|
Endrődi katolikus templom
1804-ben épült késő barokk stílusban. Védőszentje Szent Imre herceg, aki egyben az endrődi címer főalakja is volt. Különösen értékes a templom műemlékként nyilvántartott ülőpad rendszere.
Hősök tere - szoborpark
1925-ben felállított I. világháborús hősök emlékműve (Horváth Géza alkotása)
II. világháborús emlékmű
Az 1935-ös sortűz emlékét őrzi Kiss István alkotása (1975)
1990-ben állított országzászló és a világháború áldozatainak emlékműve (Madonyiczki Béla alkotása)1996 helyezték el az ’56-os forradalom emlékére készült kopjafát
Kner emlékmű
Készítette: Nagy András és Czigány Edit
1919-es emlékmű
Fő út – Petőfi út sarok
1848-49. szabadságharc, az I. és II. világháború áldozatainak emlékműve
Református templom kertje
Országzászló
Készítette: Papp ZsigmondSzabadság tér
Kner emlékkövek
Szabadság tér
A táblák feliratai:
In memorian Kner Erzsébet 1897-1998
In memorian Kner Albert 1899-1976
In memorian Kner Susan 1902-1980 I
In memorian Haiman György 1914-1996
A Kner család emlékére Gyomaendrőd Város
Kihelyezett ünnepi Megyegyűlés 2000
Endrődi Tájház
Sugár út 20.A ház maga megjelenésével klasszicista, nyugodt stílusú, amit az épület méltósága, a tiszta, vakítóan fehér falak, a homlokzat timpanonjának díszítése is mutat. Az épület hossztengelyével néz az utcára. Az “ablak alja" – ahogy az endrődiek mondják, “soromplós", vagyis előtornácos. Ez az oszlopos tornác vonul végig a ház elején is. A tornác tartóoszlopait Erdélyből úsztatták le a Körösön, amikor a ház épült.
Részletes ismertető
Tájház
1945 előtt Endrődön jobbára mezőgazdaságból éltek az emberek, a falu lakóinak több mint a fele tanyán gazdálkodott. A kiterjedt tanyavilág megmaradt egészen az 1960-as évekig. Ezek a tanyán élt parasztemberek őrizték legtovább értékrendjükben és életmódjukban az ősi magyar kultúra értékeit: a népi termelési mód bölcsességeit, a népmegtartó vallási és erkölcsi szokásokat, a szókincset, balladákat, mondákat, a népművészetet. A megváltozott életvitellel mindezek az értékek letűnőben vannak. A tájház vállalkozik arra, hogy megőrizze és az érdeklődőknek megmutassa azokat a tárgyi és szellemi kincseket, amelyeket az endrődi parasztemberek hordoztak. A tájházra a szarvasi kövesút mellett "múzeum" útjelző tábla hívja fel a figyelmet. A fehér falú, hosszú parasztház utcai ablakai előtt sorompó (léckerítés) van, a tornác faoszlopait az építkezés során (1862) a Körösön úsztattak le Erdélyből.
A ház falai vályogból vannak, a szobák alja földes. Minden bútor és textília, amit a tájházban találunk, endrődi ember keze munkája, a házat magát is falubeli mesterember készítette. A "nagyház" (utcai szoba) berendezése tükrözi a század eleji nagy létszámú családok életvitelének kellékeit, akkoriban általában 6-8 gyerek született minden családban. Az asztal körül van a saroklóca, ez volt a férfiak helye, ha bent voltak a szobában. Mindezt a falon lévő pipatórium, az obsitos levél, a katonakép bizonyítja. Az asszonyok inkább a kemence körül üldögéltek és fontak. A gyerekek kedvenc tartózkodási helye a kuckó volt. Középtájon van a sublót, rajta a szentély. Ezt a szokást legtovább a középparasztok tartották meg: a szentély a tanyáról sokszor nehezen elérhető templom funkcióját vette át. A tájház szentélyében az örökmécses mögött van egy olyan Mária-szobor is, amelyet az 1837-es kolera óta őriz a lakosság. "A saroklócával szemben a vetett ágy, a falon szentképek, köztük az endrődi jellegzetesség: ún. "koszorús kép".Az ágy lábánál kézzel faragott bölcső, benne egy szépen hímzett keresztelő pólya és terítő. A pólya mellett tulipános láda. Az ajtó mögött van a "vacokágy" vagy "vetetlen ágy", felette a téka, benne igen régi bibliákat őrzünk: az egyik 1836-ból való.
 
