolásokkal, a gyermektartásdíjat megállapító jogerős bírósági határozatot, nagykorú gyermek esetén a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányok folytatását igazoló iratot, a gyermektartásdíj eredménytelen végrehajtását igazoló, illetve a végrehajtás szüneteltetését kimondó 3 hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyvet, vagy a gyermektartásdíj behajtása iránti eljárás megindítását igazoló okiratot.
Otthonteremtési támogatás
Az otthonteremtési támogatás célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse. Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek legalább hároméves időtartamú folyamatos – gondozási helyén töltött – nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát.
A kérelemhez mellékelni kell: a gyámhivatalnak a nagykorúvá vált vagyonáról szóló értesítést, a volt vagyonkezelő végszámadását.
A gyámhivatal jogosult 5 évi időtartamú elidegenítési tilalmat bejegyeztetni a magyar állam javára az ingatlan-nyilvántartásba a támogatással megszerzett ingatlanra.
A támogatás felhasználható részben vagy egészben a fiatal felnőtt tulajdonába kerülő építési telek, életvitelszerűen lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, illetve építésére, lakhatóvá tételére, tulajdon vagy tulajdonrész szerzéssel járó felújításra, vagy bővítésre, bérlakás bérleti díjának kifizetésére, önkormányzati bérlakás felújítására, bérlői jogviszony megvásárlására, államilag támogatott lakásprogramban való részvételre, valamint otthonteremetést elősegítő hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére. Indokolt esetben az otthonteremtési támogatás felhasználható a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatal felnőtt megfelelő ellátását biztosító, az Szt. hatályú alá tartozó bentlakásos szociális intézménybe fizetendő egyszeri hozzájárulásra is.
GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS
Gyermekvédelmi gondoskodás keretében kell biztosítani az olyan gyermekek ellátását és védelmét, akiknek a nevelése, gondozása a szülők beleegyezésével a területi ellátó rendszerben nem biztosítható.
Védelembe vétel
Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. A védelembe vétel a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében tett hatósági intézkedés. A gyámhatóság döntése a célszerű és hatékony beavatkozás érdekében tartós, családgondozással is párosuló hatósági felelősségvállalást jelent.
Ideiglenes hatályú elhelyezés
Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a település önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a határőrség, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága a gyermeket ideiglenesen a nevelésre alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség a legközelebbi ideiglenes gondozási feladatokat is ellátó nevelőszülőnél, vagy ha erre sincs lehetőség gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezi el.
Családbafogadás
A gyámhivatal további hatósági intézkedései közül kiemelném a családbafogadást. Erre részben a szülő indokolt távolléte (pl. külföldi munkavállalás), egészségi állapota, illetve más családi okok miatt kerülhet sor. Feltétele a szülő kérelme, amihez a gyámhivatal hozzájárulhat. A gyermeket a szükséges ideig a szülő által megnevezett család átmenetileg befogadja, feltéve, hogy ez a gyermek érdekében áll.
Átmeneti nevelés
A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható.
Tartós nevelés
A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha a szülő vagy mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője, a gyermek ismeretlen szülőktől származik, a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el leendő örökbefogadó szülőnél.
Nevelési felügyelet
Ha az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek egészségi vagy pszichés állapota következtében saját vagy mások életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít és ez csak teljes körű ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el, a speciális gyermekotthon vezetője a gyermeket személyes szabadságában korlátozhatja. A gyámhivatal értesítésével egyidejűleg a speciális gyermekotthon vezetője kezdeményezi az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek nevelési felügyeletének elrendelését, ha előreláthatólag a személyes szabadság korlátozása negyvennyolc órát meghaladóan szükséges. A gyámhivatali határozat meghozataláig elsősorban a gyermek kivizsgálására, a veszélyeztető magatartás megszüntetésére, illetve a gyors állapotromlás megelőzésére kell törekedni.
Utógondozás
Az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése után – kivéve, ha a gyermeket örökbe fogadták – a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli a gyermek és a fiatal felnőtt utógondozását feltéve, hogy az utógondozást a fiatal felnőtt maga is kéri. Az utógondozás célja, hogy elősegítse a gyermek, illetve a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését.
Utógondozói ellátás
A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmére, - illetve a gyermek nagykorúságának elérése előtt a gyám javaslatának figyelembevételével – elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy a nappali oktatás munkarendje szerint, vagy felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja, vagy sorkatonai szolgálati idejét tölti, és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja. Az utógondozói ellátását a fiatal felnőtt 24. életévének betöltéséig kérheti.
