A szöveg időállapota:

2011.IV.1. - 2011.XI.30.

Időállapot váltás:

1991.IX.19. - 1992.XI.23. 1992.XI.24. - 2002.XI.11. 2002.XI.12. - 2002.XI.12. 2002.XI.13. - 2002.XI.24. 2002.XI.25. - 2003.VI.4. 2003.VI.5. - 2005.IV.3. 2005.IV.4. - 2005.X.11. 2005.X.12. - 2005.X.31. 2005.XI.1. - 2006.II.5. 2006.II.6. - 2006.X.23. 2006.X.24. - 2006.XII.31. 2007.I.1. - 2007.II.25. 2007.II.26. - 2007.IV.26. 2007.IV.27. - 2007.VI.3. 2007.VI.4. - 2007.VII.29. 2007.VII.30. - 2007.IX.27. 2007.IX.28. - 2007.XII.31. 2008.I.1. - 2008.I.31. 2008.II.1. - 2008.II.29. 2008.III.1. - 2008.IV.27. 2008.IV.28. - 2008.VI.30. 2008.VII.1. - 2008.X.14. 2008.X.15. - 2008.XII.2. 2008.XII.3. - 2009.III.4. 2009.III.5. - 2009.IV.1. 2009.IV.2. - 2009.X.31. 2009.XI.1. - 2010.X.22. 2010.X.23. - 2011.III.31. 2011.IV.1. - 2011.XI.30. 2011.XII.1. - 2011.XII.27. 2011.XII.28. - 2012.I.31. 2012.II.1. -

7/1991. (IX. 19.) KT rendelet

a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli.

I. fejezet

JOGI HELYZET, FELADATOK ÉS ILLETÉKESSÉG

A Képviselő-testület jogállása, összetétele

1. §¹ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Gyomaendrőd Város Önkormányzata. Székhelye: Gyomaendrőd, Szabadság tér 1.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete: Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(3) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester, illetve az általa meghatalmazott személy képviseli. A Képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörben hozott döntés kapcsán az önkormányzatot - a főpolgármester által adott meghatalmazás alapján - a döntést hozó bizottság elnöke, tagja vagy más személy képviseli, egyben kötelezettségvállalási, utalványozási joggal, a jegyző, illetve az általa megbízott személy ellenjegyzése mellett.(4)² Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a Képviselő-testület bizottságai, a polgármester, valamint a Polgármesteri Hivatal látja el. Az önkormányzat szervezeti felépítését az 1. melléklet tartalmazza.

(5) Gyomaendrőd Város Önkormányzata képviseli a város egészének érdekeit. A Képviselő-testület illetékességi területe Gyomaendrőd közigazgatási területére terjed ki.

(6)³ A Képviselő-testületet a 2010. október harmadiki önkormányzati választásokat követően 8 fő egyéni választókerületben megválasztott és 3 fő kompenzációs listáról mandátumhoz jutott képviselő, továbbá a lakosság által közvetlenül megválasztott polgármester alkotja. A megválasztott képviselők száma 12.

(7)⁴ Az önkormányzat települési képviselői (a továbbiakban: képviselő) névsorát a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) 1. függeléke tartalmazza.

Az önkormányzati jogok

2. §⁵ (1) A Képviselő-testület az önkormányzat jelképei (címerének és zászlajának) használatát külön rendeletben szabályozza.

(2)⁶ A polgármester az önkormányzat képviselete során, illetve saját hatáskörében eljárva a hivatalos levelezésére állami címerrel, protokolláris levelezésre a város címerével ellátott bélyegzőket használ. A bélyegzők „Gyomaendrőd Város” valamint az „Önkormányzata”, „Képviselő-testület” és „Polgármestere” feliratokat tartalmazzák. A ünnepi alkalmakra szánt iratokon, okleveleken használható az önkormányzat pecsétjét szimbolizáló szárazbélyegző lenyomata is.

(3)⁷ A Képviselő-testület Gyomaendrőd Városának elismerést szerzett, illetve a település anyagi, szellemi, erkölcsi stb. gyarapodásához munkásságával jelentősen hozzájárult személyek elismerésére díszpolgári címet, kitüntető emlék plakettet vagy elismerő okleveleket adományoz külön rendeletben szabályozottak szerint.

3. §⁸ (1) Az önkormányzat nem közszolgáltatás célú vállalkozási tevékenységet vállalkozásokban való közvetlen részvétellel csak kivételes esetben lát el. Az önkormányzat a vállalkozásélénkítést, a munkahelyteremtést elsősorban insfratsrúktúra-, terület- és település, továbbá az oktatásfejlesztést szolgáló stratégiai célkitűzései megvalósításával segíti elő.

(2)⁹ Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait az 2. függelék tartalmazza.

4. § (1) A Képviselő-testület az előtte álló feladatok hatékonyabb és célszerűbb megoldására együttműködik a település nem önkormányzati szerveivel, valamint a városkörnyék önkormányzataival; szükség szerint feladatai ellátására társul, érdekei védelmére szövetségbe lép.

(2) Az együttműködés, társulás és szövetségbe lépés konkrét formáinak meghatározásában a Képviselő-testület támaszkodik a település meghatározó politikai, érdekközvetítő szervezeteinek irányadó véleményére is.

5. § A Képviselő-testület az érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után véleményt nyilvánít, illetve kezdeményezést tesz a feladat és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő - különösen a településfejlesztés, lakossági ellátás - ügyekben.

Feladatok és hatáskörök

6. §¹⁰ (1) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület, a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai és a Hivatal látják el.

(2) A Képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatásokat intézményei, saját tulajdonú gazdasági társaságai, társulással valamint nem önkormányzati szervvel kötött feladat ellátási megállapodás útján látja el.

(3) A képviselő-testület, vagy helyi népszavazással a lakosság dönt - a lakosság igényei, anyagi lehetőségei függvényében - az önként vállalt feladatok köréről, a feladat ellátásának időtartamáról és a feladat megoldásának formájáról.

(4) A Képviselő-testület dönthet úgy, hogy az önként vállalt feladatot egyszeri határozott idejű, vagy határozatlan időre szólóan folyamatosan látja el.

(5) Nem kötelező feladat felvállalásáról legkésőbb a költségvetési koncepció benyújtásakor dönthet a Képviselő-testület. Évközben - a folyó költségvetésre is hatással bíró - feladat ellátása önkéntesen csak rendkívül indokolt esetben vállalható fel a forrás egyidejű megjelölésével.

(6) Ha az önként vállalt feladat ellátása időközben akadályba ütközik, a Képviselő-testület soron kívül dönt a feladatellátás módjáról.

(7) A Képviselő-testület és szervei kötelező és önként vállalt feladatához kapcsolódó hatásköreit a 3. függelék tartalmazza.

7. § (1)¹¹ A Képviselő-testület az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság javaslata alapján egyes hatásköreinek gyakorlását bizottságaira, illetve a polgármesterre ruházhatja, és vissza is vonhatja, e hatáskör gyakorlásához utasítást adhat.

(2) Az átruházott hatáskörök gyakorlását az érintettek nem ruházhatják tovább.

(3)¹² A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek jegyzékét az 2. melléklet tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület kötelező és önként vállalt feladatai és hatáskörei, továbbá az átruházott hatáskörök jegyzékének naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

¹³(5) Az Ötv. 23. § (2) bekezdés első mondatában foglalt bizottságok részére biztosított döntési jog nem minősül hatáskör átruházásnak

8. §¹⁴ A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az Ötv. 10. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl:

a) döntés az általános- és céltartalékok felhasználásáról,

b) döntés az önkormányzat tulajdonába tartozó értékhatár feletti vagyoni ügyekről,

c) a kötvénykibocsájtás

9. § (1) A Képviselő-testület együttműködik a megyei önkormányzattal annak hatás- és feladatkörébe tartozó a település érdekében is álló fejlesztési és lakossági ellátást közvetlenül érintő ügyekben, így különösen:

- a megyei energiaellátás fejlesztésében,

- regionális víz- és csatornaművek fejlesztésében,

- a megyei önkormányzat által ellátott de a helyi lakosságot is érintő közművelődési, oktatási, népjóléti feladatokban

(2)¹⁵ A polgármester kapcsolatot tart a megyei önkormányzat és a megyei területfejlesztési tanács testületeivel és tisztségviselőivel és rendszeresen tájékozódik annak terveiről, koncepcióiról, valamint pályázati felhívásairól és együttműködési kezdeményezéseiről. A polgármester szükség szerint indítványt tehet az együttműködés konkrét formáira, beruházási, pályázati célkitűzések meghatározására.

II. fejezet

A KÉPVISELÖTESTÜLET MŰKÖDÉSE

10. §¹⁶ (1) A képviselő-testület a július hónap kivételével havonta egy alkalommal rendes ülést tart.

(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján éves munkaprogramot állapít meg a tárgyévet megelőző év utolsó testületi ülésén.

(3) A munkaprogram összeállításához javaslatot kell kérni:

a) a települési képviselőktől,

b) a kistérségi társulás önkormányzatainak polgármestereitől,

c) a jegyzőtől,

d) a helyi kisebbségi önkormányzatoktól,

e) a helyi politikai és civil szervezetektől.