 
A kemence mellett vasfogas, rajta ruhaneműk: slafrok, rokolya, vizitke, bajka. A gondolkodószéket az asztal mellé állítottuk. A tehénganajjal mázolt földön "asszonyszőtt" pokrócok. Mindenütt rend, tisztaság van, nyáron igen jól lehet hűvösölni a nagyházban. A pitvarban berakott sparhelt, tálas, sublót, vizespad, középen egy András-keresztes asztal. A falra a konyhai edényeket raktuk ki, olyanokat, amelyek őrzik a legősibb népi motívumokat. Pl. a madár motívuma megtalálható tálcán, terítőn, de az életfa-motívum is rajta van fazekakon, butélián, szúszéken. Sok szép, ősi motívumot őriztek a pitvar falára kirakott vajformák is.
 
Az ún. "tiszta szoba" (kisszoba) csak a módosabb parasztházaknál volt meg. A fő helyen itt a pohárszék és a tornyosra vetett ágy látható. Büszkék vagyunk az asztal mellett fiókos kanapéra és a kézzel faragott székre. Ebben a szobában őrizzük a legrégebbi tulipános ládánkat is. Az asztalon a mángorló, az ágy lábánál a sokféle színes selyemkendő mesél a régi világról. A kamrában őrizzük a fazekakat, köcsögöket, szílkéket, szakajtókat, kupákat, és még sok-sok régi eszközt. Érdekes látnivaló a kamra falába vájt "titok-lyuk", ennek a helynek rekviráláskor volt jelentősége. A külső kamra rendkívüli értékeket őriz: régi kézműves mesterségek szerszámait, és azokat a házilag előállított kézi szerszámokat, amelyek a paraszt-emberek találékonyságát és bölcsességét bizonyítják (kézzel faragott körzők, egykarú emelők stb.) A színben egy kocsi van a tartozékaival, egy lovasszánkó, és egy lóval működtetett daráló. Az Alföldön híresek voltak az endrődi mesterek által készített és vasalt lovaskocsik, ezek egyikét Ópusztaszeren is megcsodálhatjuk. A mi tájházunkban ezeknek a kocsiknak a leggyakoribb változatát, a tulipános kocsioldalt láthatjuk.
 
 
Az istállóban jászol van, és azok a szerszámok, amelyeket itt tartottak: vakarók, viharlámpa, hátikas stb. Ide tettük a falu másik jellemző szerszámját, a kubikostalyigát is. A tájház udvari kerítése téglafal. Erre azért vagyunk büszkék, mert a téglák egy része monogramos: beleégették annak a nevét, aki a téglát vásárolta. Több olyan téglánk is van, amiben Endrőd felirat olvasható. Tájházunknak évente több mint kétezer látogatója van, helybéliek, vidékiek, külföldiek. Nagyon örülünk annak, hogy a helyi közösségek időnként együtt látogatnak el hozzánk: osztálytalálkozók vannak itt, de családi találkozóknak is szívesen adunk helyet. Szeretnénk, ha minél többen éreznék a régi otthonok melegségét, meghittségét, a régen-volt emberek nehéz, de nagyon becsületes életét. "
A múzeum bejelentkezés alapján bármikor látogatható.
Helytörténeti múzeum
Az első két szobában látható "Bepillantás Endrőd régmúltjába" című régészeti kiállítás, amelyben a település környékén folyt régészeti ásatások anyagából láthatunk keresztmetszetet. Az őskőkortól a középkorig. Az anyag többségét a rézkori leletek képezik.
A harmadik szobában Tímár Máté író-költő irodalmi hagyatéka található. Az itt látható dokumentumok az író gyerekkorától az irodalmi elismertségéig adnak tájékoztatást Tímár Máté endrődi születésű író-költő, akinek műveiben élénken felelevenítődik az endrődi tájnyelv, a falu legendás alakjai és történeteik.
A negyedik szobában látható a csizmadia mesterséget bemutató ipartörténeti kiállítás. A látogatók megismerhetik a lábbeli készítés kézi szerszámait, a különféle csizma sámfák bemutatják számunkra, hogy milyen sokféle csizmát készítettek valamikor a csizmadiák.
A falon és inas és mesterlevelek láthatók valamint a XIX-XX. Század fordulóján működő csizmadiák és cipészek névsora.
| |
Online könyvtári katalógus