A CSALÁDI JOGÁLLÁS RENDEZÉSE
A gyermeket születésekor anyakönyvezik és ettől kezdve joga van ahhoz, hogy nevet kapjon, állampolgárságot szerezzen és megismerje szüleit. A gyermek e jogait – többek között – a Csjt. V. fejezetének családi jogállásra vonatkozó rendelkezései biztosítják.
Az apaság vélelme
A házasság apasági vélelmet keletkeztet, függetlenül attól, hogy a házastársak között fennáll-e az együttélés. A férjet kell apának tekinteni akkor is, ha a gyermek művi beavatkozás következtében fogant. A volt férjjel keletkezik apasági vélelem abban az esetben, ha a házasság felbontása és a gyermek születése között 300 napnál kevesebb idő telt el és az anya nem kötött újabb házasságot.
Az apaság vélelmét meg lehet támadni, ha az, akit vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idején nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik. Megtámadható a vélelem abban az esetben is, ha a származás művi beavatkozás következménye és a férj e beavatkozáshoz nem járult hozzá.
Megtámadásra jogosult a gyermek, a bejegyzett apa, a gyermek halála után leszármazója, ilyenek hiányában az ügyész. A cselekvőképtelen gyermek helyett – a gyámhatóság hozzájárulásával törvényes képviselője jár el. Mivel a szülő nem képviselheti gyermekét olyan ügyben, amelynek tárgya a gyermek családi jogállásnak rendezése, a gyámhivatal által kirendelt eseti gondnok látja el a törvényes képviseletét a per során. A gyámhivatal csak abban az esetben rendel ki eseti gondnokot a gyermek részére a per megindítására, ha az a gyermek érdekében áll.
Rendezetlen családi jogállás
Rendezetlen a gyermek családi jogállása abban az esetben, ha a születését az apa adatai nélkül anyakönyvezték, valamint akkor is, ha az anyakönyvben egyik szülőre vonatkozóan sincs adat.
A családi jogállás rendezésének egyik leggyakoribb eszköze az apai elismerő nyilatkozat, amely önmagában megállapítja az apaságot.
Apai elismerő nyilatkozatot tehet a fogamzási idő kezdetétől az a férfi, akitől a gyermek származik, ha nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és a gyermek legalább 16 évvel fiatalabb a nyilatkozónál.
Apai elismerő nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. Érvényességéhez szükséges, hogy a korlátozottan cselekvőképes férfi nyilatkozatához törvényes képviselője hozzájáruljon, vagy a hiányzó hozzájárulást a gyámhivatal pótolja.
KISKORÚ HÁZASSÁGKÖTÉSE
A családjogi törvény rendelkezései szerint házasságot nagykorú férfi és nő köthet egymással. A cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló személy cselekvőképesnek minősül a házasságkötés szempontjából, mert jognyilatkozatának érvényességéhez sem a gondnokának, sem a gyámhivatalnak a hozzájárulása nem szükséges. Ezzel szemben a korlátozottan cselekvőképes kiskorú 16. életévének betöltésétől csak gyámhatósági engedéllyel köthet házasságot. A gyámhivatalnak a kiskorú házasságkötéshez adott előzetes engedélye nélkül a házasság érvénytelen. A házasságkötés feltétele tehát – kiskorú férfi és nő esetében is – a 16. életév betöltése. A gyámhivatal az előzetes engedélyt a személyesen előterjesztett kérelemre akkor adhatja meg, ha:
- a kiskorú az engedély megadása iránti kérelmet szabad akaratából, befolyástól mentesen nyújtotta be,
- a házasságkötés a kiskorú gyermek érdekét szolgálja,
- részt vett a családvédelmi szolgálat tanácsadásán
- a kiskorú a házasságkötéshez szükséges testi, értelmi, erkölcsi fejlettséggel rendelkezik
- a meglévő, illetve születendő gyermekének gondozásához, ellátásához, neveléséhez szükséges feltételek biztosítva vannak.
A gyámhivatal határozatát a házasulók, a kiskorú törvényes képviselőjének meghallgatását és a környezettanulmány elvégzését követően hozza meg. A Csjt. nem írja elő feltételként a szülői, a törvényes képviselői hozzájárulást, azonban a gyámhivatalnak az eljárása során mérlegelni kell az említettek véleményét. A döntés során figyelembe kell lenni továbbá a születendő gyermek és a létrejövő családi közösség érdekeire is. Önmagában azonban a várandósság ténye nem alapozza meg az előzetes engedély megadását, nem pótolja a hiányzó feltételeket.
A gyámhivatali engedéllyel kötött házasság joghatása, hogy nagykorúságot eredményez és így szülői felügyeletet biztosít a házasságból született gyermek felett. Ennek főként akkor van jelentősége, ha mindkét házasuló kiskorú és házasságkötésük hiányában a méhmagzat részére a családi jogállás rendezéséhez gondnokot, a születés után pedig gyámot kellene rendelni az újszülött részére. A gyámhivatal előzetes engedélye hat hónapig érvényes. Ezt követően meg kell ismételni az eljárást.