(4) A munkaprogram a Képviselő-testületi ülések naptári napokban tervezett időpontját, a tárgyalásra tervezett napirendek címét, az előterjesztés elkészítésére felkért és az előkészítésben résztvevő hivatali felelősöket, továbbá az előterjesztést véleményező bizottság(ok) megnevezését tartalmazza.

11. §¹⁷ (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer - az ülésprogram szerint - előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontját legalább 10 nappal korábban a tömegkommunikációs eszközök útján közzé kell tenni.

(3) A közmeghallgatáson be kell számolni:

a) a tárgyévi helyi adók felhasználásáról,

b) kötvény kibocsátásból és vagy hitel felvételből származó tárgyévi forrás felhasználásáról, különös tekintettel az ebből megvalósult beruházás megtérüléséről, illetve a működési kiadások csökkenéséről.

c) az önkormányzati gazdálkodási mutatószámairól és a következő évi költségvetési koncepcióról.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(5) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, illetőleg nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a Képviselő-testület illetékes bizottságának, illetve a jegyzőnek meg kell vizsgálnia és 15 napon belül megválaszolnia a kérdezőnek. A válaszról a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

A Képviselő-testületi ülés előkészítése¹⁸

11/A. §¹⁹ (1) A Képviselő-testületi ülés előkészítése körében, továbbá az ipari park befektetői ajánlatok értékelésére a polgármester tevékenységét munkacsoportok segítik.

(2) A Képviselő-testületi ülés előkészítésének polgármesteri feladatát az alpolgármesterből, bizottsági elnökből és jegyzőből álló munkacsoport (a továbbiakban: Bizottság Elnöki Munkacsoport) támogatja. A Bizottság Elnöki Munkacsoportnak a mindenkori polgármester, alpolgármester, állandó bizottságok elnökei és a jegyző a tagja.

(3) A bizottság elnöki munkacsoport ülését az esedékes Képviselő-testületi ülést megelőző 15. napra a polgármester hívja össze és vezeti az ülését.

(4) Az ipari parkban befektetni szándékozó vállalkozói ajánlatok előzetes értékelését négy főből álló Ipari Park Munkacsoport látja el. Az Ipari Park Munkacsoport a polgármesterből, a bizottságok elnökeiből, illetve szükség szerint a polgármester által felkért szakértőből áll. Az Ipari Park Munkacsoportot szükség szerint a polgármester hívja össze és vezeti az ülését.

(5) A Bizottság Elnöki Munkacsoport, valamint az Ipari Park Munkacsoportok ülésének összehívására, vezetésére és dokumentálására a Képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

11/B. §²⁰ (1) A Képviselő-testületi írásos előterjesztéseket elektronikus úton kell továbbítani a 12. § (1) bekezdésében meghatározottak részére. Az írásos előterjesztéseket az erre a célra rendszeresített informatikai alkalmazásban kell elkészíteni és továbbítani. Az írásos előterjesztésekhez digitalizálva kell csatolni minden olyan dokumentumot, amely a döntéshozatalhoz releváns információkat hordoznak.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt informatikai alkalmazás kiesése esetén az előterjesztések nyílt szabványú elektronikus dokumentumban kell továbbítani.

(3) Az előterjesztéseknek az (1) és (2) bekezdésben foglalt továbbítási módja esetében is biztosítani kell a képviselők részére a digitális jegyzet és saját emlékeztető készítési lehetőségeket.

(4) Az írásos előterjesztések hagyományos nyomtatott irat formájában kizárólag a digitlis továbbítás lehetetlenné válása esetén továbbíthatók.

(5) Az írásos előterjesztések csak a jegyző előzetes törvényességi ellenőrzése után kerülhetnek a döntéshozó elé. A hatékony költség és időgazdálkodás, valamint az írásmunkák minőségét javító információ megosztásban és adatcserében rejlő előnyök kihasználása érdekében az előterjesztés-tervezetek kizárólag a testületi ülések előkészítésére szolgáló célszoftverrel, illetve ennek kiesése esetén számítógépes szövegszerkesztővel készíthetők el.

(6) A rendkívüli sürgősséggel, az ülés napján vagy az ülést megelőző 5. nap és az ülés napja közötti időben beterjesztendő előterjesztések esetében is a (1)-(5) bekezdésben szabályozott eljárást kell alkalmazni azzal, hogy az előterjesztés fejlécében fel kell tüntetni a polgármester engedélyező záradékát. A záradék szövege: "A napirend soron kívüli beterjesztését engedélyezem!". A rendkívüli sürgősséggel kiadott előterjesztések tárgyalhatóságáról a 14. § (1) bekezdés rendelkezései szerint a Képviselő-testület dönt.

(7) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a feladatkör szerinti bizottság előzetesen véleményezi. A bizottság elnöke a bizottság rendes ülését a Képviselő-testületi ülést megelőző 10. és 8. nap közötti időpontra hívja össze. A bizottság tervezett időpontját a Képviselő-testület üléstervében kell rögzíteni.

(9) A Képviselő-testületi ülések előkészítésének rendelkezéseit a bizottsági ülések előkészítésénél is alkalmazni kell.

(10) Az ülések előkészítésének szervezési, folyamatvezérlési és műszaki részletszabályait a jegyző javaslata alapján a polgármester normatív utasításban szabályozza.

A Képviselő-testület ülése

12. §²¹ (1) A Képviselő-testület ülésére a Képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül meg kell hívni tanácskozási joggal:

a) a város országgyűlési képviselőjét,

b) a helyi rendőrőrs és köztestületi tűzoltóság parancsnokát valamint a polgárőr egyesületek elnökeit,

c) a napirend tárgya szerint érintettet, illetve akiknek jelenléte a napirend alapos megtárgyalásához nélkülözhetetlen,

d) a Képviselő-testület hivatala osztályvezetőit

(2) Az ülés meghívóját az előterjesztéseknek a 11/B. §-ban foglalt továbbítási módjától függetlenül hagyományos papír alapú küldeményben kell megküldeni.

(3) A Képviselő-testület üléséről a tárgysorozat feltüntetésével írásban kell értesíteni:

a) az önkormányzati feladatot ellátó intézmények, továbbá az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetőit,

b) a megyei, helyi napi- és időszaki lapok továbbá a helyi televízió szerkesztőségeit,

c) továbbá mindazokat, akiket a tárgyalt napirendre tekintettel a polgármester szükségesnek lát

(4) A lakosság értesítéséről hirdetmények kifüggesztése, továbbá az önkormányzat internetes hírportálján a tárgysorozat és a nyilvános ülés előterjesztéseinek elektronikus publikálása útján a polgármester gondoskodik.

(5) A polgármester - a jegyző javaslata alapján külön meghívó megküldésével - a zárt ülés napirendje megtárgyalásához a tárgy szerint feladatkörrel rendelkező Hivatali osztályvezetőt szakértőként hívja meg.

13. § A Képviselő-testület ülését a polgármester köteles összehívni az Ötv. 12 § (1) bekezdése szerinti

- a települési képviselők egynegyedének, illetve

- a Képviselő-testület bizottságának indítványára, eseteken túl ha azt:

- ²²a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal kezdeményezi,

- népi kezdeményezés indítványozza,

- a jegyző kezdeményezi súlyos törvénysértés okából

14. §²³ (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester az ülés előtt legalább 5 nappal hívja össze. Az írásos meghívóhoz mellékelni kell a napirend írásos előterjesztését és - szóbeli előterjesztés esetén is - a határozati javaslatot. Az ülés előtti 5. napot követően továbbított, vagy az ülés napján kikézbesített előterjesztések, illetve határozati javaslatok napirendre tűzéséről a Képviselő-testület dönt.

(2) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket az ágazatilag illetékes bizottságok előzetesen véleményezik.

(3) A Képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések tartalmi és formai követelményei:

a) az első résznek tartalmaznia kell:

aa) az ülés és a tárgy pontos meghatározását,

ab) az előterjesztés készítőjének és a beterjesztőjének a megnevezését

ac) a tárgy előzményeinek bemutatását kiemelve azt, ha a témát már korábban tárgyalta a testület, s ha igen akkor milyen döntés született,

ad) a döntési javaslatok indokainak bemutatását,

ae) az előkészítés során felmerülő ellenvéleményeket, a pro és kontra érvek bemutatását, a bizottsági vitában felmerült kisebbségi véleményt,

af) a kockázatelemzést, a döntési javaslat elfogadásával járó kockázatokat, a kockázati tényezők meghatározását, azok bekövetkezéséből eredő hatások felbecsülését, a kockázati tényezőkre történő reagálást,

ag) a tárgykörben illetékes bizottság érdemi véleményét

ah) a bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy az előterjesztést - az Ötv. 12. § (4) bek. b., pontjában foglalt esetben - zárt vagy nyílt ülésen vitassa meg a testület

ai) a döntést megalapozó kiegészítő információkat hordozó mellékletek bemutatását

b) a második rész, a döntési javaslat, indokolás nélküli, egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll, az esetleges alternatív javaslatok egymástól világosan elkülönülő megfogalmazásával, a végrehajtásért felelős személy megnevezésével és a határidő megjelölésével

(4) Az előterjesztések maximum 5 oldal terjedelműek lehetnek.

(5) Az előterjesztéseket legkésőbb az első tárgyalását megelőző 8. napon kell a jegyzőhöz továbbítani előzetes törvényességi észrevételezésre.

(6) A meghívón szereplő napirendek sorrendje:

a) önkormányzati rendelet-tervezetek,

b) költségvetési, zárszámadási előterjesztések,

c) az önkormányzat egyéb gazdasági, vagyoni ügyei,

d) a polgármester, bizottságok, jegyző, osztályvezetők előterjesztései,

e) választási és kinevezési ügyek,

f) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó egyedi ügyek,

(7) Rendkívül indokolt esetben távközlési berendezés útján szóban is összehívható a Képviselő-testület ülése. A Képviselő-testület a napirendek feletti döntés előtt vita nélkül határoz arról, hogy a szóban történt összehívás ellenére van-e olyan helyzetben, hogy érdemben tud dönteni.

(8) A megvitatásra beterjesztett ügyek jellege és mennyisége szerint a Képviselő-testület ülésszakot is tarthat. Ülésszak összehívásakor a polgármester a meghívóban feltünteti az ülésszak várható időtartamát. Az ülésszak időtartama a 72 órát nem haladhatja meg.

(9) A napirendi pontok előadói, valamint a Hivatal osztályvezetői, illetőleg az általuk megbízottak kötelesek a képviselő-testület ülésén megjelenni.

15. § ²⁴(1) A zárt ülés elrendeléséről az Ötv. 12. § (4) bek. b) pontjában foglalt esetekben a polgármester, illetve az ágazatilag érintett bizottság javaslata alapján dönt.

(2) ²⁵

(3) A zárt ülésen megvitatott kérdés, valamint a hozott döntés lényegéről, a Képviselő-testület nyilatkozatáról az ülést követően a polgármester tájékoztatja a nyilvánosságot.

A tanácskozás rendje

16. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester (akadályoztatása esetén az alpolgármester²⁶) vezeti.

(2) A polgármester feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban:

a) megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze, s hogy az ülés határozatképes- e

b) a Képviselő-testület tagjai közül két jegyzökönyvhitelesítőt jelöl ki

c) tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának állásáról, az előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, valamint a legutóbbi testületi ülés óta tett intézkedésekről.

²⁷d) megadja a szót az alpolgármester²⁸ , bizottsági elnökök részére a két ülés közötti fontosabb eseményekről szóló tájékoztatásuk előadásához, továbbá a Képviselő-testület tagjainak közérdekű kérdések és interpellációk felvetéséhez

²⁹e) előterjeszti az ülés napirendi tervezetét, és elfogadtatása érdekében szavazásra bocsátja.

³⁰f) napirendi pontonként megnyitja, irányítja, lezárja a vitát, valamint figyelemmel kíséri a határozatképesség alakulását.

³¹g) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és megállapítja a szavazás eredményét.

³²h) fenntartja az ülés zavartalan rendjét, melynek keretében:

- figyelmezteti azt aki eltér a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a magatartása,

- rendre utasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

-³³ ismétlődő rendzavarás esetén - a települési képviselő kivételével - a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót,

- felfüggeszti az ülést legfeljebb 30 percre ha tartós rendzavarás, állandó lárma az ülés szabályszerű menetét lehetővé tevő körülmények megszüntetésére alkalmazott figyelmeztetés nem vezetett eredményre; ismételt rendzavarás estén berekeszti az ülést.

³⁴i) a napirendek lezárása előtt hozzászólási jogot adhat a nem tanácskozási joggal jelenlévők számára,

³⁵j) biztosítja a képviselők interpellációs jogának gyakorlását,

³⁶k) berekeszti az ülést. Indokolt esetben, különösen a tárgyalási idő jelentős elhúzódása esetén, bármely képviselő javaslatára a testület - vita nélkül - dönthet az ülés berekesztéséről, elnapolásáról és az ülés újabb időpontjának kitűzéséről.

(3) Az ülés napirendi tervezetéről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) Sürgősségi indítvány tárgyalásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) Ha a Képviselő-testület nem ad helyt sürgősségi indítványnak, úgy az ügyet egyszerű napirendi javaslatként kezeli, s a napirendek meghatározásakor dönti el napirendi sorrendiségét.

17. § ³⁷(1) A polgármester minden előterjesztés és azzal kapcsolatos határozati javaslat felett külön-külön nyit vitát melynek során:

³⁸a) Az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti, módosíthatja, visszavonhatja döntési javaslatát. Ez esetben a módosított, kiegészített döntési javaslat eredeti javaslatnak minősül.

b) Az előadóhoz a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell.

³⁹c) A napirend felett folytatott vita jelentős elhúzódásakor - amennyiben a vita során új javaslat, érv nem hangzik el - bármely képviselő indítványára a polgármester korlátozhatja a hozzászólások időtartamát, illetve lezárhatja a vitát. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

d) A vita lezárása után a napirendi pont előadója válaszol a hozzászólásokra.

e) A polgármester ismerteti a vitában megfogalmazódott határozati javaslatok szövegét, azokat szavazásra bocsátja, majd lezárja a napirendet.

⁴⁰(2) A hozzászólás joga előbb a képviselőket, majd a tanácskozási joggal meghívottakat illeti meg.

⁴¹(3) A vitában egyszer már szót kapott képviselő - a vita során kialakult véleményének további kifejtésére - legfeljebb három-három perces időtartamokra kérhet ismét szót.

⁴²(4) Ügyrendi kérdésekben a képviselők két perces időtartamú felszólalással élhetnek.

A szavazás rendje

18. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) A Képviselő-testület döntését egyszerű szótöbbséggel hozza.

(3) A határozathozatalhoz a jelenlévő képviselők több mint a felének az egybehangzó szavazata szükséges.

(4)⁴³ Minősített többség szükséges az Ötv. 15. § (1) bekezdésében foglaltakon túl:

a) hatáskör gyakorlásának átruházásához,

b) díszpolgári cím és helyi kitüntetés adományozásához,

c) az elrendelhető helyi népszavazás kiírásához,

d) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátásához,

e) forrás kijelölést nem tartalmazó évközi kötelezettségvállaláshoz,

f) sürgősségi indítvány tárgyalásának elrendeléséhez

(5) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatok felett kell dönteni.

(6)⁴⁴ Az írásos előterjesztéssel együtt benyújtott - több bizottság által is kidolgozott - döntési javaslatok közül először az ágazatilag illetékes bizottság javaslatát kell szavazásra bocsátani.

(7)⁴⁵ A szavazás nyíltan, titkosan vagy névszerinti személyes nyilatkozattal történik. A névszerinti szavazást bármelyik képviselő vagy a polgármester indítványára elrendelheti a Képviselő-testület. Az indítványról a testület vita nélkül határoz.

(8)⁴⁶

(9)⁴⁷ Titkos szavazással határoz a Képviselő-testület, ha azt jogszabály írja elő. Amennyiben a titkos szavazást nem szavazógéppel végzik, akkor azt az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság tagjaiból alakított 3 fős szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

⁴⁸(10) Név szerinti szavazásnál a polgármester a jelenléti ív alapján felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzása után igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.

A szavazás módja⁴⁹

18/A. § (1) Szavazni személyesen kell. Személyesen úgy történik a szavazás, hogy az ülés helyszínén jelen lévő képviselő a szavazatszámláló gép alkalmazásával tartott szavazás esetén a rendelkezésére bocsátott szavazógépet saját maga működteti, kézfelemeléssel tartott szavazás esetén a kezét felemeli, titkos szavazás esetén a szavazólapot saját kezűleg kitölti, név szerinti szavazás esetén saját maga nyilatkozik. A jelen lévő, de a személyes szavazásban egészségügyi okok miatt fizikailag akadályoztatott képviselő a szavazáshoz más jelen lévő segítő személy közreműködését is igénybe veheti, amennyiben erről a szavazást megelőzően a Képviselő-testületet tájékoztatja.

(2) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

(3) A szavazás számszerű eredményének megállapítása és a döntés kihirdetése után a Képviselő-testület ugyanazon ülésén ugyanazon napirendi pont tárgyában ismételten szavazást tartani kizárólag abban az esetben lehet ha:

a) a szavazógép bizonyítottan hibásan működött,

b) ha a korábbi szavazás eredményeként elmaradt döntés miatti késedelem az Önkormányzatot tételesen kimutatható jogvesztéssel vagy gazdasági hátránnyal sújtaná,

c) kézfelemeléssel történt szavazás során kétség merült fel a szavazás eredményének megállapítása felől,

d) a jegyző törvényességi észrevételt tett a szavazásról.