AZ ÖRÖKBEFOGADÁS ÉS AZ ÖRÖKBEFOGADHATÓNAK NYILVÁNÍTÁS
Az örökbefogadás célja az olyan kiskorú családi nevelésének biztosítása, akiknek a szülei nem élnek, vagy akiket a szüleik megfelelően nem képesek nevelni. Ennek érdekében az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolat jön létre.
Az örökbefogadhatónak nyilvánítás iránti eljárás a gyerekvédelmi szakszolgálat, a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózat működtető képviselője javaslatára, vagy az átmeneti nevelésbe vett gyermek gyámjának kérelmére, a gyermekjogi képviselő kezdeményezésére, továbbá hivatalból indul. Az örökbefogadhatónak nyilvánítás kérdésében a gyámhivatal – ha a szülői felügyeleti jog megszüntetése érdekében pert kezdeményez – soron kívül jár el.
Az örökbefogadás előtti eljárás lefolytatásának célja annak megállapítása, hogy az örökbefogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas-e gyermek örökbefogadására. Az örökbefogadás előtti eljárást az örökbefogadni szándékozó személy kérelmére a lakóhely szerinti illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat készíti elő. Ha az örökbefogadni szándékozó házaspár különböző gyermekvédelmi szakszolgálatok illetékességi területén rendelkezik lakóhellyel, az örökbefogadás előtti eljárás – egymás kölcsönös tájékoztatása mellett – bármelyik házasfél lakóhelye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatnál lefolytatható.
A gyámhivatal az örökbefogadni szándékozó személy alkalmassága kérdésében a háziorvosi igazolás, a gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött szakvélemény, javaslat, az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló irat, környezettanulmány, az örökbefogadni szándékozó személy meghallgatása, valamint szükség szerint egyéb bizonyítékok alapján dönt. Alkalmatlanság megállapítása esetén új eljárás a határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül nem indítható. A gyámhivatal határozata annak jogerőre emelkedésétől számított 2 évig érvényes, kivéve, ha az érvényesség időn belül örökbefogadási eljárás jogerős befejezésére került sor. Ez utóbbi esetben a határozat érvényességi ideje az örökbefogadás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésének napjával megszűnik. Amennyiben 2 éven belül nem kerül sor örökbefogadásra, a határozat érvényességi ideje az érvényességi idő lejártát megelőzően benyújtott kérelemre, illetve a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslatára legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, feltéve, hogy azok a körülmények, amelyekre tekintettel az alkalmasságot megállapították nem változtak. Ha a 2 éves érvényességi idő lejártakor folyamatban van az örökbefogadási eljárás, a határozat érvényességi ideje meghosszabbodik az örökbefogadási eljárás jogerős befejezéséig. Amennyiben az örökbefogadni szándékozó személy családi állapotában, személyi és életkörülményeiben az alkalmassági határozat érvényességi időtartama alatt változás következik be, a gyámhivatal az örökbefogadó alkalmasságát a bejelentést követően haladéktalanul felülvizsgálja. Lakóhelyváltozás esetén a felülvizsgálatot az örökbefogadni szándékozó személy új lakóhelye szerint illetékes gyámhivatal végzi.
Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbefogadni szándékozó személy és a gyermek, illetve törvényes képviselője egyetértő, kölcsönös kérelmére indul. A gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezéséről az erre irányuló kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül dönt, kivéve, ha az elrendelt kötelező gondozási idő az 1 hónapot meghaladja. Ez utóbbi esetben a gondozási idő lejártát követő 30 napon belül kell a döntést meghozni. A gyámhivatal eljárása során vizsgálja – a Csjt. 47.§-ának (1) bekezdése alapján – az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor az örökbefogadó és az örökbefogadandó gyermek életkora között fennálló különbséget. Házasságban élő örökbefogadó személyek esetében a fiatalabb házastárs életkorát kell alapul venni. Amennyiben testvérek örökbefogadására kerül sor, úgy az életkorkülönbség megállapításánál az idősebb gyermek életkorát kell alapul venni. A gyermek gondozásba történő kihelyezése érdekében az örökbefogadni szándékozó személy köteles az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor becsatolni: az alkalmasságot tanúsító jogerős gyámhivatali határozatot, a szülő házastársa, illetve rokon általi örökbefogadás esetén: az örkbefogadni szándékozó személynek a rokoni kapcsolat fennállására vonatkozó nyilatkozatát, az örökbefogadás előtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot, az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt, a háziorvosi igazolást az egészségi állapotról. Az örökbefogadni szándékozó személy az örökbefogadás engedélyezése előtt köteles becsatolni: a születési és a házassági anyakönyvi kivonatát, a jövedelmi viszonyairól szóló igazolást a szülő házastársa általi örökbefogadás esetén az örökbefogadni szándékozó személy alkalmasságát alátámasztó pszichológiai szakvéleményt, valamint a háziorvosi igazolást az egészségi állapotáról. A gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább 1 éve sajkát háztartásában nevelő örökbefogadni szándékozó személy esetében az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot, az alkalmasságát alátámasztó pszichológiai szakvéleményt, valamint a háziorvosi igazolást az egészségi állapotáról.