(6) Ismételt szavazásra minden napirendi pont tekintetében összesen egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni. A javaslat megtételére annak indokai megjelölésével együtt bármelyik képviselő, a polgármester és a jegyző jogosult. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

A rendeletalkotás eljárási szabályai

19. §⁵⁰ (1) Törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszony rendezésére Képviselő-testületi rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) önkormányzati képviselő,

b) a Képviselő-testület bizottsága,

c) a polgármester, alpolgármester és a jegyző,

d) helyi kisebbségi önkormányzat,

e) a helyi politikai, társadalmi szervezetek vezető testületei,

(2) A Képviselő-testület előzetesen állást foglal a Képviselő-testületi rendelet elkészítésének szükségességéről. A Képviselő-testület a rendeletalkotást célzó állásfoglalásában meghatározza:

a) a szabályozandó életviszonyok körét, a szabályozás célját, elveit és gondolati lényegét valamint a szabályozási tartalom fő irányvonalát,

b) kijelöli a rendelet tervezet előkészítő szervét,

c) meghatározza a rendelettervezet elkészítésének határidejét

(3) A rendelet tervezetet általában a Hivatalnak a szabályozás tárgya szerint illetékes belső szervezeti egysége készíti el. Kivételes esetben megbízható az ágazatilag illetékes bizottság is. Ebben az esetben is köteles a Hivatal közreműködni.

(4) A rendelet tervezetet véleményeztetni kell:

a) a tárgykör szerint érintett szervekkel, szakemberekkel,

b) az ágazatilag illetékes bizottsággal,

c) a lakossággal

(5) Ha a Képviselő-testület az eredeti jogalkotói hatáskörében alkotandó rendelet-tervezet lakossági véleményének megismeréséhez nem ír elő közmeghallgatást, akkor azt 30 napos közszemlére kell tenni, amely idő alatt a tervezetre a jegyzőnél bárki írásbeli észrevételt tehet.

(6) A rendelet tervezetet a Képviselő-testület elé a jegyző, illetve az illetékes bizottság elnöke terjeszti be.

(7) A Képviselő-testület általában két fordulóban vitatja meg a rendelet tervezeteket. Az első fordulóban felmerült valamennyi módosító indítványt, továbbá az előkészítés során felmerült eltérő szakértői javaslatot és kisebbségi bizottsági, valamint lakossági véleményt is tartalmazó tervezetet kell döntésre a második fordulóban beterjeszteni.

(8) A rendelet megalkotását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti és gondoskodik annak 8 napon belüli kihirdetéséről. A rendeletek kihirdetésének időpontja a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés napja.

(9) A rendeletek közzétételének módja:

a) a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés,

b) az önkormányzat internetes portálján történő publikálás.

(10) A rendeletek - kihirdetés napját tartalmazó jegyzői záradékkal ellátott - eredeti példányait az érdeklődők az ügyfélfogadási időben a Hivatal titkársági feladatot ellátó belső szervezeti egységénél tekinthetik meg.

Interpelláció, közérdekű kérdés, bejelentés

20. § (1) A képviselők a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez önkormányzati ügyekben kérdést intézhetnek, felvilágosítást kérhetnek /interpelláció/ amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - választ kell adni.

(2) A képviselői interpelláció a testületi ülésre szóban vagy írásban terjeszthető elő. A képviselő szóbeli interpellációját maximum 3 - 5 percben adhatja elő.

(3) Az interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell lennie az önkormányzat szervező, szükségletkielégítő munkájával vagy valamely szervezete feladat- és hatáskörébe tartozó kérdéssel.

(4) Az interpellációra az ülésen adott érdemi válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozata után a Képviselő-testület vita nélkül határoz. Az interpellációra írásban adott választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni melynek elfogadásáról a következő ülés dönt.

(5) Az interpelláció tárgyában folytatott vita lezárását követően a határozathozatal előtt a polgármester lehetővé teszi személyes megjegyzés hozzáfűzését.

(6) Ha a képviselő igényli az interpellációja kivizsgálásába, javaslatának megoldására irányuló eljárásba be kell vonni. Ebben az esetben az interpellált képviselő részére a tárgykörben keletkezett dokumentumokat rendelkezésére kell bocsátani, az eljárás során a vizsgálatokba, tárgyalásokra meghívni, illetőleg a kérdéskörben teljes körű felvilágosítást nyújtani.

Az ülés jegyzőkönyve

20/A. §⁵¹ (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv vezetőjének kijelöléséről és a jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A jegyzőkönyvnek az Ötv. 17. § (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell mellékletként:

a) a meghívóval együtt vagy azt követően továbbított írásos előterjesztéseket, határozati javaslatokat,

b) a képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólását,

c) a jelenléti íveket,

d) nem gépi titkos szavazás esetén a szavazásról felvett jegyzőkönyvet

(4) A jegyzőkönyveket a polgármester és a jegyző mellett a polgármester által felkért és a Képviselő-testület által megerősített két hitelesítő írja alá. Hitelesítő csak az ülésen végig jelen lévő képviselő lehet.

(5) A jegyzőkönyv eredeti példányát a Hivatal titkársági feladatot ellátó belső szervezeti egysége kezeli. A jegyzőkönyveket évente be kell köttetni és az irattárban elhelyezni.

(6) A jegyzőkönyvekbe - a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével - bárki betekinthet a Hivatal titkársági feladatot ellátó belső szervezeti egységénél. A jegyzőkönyvekből az Avtv. 20. § (1) - (3) bekezdésében foglaltak szerint másolatot, kivonatot kérelemre a Jegyző adja ki.

(7) A hitelesített jegyzőkönyv alapját képező hangfelvételt külön jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni.

(8) A döntésekről - kivonat formájában - 15 napon belül értesíteni kell a végrehajtásban érdekelteket.

21. §⁵² (1) A Képviselő-testület és szervei rendelkezéseit a jegyző a végrehajtási határidő figyelésére és beszámoló készítésére is alkalmas szoftver eszközzel tartja nyilván.

(2) A jogszabálynak minősülő önkormányzati rendeleteket a hazai és az Európai Uniós joganyagot is magában foglaló jogi adatbázisban kell elhelyezni úgy, hogy a jogszabályi hivatkozások, továbbá a helyi joganyag időbeli változási folyamatosan nyomon követhetők legyenek.

(3) A normatív határozatokat a 19. § (9) bekezdésében foglaltak szerint kell közzétenni.

(4) A képviselő-testület és szervei jogszabálynak nem minősülő rendelkezéseit naptári évenként egytől kezdődő folyamatos sorszámmal kell ellátni. A rendelkezések megjelölése: arab sorszám, döntéshozatal éve, hónapja, napja a kibocsátó megnevezése, nevének rövidítése és a rendelkezés típusa.

(5) A Képviselő-testület és szervei nevének rövidítése:

a) Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete: Gye. Kt.

b) Gyomaendrőd Város Képviselő-testületének Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság: Gye. Kt. Pgtek. Biz.

c) Gyomaendrőd Város Képviselő-testületének Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága: Gye. Kt. Vkm. Biz.

d) Gyomaendrőd Város Képviselő-testületének Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottsága: Gye. Kt. Üokke. Biz.

f) Gyomaendrőd Város Polgármestere: Gye. Polgm.

g) Gyomaendrőd Város Jegyzője: Gye. Jegyz.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt megnevezést kell alkalmazni a hivatalos iratokban és kiadványokban. Ettől a technikai nyilvántartásokban, számítógépes szoftverekben - amennyiben adatábrázolásukban a hivatalos konvenciót nem képesek követni - el lehet térni.

A közvélemény tájékoztatása⁵³

21/A. §⁵⁴ (1) A Képviselő-testület munkaterv szerinti nyilvános üléseiről hang és videofelvétel készül, amelyet a helyi műsorleosztó hálózaton és az interneten is elérhetővé kell tenni a közvélemény számára. A Képviselő-testület zárt üléséről, az ott hozott döntések publikus információiról a polgármester tájékoztatja a sajtót.

(2) A polgármester és a jegyző a regionális és helyi sajtó útján - a hivatalvezető szakembereinek bevonásával - rendszeresen tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat előtt álló feladatokról, a tervezett döntésekről, a lakosság jogait és kötelezettségeit érintő jogszabályok végrehajtásáról.

(3) A jegyző a Képviselő-testület nyilvános ülései hitelesített jegyzőkönyvének alapját képező digitális dokumentumot, valamint az önkormányzati rendeletek és a nyilvános üléseken született határozatok szövegét az önkormányzat internet portálján hozza nyilvánosságra.

Lakossági fórumok

22. §⁵⁵ (1) Városrész tanácskozás a település egy vagy több egyéni választókerülete, vagy akár kisebb körzete lakosságát érintő kérdés megvitatására, illetve tájékoztatására szolgál.

(2) A városrész tanácskozást összehívhatja az érintett terület egyéni választókerületi képviselője, vagy képviselői együttesen.

(3) A városrész tanácskozásról az ott elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell a tanácskozás kialakított állásfoglalását a felmerült kérdésekről. Az állásfoglalásról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a Képviselő-testületet.

III. fejezet

A KÉPVISELŐ

23. § (1)⁵⁶ A képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak az érdekeit és feladatkörében köteles az Ötv. 19. § (2) bekezdés f., pontjában foglaltakon túl

- tevékenyen részt venni a⁵⁷ bizottsági munkában,

- olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,

- a polgármester vagy bizottság felkérése alapján előterjesztés előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban részt venni,

- írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a Képviselő-testület vagy a bizottság ülésén való részvételben, vagy egyéb megbízatás teljesítésében akadályoztatva van,

- haladéktalanul polgármesteri intézkedést kezdeményezni, ha képviselői minőségében őt, illetve a Képviselő-testületet vagy annak bizottságát Btk.-ba ütköző módon megsértették,

- a tudomására jutott állami, szolgálati vagy üzleti titkot megőrizni,

- választóival szoros kapcsolatot tartani.

(2)⁵⁸

(3) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára a képviselők közül egy-egy sokoldalú, komplex megközelítést, érdemi koordinációt igénylő szakterület felügyeletére tanácsnokot választhat.

(4)⁵⁹ A képviselők közéleti munkájukkal felmerült többletkiadásaik fedezetére külön rendeletben szabályozott mértékű tiszteletdíjban részesülhetnek.

IV. fejezet

A KÉPVISELÖTESTÜLET BIZOTTSÁGAI

24. §⁶⁰ (1) A Képviselő-testület:

a) Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság,

b) Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság,

c) Városfenntartó Környezetvédelmi, és Mezőgazdasági Bizottság megnevezéssel állandó bizottságokat alakít.

(2)⁶¹ A bizottságok legalább 5 de legfeljebb 8 tagból állnak. A bizottságok nem képviselő tagjaira a bizottság elnöke tesz javaslatot. A bizottságok tagjainak számát és névsorát a 2. függelék tartalmazza.

(3)⁶² A bizottságok feladatkörükben előkészítik a képviselő-testület döntését, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását. A fenti általános feladatokon túl az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság ellátja a képviselők vagyonnyilatkozatainak illetve összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálatával kapcsolatos feladatokat.

(4)⁶³ A bizottság valamely speciális feladatának szervezésére albizottságot hozhat létre. Az albizottság elnöke csak települési képviselő lehet. Az albizottság tagjait a bizottság választja meg saját tagjai és más szakemberek köréből. Az albizottság működéséért az őt létrehozó bizottság felelős.

(5)⁶⁴ Az állandó bizottságok részletes feladatait és hatásköreit a 3. függelék tartalmazza.

(6)⁶⁵ A bizottság ülése nyilvános. A zárt ülésre és titkos szavazásra az Ötv. 12. § (4),(5) bek. és a 15. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a titkos szavazást a bizottság tagjaiból alakított 3 fős szavazatszámláló bizottság látja el. A bizottság ülésére szóló meghívásnak a Hivatal belső szervezeti egységének vezetője, illetve a tárgyban érintett szakelőadó köteles eleget tenni.

(7) A bizottságok maguk állapítják meg működésük részletes szabályait. A bizottságok működésének technikai feltételeiről a jegyző gondoskodik.

(8)⁶⁶

V. fejezet

A HELYI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK

24/A. §⁶⁷ (1) Ha a helyi kisebbségi önkormányzatok jogainak gyakorlásához a Képviselő-testület döntése szükséges, a helyi kisebbségi önkormányzatok erre irányuló kezdeményezését a Képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni; ha a döntés a Képviselő-testület más szervének hatáskörébe tartozik, akkor az a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül köteles döntést hozni.

(2) A helyi kisebbségi önkormányzatok egyetértésével kell megalkotni a Képviselő-testület olyan rendeletét, amely a helyi közoktatás, a helyi média, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat körében a kisebbségi lakosságot e minőségében érinti.

(3) A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében határozza meg a Képviselő-testület rendeletében foglalt keretek között a Önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyonhasználatát, valamint költségvetését, zárszámadását, a Önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források felhasználását, valamint a műemlékvédelmi jogszabályok keretei között a védett műemlékei és emlékhelyei körét, ezek védelmének helyi szabályait.

(4) A helyi kisebbségi önkormányzatot érintő kérdésekben az előterjesztést részükre a Képviselő-testület ülését megelőző 30 nappal meg kell küldeni.

(5) A Polgármesteri Hivatal - kérésére - biztosítja a helyi kisebbségi önkormányzatok testületi működésének feltételeit, és ellátja az ezzel kapcsolatos teendőket, így különösen a helyi kisebbségi önkormányzatok testületi működésének rendjéhez igazodó helyiséghasználatot, a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, ideértve az ezzel járó költségek viselését is.

(6) A Polgármesteri Hivatal a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve.

(7) A helyi kisebbségi önkormányzat megalakulását követő 2 hónapon belül a kisebbségi közügyek ellátásához, a működési feltételek biztosításához szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyakat az Önkormányzat a helyi kisebbségi önkormányzat ingyenes használatába adhatja. Az átadás nem akadályozhatja a Önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását. Az ingyenes használatba adott vagyontárgyak körét a Képviselő-testület rendeletében elkülönítetten határozza meg.

VI. fejezet⁶⁸

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER⁶⁹, A JEGYZŐ

A polgármester

25. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester fő feladata:

- biztosítja a Képviselő-testület demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,

- a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,

- a képviselők és bizottságok munkájának segítése,

-⁷⁰ együttműködés a helyi pártszervekkel, egyesületekkel és egyéb civil szervezetekkel.

(3) A Hivatal irányítását - a jegyző útján - kizárólag a polgármester látja el, annak feladatai az alpolgármesterrel⁷¹ nem oszthatók meg.

(4)⁷² A polgármester hetente legalább egy alkalommal előre meghirdetett lakossági ügyfélfogadást tart, a képviselőket hivatali időben soron kívül fogadja.

(5)⁷³ A polgármester javadalmazását a Képviselő-testület állapítja meg a Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság, valamint az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság együttes javaslatára.

(6)⁷⁴ A polgármester éves szabadságolási tervét a költségvetési rendelet tervezet benyújtásával egyidejűleg nyújtja be a Képviselő-testületnek. A polgármester a szabadságolási ütemtervben esedékes, ki nem vett szabadságról az esedékességet követő soron következő testületi ülésen ad tájékoztatást, ezzel egyidejűleg megjelöli a ki nem vett szabadág ismételt esedékességének időpontját. Egyéb esetekben a polgármester szabadság engedélyezéséről a Képviselő-testület dönt. A polgármester szabadságolásával kapcsolatos döntéseit a Képviselő-testület vita nélkül hozza meg. A szabadság igénybevételének tényét és időtartamát a Polgármesteri Hivatal által vezetett nyilvántartásba kell bevezetni.

(7)⁷⁵ A polgármester az éves szabadságolási terv benyújtása során tájékoztatást ad az előző évben ki nem adott szabadságának mértékéről. Az elszámolásban be kell mutatni az előző évben kivett és a következő évre átvitt szabadság mértékét. Az önkormányzati ciklus utolsó rendes soros ülésén a jegyzőnek előterjesztésében tájékoztatást kell adni a polgármester részére kiadott és a ki nem adott szabadságról, a megváltással járó költségvetési kihatásáról.

Az alpolgármester⁷⁶

⁷⁷26. § (1) A Képviselő-testület a polgármesteri munka segítésére és folyamatosságának biztosítására társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. A Képviselő-testület a polgármester indítványára az alakuló ülésen dönt arról, hogy egy vagy két társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2)⁷⁸ A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatás esetén az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság elnöke látja el a Képviselő-testület összehívásával, a testületi ülés vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat. E joga csak a program szerint tervezett ülésekre, illetve jogszabály által meghatározott összehívási körre terjed ki. E minőségében eljárva nem gyakorolhatja a polgármestert és alpolgármestert megillető kizárólagos hatásköröket.

(3) Az alpolgármester(ek) - a polgármester vagy a Képviselő-testület megbízása alapján - közreműködnek:

- a Képviselő-testület üléseire kerülő előterjesztések kidolgozásában,

- a társadalmi, gazdasági és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban,

- a bizottságok és a képviselők munkájának folyamatos segítésében,

- a képviselőtestület hatáskörébe tartozó választási és kinevezési ügyek előkészítésében

(4) Az alpolgármester a polgármester távollétében naponta - legalább 1 órai időtartamban - a polgármesteri hivatalban intézi az operatív ügyeket, illetve hetente egyszer ügyfélfogadást tart.

(5)⁷⁹ A polgármester és az alpolgármester, illetve két alpolgármester választása esetén az alpolgármesterek közötti munkamegosztást a polgármester szabályozza. A szabályzatban a polgármester köteles megjelölni több alpolgármester választás esetén az alpolgármesterek közül az általános helyettesét.

A tanácsnok⁸⁰

26/A §

A jegyző

27. § (1)⁸¹ A jegyző feladata különösen:

a) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek és a bizottságoknak az önkormányzat feladatát és hatáskörét érintő jogszabályokról,

b) a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

c) tájékoztatja a Képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

d) jogi felvilágosító munka, valamint az államigazgatási munka egyszerűsítése és korszerűsítése,

e) a Hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről gondoskodás,

f) a Képviselő-testület rendelkezései végrehajtásának szervezése és nyilvántartása.