Az örökbefogadás jogkövetkezménye, hogy a szülő-gyermek kapcsolatot keletkeztet és rokoni kapcsolatot hoz létre az örökbefogadó rokonságával, valamint feljogosítja a gyermeket névviselésre, ugyanakkor megszünteti a vér szerinti szülői felügyeleti és tartási jogokat, kötelezettségeket. Az örökbe fogadott gyermek azonban tájékoztatást kérhet a gyámhivataltól a vér szerinti szülőjének adatairól. Továbbá házastársi örökbefogadás esetén az elhunyt házastárs rokonainak megmarad a kapcsolattartási joga (Csjt. 52.§ (2) bek.). A titkos örökbefogadás megszünteti a vér szerinti családdal való öröklési kapcsolatot, míg a nyílt örökbefogadás nem eredményezi ezt. Mind a nyílt, mind a titkos örökbefogadás öröklési kapcsolatot hoz létre az örökbefogadóval és annak rokonaival.
A GYERMEK ÉS A SZÜLŐJE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS SZABÁLYOZÁSA
A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a szülő, valamint a más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó közötti családi kapcsolat fenntartása, továbbá az arra jogosult szülő a gyermek nevelését fejlődését folyamatosa figyelemmel kísérje, tőle telhetően elősegítse. A kapcsolattartási jog formái: folyamatos és időszakos kapcsolattartás a gyermek elvitelének jogával és visszaadásának kötelezettségével, továbbá a gyermek tartózkodási helyén történő meglátogatása, levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés. A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a nagykorú testvér, továbbá – ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult. A gyámhivatal, illetőleg bíróság a kapcsolattartást elsősorban egyezség létrehozásával – tárgyalás megtartásával – rendezi. A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek lehetőleg írásban köteles tájékoztatni egymást. A jogosultnak fel nem róható okból – így különösen a betegség, indokolt külföldi tartózkodás, vagy a rendkívüli munkavégzés miatt – elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, feltéve, hogy a jogosult a kapcsolattartást szabályozó határozatban foglaltak szerint eleget tett előzetes értesítési kötelezettségének, illetve az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja. A gyámhivatal, illetőleg a bíróság – ha a gyermek érdekének megóvása érdekének megóvása szükségessé teszi – a még nem szabályozott kapcsolattartás esetében a kérelmet elutasíthatja, a már megállapított kapcsolattartást pedig korlátozhatja, szüneteltetheti, megvonhatja.
A gyámhivatal hatáskörébe tartozik valamennyi kapcsolattartást szabályozó határozat végrehajtása, tekintet nélkül arra, hogy azt a bíróság vagy a gyámhivatal hozta és tartalmazza szerint egyezség jóváhagyása, vagy annak hiányában született döntés.
KIRENDELTSÉG - Mezőőri hozzájárulás
Mezőőri hozzájárulás Gyomaendrőd Város Önkormányzata a 21/1998. (VII.7.) KT. számú rendeletével a városban bevezette a mezőőri hozzájárulást. A hozzájárulás megfizetésére azok a magánszemélyek és jogi személyek kötelezettek akik Gyomaendrőd közigazgatási határán belül, külterületi illetve zárt kerti földtulajdonnal, illetve földbérlettel rendelkeznek. A föld tulajdonában illetve használatában bekövetkezett változást, a változást követő 15 napon belül kell bejelenteni a Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatal Kirendeltségén (5502 Gyomaendrőd, Fő út 2. sz.) a mellékelt nyomtatványokon: tulajdonosi bevallás | földhasználati bevallás
A bejelentett változásokat a rendeletünkben meghatározottak szerint a változást követő év január elsejétől áll módunkban figyelembe venni, de a 2007 évre történő változás bejelentéseket még március 31-ig el tudjuk fogadni.
A mezőőri hozzájárulás mértéke 2007 január elsejétől hektáronként 300 Ft, de a két hektár alatti területek, területenként (helyrajzi számonként) 600 Ft.
| 
Online könyvtári katalógus