(2)⁸² A jegyző hetente legalább egy alkalommal előre meghirdetett lakossági ügyfélfogadást tart, a képviselőket hivatali időben soron kívül fogadja.

(3)⁸³ A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. Mindkettő tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület bízza meg az előírt képesítéssel rendelkező személyek közül a jegyző helyettesét.

28. § (1)⁸⁴ A polgármester, alpolgármester és a jegyző részletes feladat- és hatáskörét a 3. függelék tartalmazza.

(2)⁸⁵ A polgármester, alpolgármester és a jegyző hivatalos tárgyalásaikhoz, önkormányzati rendezvényekhez kapcsolódó vendéglátáshoz és ajándékozáshoz, továbbá egyéb reprezentációs célú kiadásokhoz az éves költségvetési rendeletben meghatározott mértékű előirányzatot használhatnak fel.

(3) Az előirányzat felhasználását a polgármester engedélyezi.

(4) A reprezentációs célú előirányzat felhasználását a féléves és éves költségvetési beszámolóban részletesen kell indokolni.

VI/A. fejezet⁸⁶⁸⁷

Önkormányzati társulások⁸⁸

⁸⁹28/A. § (1) A Képviselő-testület feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására más önkormányzatokkal társul.

(2) A Képviselő-testület szorosan együttműködik a statisztikai kistérség településeivel, de különösen Gyomaendrőd Város vonzárkörzetébe tartozó településekkel. A települési és térségi fejlesztés jobb összehangolása és hatékony megvalósítása érdekében részt vesz a statisztikai kistérség területfejlesztési társulásában és e mellett, azt kiegészítve a vonzáskörzet települései és más települések bevonásával más területfejlesztési és egyéb fejlesztési célkitűzést megvalósító, kommunális ellátást biztosító társulásban is részt vesz.

(3)⁹⁰ A Képviselő-testület részvételével működő önkormányzati társulások jegyzékét a 5. függelék tartalmazza.

Hatósági igazgatási társulás⁹¹

⁹²28/B. § A Képviselő-testület a vonzárkörzetébe tartozó kistelepülések helyi feladatellátásának elősegítésére egyes államigazgatási hatósági ügyfajták szakszerű intézésére hatósági igazgatási társulást hoz létre, amennyiben az kölcsönösen előnyös érdeket szolgál és nem sérti a Hivatal helyi feladatellátásának folyamatosságát.

Intézményi társulás⁹³

⁹⁴28/C. § (1) A Képviselő-testület megállapodhat a várost és a társult községet ellátó, a Képviselő-testület által alapított és fenntartott intézmény szolgáltatásai biztosításában úgy, hogy a társult önkormányzat a képesítési előírásoknak megfelelő közalkalmazott illetményéhez lakosságarányos hozzájárul.

(2) A megállapodásokat határozott időre a költségvetési évhez igazítva kell megkötni.

(3) A lakosságarányos hozzárulás tárgyévi mértékét és megállapodás határozott idő lejárta előtti megszűnés eseteit a megállapodásban rögzíteni kell.

VII. fejezet⁹⁵

A POLGÁRMESTERI HIVATAL

29. § ⁹⁶(1) A Képviselő-testület Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre, melynek személyi és tárgyi feltételeit éves költségvetésében biztosítja. A Polgármesteri Hivatal jogi személy, teljes jogkörű önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

(2)⁹⁷ A Hivatal belső szervezeti tagozódása:

a.) Adó Osztály

b.) Hatósági Osztály

- Általános igazgatási iroda

- Okmányiroda

- Építéshatóság

c.) Humánpolitikai Osztály

- Szociális iroda

- Intézményfelügyeleti iroda

- Gyámhivatal

d.) Pénzügyi Osztály

e.) Titkárság (közvetlen polgármesteri és jegyzői irányítás alatt áll)

- Tisztségviselői titkárság

- Kirendeltség

f.) Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Osztály

- Városüzemeltetési iroda

- Vagyonkezelői iroda

- Projektmenedzseri iroda

- Közterület felügyelet és mezei őrszolgálat

(3) A Képviselő-testület a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján meghatározza a:

a) Hivatal megnevezését, jogállását.

b) belső tagozódását

c) belső szervezeti egységek részletes feladatait,

d) Hivatal belső működésére, munkamegosztásra és együttműködésre vonatkozó főbb szabályokat,

e)⁹⁸

f)⁹⁹

g) feladatok elosztását a Hivatal dolgozói között.

¹⁰⁰(4) A (3) bekezdésben foglalt előterjesztés alapján megállapított működési szabály mellékletként tartalmazza a hivatal dolgozói kiadmányozási rendjére valamint a munkamegosztásra vonatkozó jegyzői rendelkezéseket.

(5)¹⁰¹ A Hivatal dolgozói munkaidejét, munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A munka- és ügyfélfogadás rendjének részletes szabályait a jegyző javaslatára a polgármester állapítja meg.

¹⁰²(6) A Hivatal dolgozói esküjükhöz híven kötelesek a tudomásukra jutott állami, szolgálati és üzleti tikot megőrizni, az ügyfelek személyiségi jogait védeni.

¹⁰³29/A. § (1)¹⁰⁴

(2) Az Önkormányzat és szervei hatósági tevékenysége körében az ügyfelek hatékonyabb tájékoztatása, ügyintézésük elősegítése érdekében elektronikus tájékoztató szolgáltatásokat működtet.

(3) Az Önkormányzat saját tájékoztató szolgáltatását a hivatali informatikai rendszer és az önkormányzati internetes portálon keresztül biztosít. A tájékoztató szolgáltatás működési és fejlesztési fedezetét éves költségvetésében biztosítja.

¹⁰⁵29/B. § Önkormányzati hatósági ügyek körében a Ket. 76. § (2) bekezdésében nevesített hatósági szerződés megkötéséhez a Képviselő-testület előzetes egyetértése szükséges.

VIII. fejezet¹⁰⁶

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

¹⁰⁷30. § (1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára hosszú távú gazdasági programot határoz meg, melyet éves költségvetése útján aktualizál és realizál.

(2) Az éves költségvetési rendelet főbb tartalmi elemei, amely az önkormányzatra és költségvetési szerveire, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat(ok)ra és költségvetési szerveire elkülönítetten és összesítve együttesen is tartalmaz:

- a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, ezen belül költségvetési szervenként a személyi jellegű kiadásokat mérlegszerű kimutatásokkal,

- a munkaadókat terhelő járulékokat,

- a dologi jellegű kiadásokat,

- az ellátottak pénzbeli juttatásait,

- a speciális célú támogatásokat,

- a költségvetési létszámkeretet,

- az önkormányzat által kijelölt felhalmozások (beruházások, felújítások és az egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások) előirányzatait,

- a közvetett támogatások mérlegszerű kimutatását,

- a tárgyévet következő években várható trendeket (gördülő tervezés),

- a hitelállomány alakulása hitelezőnként és évenkénti bontásban,

- a tárgyévben igénybe vehető hitel összegének meghatározását,

- előirányzat felhasználási ütemtervet,

- a tartós kötelezettségvállalás kimutatását

(3) A Képviselő-testület a költségvetésről szóló rendeletet kétfordulós tárgyalási rend szerint tárgyalja:

a) az önkormányzat kötelezően előirt és szabadon vállalt feladatai megoldására gazdasági koncepciót állít össze, melyben számba veszi a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit, a kiadási szükségleteket, azok célszerű megoldásait.

b) a költségvetési törvény által előirt részletezésben a költségvetési rendelettervezetet.

(4) Az önkormányzat költségvetésének előterjesztésekor, illetőleg a zárszámadáskor a képviselő-testület részére tájékoztatásul be kell mutatni:

a) az önkormányzat összes bevételét,

b) kiadását,

c) finanszírozását és pénzeszközének változását

d) az önkormányzati adósságot és az önkormányzat által nyújtott hitelek állományát, amelyben ki kell mutatni:

da) az adósságot és a hitelállományt lejárat szerinti bontásban;

db) az adósságot és a hitelállományt hitelezők szerinti bontásban (csak zárszámadáskor);

dc) az adósságot és a hitelállományt eszközök szerinti bontásban;

dd) az összevont mérlegeit, és elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzatok mérlegeit, a tervezéskor előzetes adatok, a zárszámadáskor a tényleges adatok alapján;

e) az önkormányzat vagyonkimutatását (csak zárszámadáskor) intézményi bontásban a vagyon növekedését és csökkenését továbbá a vagyonleltárt;

f) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban, valamint összesítve és szöveges indokolással ellátva tartalmazza a Képviselő-testület gazdasági programját, a kötelezettség vállalásokat továbbá a várható trendek (pl. infláció, jövedelmek alakulása, feladatok várható változásai)

g) a közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást szöveges indokolással ellátva, amely magában foglalja az önkormányzati által nyújtott támogatásokat és hiteleket, továbbá az adókivetéseknél alkalmazott kedvezményeket és elengedéseket.

h)¹⁰⁸ a kötvény kibocsátásból és/vagy hitel felvételből keletkezett forrás felhasználást, az ebből megvalósult beruházás(ok) megtérülését, illetve ennek hatásaként keletkezett működési többletbevételeket illetve működési célú kiadások megtakarításokat. Külön ki kell térni a külső forrás bevonását célzó döntés előkészítése során bemutatott megtérülési mutatóktól való esetleges eltérést részletesen indokolni kell.

(5)¹⁰⁹ Az éves költségvetés tervezésére és a beszámoló előkészítésére vonatkozó részletes szabályokat az SZMSZ 3. melléklete tartalmazza.

(6)¹¹⁰ Az önkormányzat beszerzései előkészítése rendjének részletszabályait az SZMSZ 4. melléklete tartalmazza.

A vagyon

31. § (1)¹¹¹ Az önkormányzat vagyonleltárát jogszabályban meghatározott tartalommal a Hivatal számviteli információs rendszere útján a jegyző tartja nyilván, arról az éves költségvetési beszámolóban ad számot.

(2) A polgármester évente egyszer tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról.

(3) A Képviselő-testület a forgalomképes vagyonával helyi munkahelyteremtő, helyi közfeladatok megoldását segítő vállalkozásokban vesz részt, illetve segíti azokat.

(4)¹¹² Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyoni ügyeknél az átruházott hatáskörben hozható döntések értékhatárait a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

Gazdálkodás, ellenőrzés

32. §¹¹³ (1) A Képviselő-testület feladatai ellátásához gazdasági társaságot vagy költségvetési szervet hoz létre. A költségvetési szervek gazdálkodásuk megszervezésének módjára tekintettel önállóan gazdálkodó, vagy részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel, míg a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek részjogkörrel rendelkeznek, melyet az alapító okiratba kell foglalni. A költségvetési szervek évente külön jogszabályban meghatározott módon elemi költségvetést készítenek és beszámolnak a Képviselő-testület felé

(2)¹¹⁴

(3)¹¹⁵

33. §¹¹⁶ (1) A Képviselő-testület intézményei gazdálkodását felül kell vizsgálni. Az évközi és éves beszámoló (zárszámadás) felülvizsgálata során az önkormányzat:

a) értékeli a költségvetési szerv alaptevékenységébe tartozó feladatainak szakmai teljesítését és annak a költségvetési előirányzattal való egyezőségét,

b) értékeli a költségvetési előirányzat megállapításának módja függvényében (normatív, feladat, intézményfinanszírozás) a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangját,

c) értékeli az eredeti, a módosított terv- és tényadatok eltérését,

d) vizsgálja a számszaki beszámoló belső, valamint az önkormányzat által meghatározott adatszolgáltatási elvárással való összhangját.

(2) A költségvetési szervek beszámolásához a Képviselő-testület minden év január 31-ig a - polgármester javaslata alapján - előírja az éves az éves költségvetési beszámoló szöveges indokolásának részletes tartalmi és formai követelményeit az szakmai feladatokat érintő jogszabályok és a Pénzügyminisztérium zárszámadásra vonatkozó tájékoztatójára figyelemmel.

(3) A Képviselő-testület meghatározza, hogy a felügyeleti hatáskörében milyen további számszaki és szöveges beszámolók benyújtását rendeli el a központilag előírt nyomtatványokon túl.

(4) Az önkormányzat a költségvetési szervei a felügyeletet ellátó önkormányzat felé az évközi és éves beszámolóikat minden év március 31-ig és augusztus 31-ig nyújtják be.

(5) A költségvetési szervek által benyújtott beszámolót a jegyző április 10, illetve szeptember 10-ig szakmailag felülvizsgálja és értékelő beszámolóját csatolja a beszámolókhoz.

(6) A Képviselő-testület áprilisi, illetve szeptemberi ülésén dönt a költségvetési szervei éves és időszaki beszámolójáról. A költségvetési szervek számszaki beszámolójának és működésének elbírálásáról, annak jóváhagyásáról - a pénzmaradvány, illetve az előirányzat-maradvány jóváhagyásának megfelelő időpontig - írásban értesíti.

33/A. §¹¹⁷ (1) A Képviselő-testület az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzat és költségvetési szervei belső ellenőrzési feladatait önkormányzati társulás útján látja el.

(3) Az önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület októberi rendes ülésére kell előterjeszteni jóváhagyásra.

(4) A polgármester az éves ellenőrzési jelentést, valamint az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg a képviselő-testület elé terjeszti.

33/B. §¹¹⁸ A 2007. évi CLII. tv. 4. § alapján Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testülete által kinevezett vagyonnyilatkozat tételre kötelezett vezetők körét az SZMSZ 5. melléklete tartalmazza.

33/C. §¹¹⁹ (1) A 33/B. §-ban vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettnek a vagyonnyilatkozatát a 24. § (3) bekezdésében nevesített önkormányzati szerv titkári feladatait ellátó személyzeti ügyintézőjének kell átadnia.

(2) A személyzeti ügyintéző a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában előírt módon, de elkülönítetten tárolja és kezeli a jegyző kinevezési hatáskörébe tartozó köztisztviselők és a 33/B. §-ban kötelezettek vagyonnyilatkozatait is.

IX. fejezet¹²⁰

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. § (1) E rendelet 1991. október 1-én lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Képviselő-testület 34/1990. (XI. 22.) számú határozatával módosított 15/1990. (XI. 8.) számú határozata az ideiglenes SZMSZ-ről, a Hivatal munka- és ügyfélfogadási rendjéről szóló 61/1991. (V. 2.) számú határozat.

(2)¹²¹

(3)¹²²

(4)¹²³

35. §¹²⁴ E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelel.

1. melléklet a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelethez

Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testülete és Szervei szervezeti felépítése

2. melléklet a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület szerveire átruházott hatáskörök listája

Hatályos önkormányzati rendeletekben foglalt hatáskör átruházások

Polgármester

1) Megállapítja, folyósítja és felülvizsgálja a lakbértámogatást. [a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 12/2001. (IV. 27.) önkormányzati rendelet 22/A. § (6) bekezdés]

2) Dönt adósságkezelési szolgáltatási kérelmek ügyében. [a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról szóló 20/2003. (VIII. 12.) önkormányzati rendelet 11. § (1) bekezdés]

3) Kiveti, beszedi, nyilvántartja és kezeli a mezőőri járulékot. [a közterület-felügyeletről és mezei őrszolgálatról szóló 25/2010. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet 5. §]

4) Dönt az intézményvezető intézkedése ellen a benyújtott kifogásról. [a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 2/2009. (I. 30.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés] A döntésről 5 napon belül tájékoztatja a bizottságok elnökeit.

5) Intézkedik a térítési díj hátralék behajtásáról vagy törléséről. [a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 2/2009. (I. 30.) önkormányzati rendelet 9. § (10) bekezdés]

6) Elbírálja a lakásfenntartási- és helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatási kérelmeket. [az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátások nyújtásának módjáról és feltételeiről szóló 3/2009. (I. 30.) önkormányzati rendelet 10. §]

7) Elbírálja az átmeneti segély kérelmeket. [az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátások nyújtásának módjáról és feltételeiről szóló 3/2009. (I. 30.) önkormányzati rendelet 25. §]

8) Elbírálja a temetési segély kérelmeket. [az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátások nyújtásának módjáról és feltételeiről szóló 3/2009. (I. 30.) önkormányzati rendelet 28. § (2) bekezdés]

9) Elbírálja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatási kérelmeket. [a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, és a személyes gondoskodásról szóló 10/2009. (III. 5.) önkormányzati rendelet 11. §]

10) Megszünteti a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzését a jogszabályban foglalt esetekben. [a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, és a személyes gondoskodásról szóló 10/2009. (III. 5.) önkormányzati rendelet 15. §]

11) A Képviselő-testület részére címzett hagyományos és elektronikus küldeményeket 3 napon belül továbbítja elektronikus úton a képviselők részére.

Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság

1) Alapítványok esetében döntési javaslatot ad, egyéb esetben dönt az ifjúsági célú támogatások mértékéről [az ifjúsággal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 12/1995. (IV. 18.) önkormányzati rendelet 5. § (7) bekezdés a) pont]

2) Alapítványok esetében döntési javaslatot ad, egyéb esetben dönt a civil közművelődési célú támogatások mértékéről [a közművelődésről szóló 25/1999. (VIII. 23.) önkormányzati rendelet 6. § (7) bekezdés a), b) pont]

3) Egyedi kérelemre a város szakember ellátottsága érdekében indokolt támogatás esetén, kivételes méltányosság címén lakásvásárláshoz és építkezéshez támogatást állapíthat meg.

[az első lakás megszerzéséhez nyújtandó önkormányzati támogatásról szóló 2/2004. (II. 10.) önkormányzati rendelet 9. §]

4) Dönt az Idegenforgalmi Alap pályázatairól, a céltartalék felhasználásról, szerződést köt a nyertesekkel és ellenőrzi a pályázati források felhasználását. [Gyomaendrőd Város Önkormányzat Idegenforgalmi Alapjáról szóló 8/2008. (II. 29.) önkormányzati rendelet (3) bekezdés]

Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság

1) Dönt az 1 millió forint feletti, de 2 milliós éves bevételt el nem érő forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosításáról. [Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet 15. § (1) bekezdés]

2) Egyetértést gyakorol az intézményvezető ingó vagyon és vagyoni értékű jog megszerzéséről szóló döntésével 400 ezer és 1 millió forintos értékhatár között. [Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdés a) pont]

3) Egyetértést gyakorol az intézményvezetőnek ingatlan és ingatlanrész határozatlan idejű vagy egy évet meghaladó határozott idejű hasznosításáról szóló döntésével 400 ezer és 1 millió forintos értékhatár között. [Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdés b) pont]

4) Dönt a műemlékek, középületek, erdők tulajdonjogát nem érintő hasznosításáról 1 millió és 2 millió forintos értékhatár között. [Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet 18. §]

5) Dönt a forgalomképes vagyon részét képező vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről, ingatlan jelzálogjoggal való megterheléséről - kivéve az ingó vagyontárgy elidegenítését, megszerzését - 1 millió és 2 millió forintos értékhatár között. [Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet 20. § (1) bekezdés a) pont]

6) Dönt a forgalomképes vagyon részét képező vagyontárgy tulajdonjogát nem érintő egyéb hasznosításáról 1 millió és 2 millió forintos bevételi értékhatár között, továbbá egy szerződésen belüli üzletrész, részvény, egyéb értékpapír megszerzése és elidegenítése tárgyában 1 millió és 2 millió forintos értékhatár között. [Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet 20. § (1) bekezdés b) pont]

7) Alapítványok esetében döntési javaslatot ad, egyéb esetben dönt a sport célú támogatások mértékéről [a sportról szóló 17/2004. (VI. 28. ) önkormányzati rendelet 7. § (7) bekezdés]

8) Dönt a Vállalkozásfejlesztési Alap pályázatairól, szerződést köt a nyertesekkel és ellenőrzi a pályázati források felhasználását. [Gyomaendrőd Város Önkormányzat Vállalkozásfejlesztési Alapjáról szóló 21/2009. (IV. 2.) önkormányzati rendelet 19. § (3)]

Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság

1) Megállapítja az útépítési érdekeltségi hozzájárulást, illetve kérelemre kamatmentes részletfizetést engedélyezhet. [a magánerős lakossági út- és közműépítések, valamint útfelújítások szervezéséről és támogatási rendszeréről szóló 12/2003. (IV. 30.) önkormányzati rendelet 10. § (4) és (6) bekezdés]

2) Dönt a az 5 évet meg nem haladó, illetve 1 és 2 millió forint éves bérleti díjat meg nem haladó mezőgazdasági művelésű ingatlanok hasznosításáról [Gyomaendrőd Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelet 23. § (4) bekezdés]

3) Dönt az örökségvédelmi célú pályázatokról [az épített örökség védelméről szóló 1/2011. (II. 1.) önkormányzati rendelet 5. § (3) bekezdés]

4) Dönt a Környezetvédelmi Alap pályázatokról és megköti a szerződést a nyertes pályázókkal. [Gyomaendrőd Város Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjáról szóló 11/2007. (II. 26. ) önkormányzati rendelet 8. §]

3. melléklet a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelethez

A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek

I. A költségvetési terv készítésére és a beszámoló összeállítására vonatkozó általános és speciális szabályok

1. Közös szabályok

1.1. A költségvetés és a beszámoló összeállítása során minden munkafolyamatban figyelembe kell venni a költségvetési szerv gazdálkodási jogkör szerinti besorolását.

1.2. A költségvetés és a beszámoló elkészítése során az önkormányzat Képviselő-testületének, mint felügyeleti szervnek az információs igényét legjobban kielégítő címrend szerint kell összeállítani a költségvetési tervezéshez és beszámoláshoz kapcsolódó dokumentumokat.

2. A költségvetés tervezésére vonatkozó szabályok

2.1 A költségvetési koncepció, illetve a költségvetési terv megalapozásához szükséges belső számításokat az érvényben lévő számviteli és gazdálkodási szabályoknak megfelelően kell elkészíteni.

2.2. A számításokat a költségvetési szerv felépítésének megfelelően - figyelembe véve az intézményi struktúrát (önállóan, részben önállóan gazdálkodó intézmények), a feladat - ellátási módot (saját szervezet, társulás, megbízás, stb.) - kell elkészíteni.

2.3. A koncepció, illetve a költségvetési terv összeállításakor egyrészről az ellátandó feladatokból (továbbgondolva: annak költségvetési kiadás oldalából), illetve az ismert költségvetési bevételekből kell kiindulni.

2.4. A költségvetési szerv gazdasági vezetője által kijelölt személy köteles a költségvetési tervezéssel kapcsolatos dokumentumokat külön nyilvántartásba venni és gyűjtésükről gondoskodni.

(A nyilvántartásnak tartalmazni kell az eredeti ügyirat:

- számát,

- tárgyát,

- ügyintézőjét

- és a határidőket.

Az iratokat „ ..... évi tervezési dokumentumok” szöveggel ellátott szalagos irományfedélben kell gyűjteni eredeti vagy másolati példányban.)

2.5. A normatív állami hozzájárulásokhoz a költségvetési szerv feladatmutatók és mutatószámok alapján történő adatszolgáltatásának valódiságáért és az adatok ellenőrzéséért a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy tartozik felelősséggel. Az adatszolgáltatást a Pénzügyminisztérium által meghatározott formában, tartalommal és határidőig kell elkészíteni.

A kitöltést alátámasztó dokumentumokat, valamint az adatszolgáltatás egy példányát a tervezés ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni.

2.6. A költségvetési tervezéssel kapcsolatos munkafolyamatok ellátása során elsősorban a költségvetési tervezésre vonatkozó jogszabályokat, az azokban megfogalmazott tartalmi követelményeket kell szem előtt tartani.

A tartalmi követelmények betartásáért (önkormányzat esetében a költségvetési rendelet-tervezet mellékleteinek, illetve a kapcsolódó előterjesztés tartalmának, formájának, a jogszabályoknak és a Képviselő-testület információ igényének megfelelő karbantartásáért) a költségvetési szerv tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.

3. A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályok

3.1 A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni:

- a féléves beszámoló elkészítésénél,

- a háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál, valamint

- az éves költségvetési beszámolásnál.

3.2. A költségvetési beszámolás során a dokumentációk számításait a költségvetési tervezésre vonatkozó szabályok 2.2. pontja szerint kell elvégezni.

3.3. A költségvetési szerv beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója által kijelölt személy köteles a költségvetési beszámolással kapcsolatos dokumentumokat külön nyilvántartásba venni és gyűjtésükről gondoskodni.

(A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az eredeti ügyirat:

- számát,

- tárgyát,

- ügyintézőjét

- és a határidőket.

Az iratokat az alábbi szöveggel ellátott szalagos irományfedélben kell - eredeti vagy másolati példányban - gyűjteni:

- „.......év I. féléves beszámolójának dokumentumai”,

- „.......év háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatás dokumentumai”

- „.......évi költségvetési beszámoló dokumentumai”.)

3.4. Az állami hozzájárulások, központi és központosított támogatások, kötött felhasználású átvett pénzeszközök elszámolásának dokumentálásáért, az abban foglalt adatok ellenőrzéséért a költségvetési szerv beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.

(Az elszámolásra vonatkozó dokumentumokat a beszámoló ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni.)

3.5. Az államháztartás működési rendjéről szóló - többször módosított - 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 149. § (2) bekezdése értelmében:

- az 1. számú mellékletben kerül meghatározásra az évközi és az éves beszámolók, valamint az egyéb adatszolgáltatások beküldésének határideje és a felülvizsgálat időpontja,

- a 4. számú mellékletben kerülnek meghatározásra az éves költségvetési beszámoló szöveges indoklásának részletes - a szakmai feladatok és a költségvetés teljesítésére vonatkozó - tartalmi és formai követelményei.

II. A költségvetési tervezés különleges előírásai, feltételei

1. A költségvetési koncepció elkészítése

1.1 A költségvetési koncepció összeállításakor számba kell venni:

- a költségvetési szerv által ellátandó feladatokat, ezt követően

- a költségvetési szerv bevételeit,

- majd a fentiek alapján kell kialakítani a költségvetési koncepciót.

1.2. A költségvetési koncepció készítésekor a költségvetési szerv bevételei között a nem saját bevételeket a rendelkezésre álló, dokumentum értékű okmányok (pl.: önkormányzat esetében az állami hozzájárulásokat az adatszolgáltatás) alapján kell bemutatni.

1.3. A kiadások tekintetében figyelembe kell venni minden, a koncepció készítésénél ismert, a költségvetési kiadásokra ható tényezőt.

1.4. Az előirányzatok vonatkozásában a tervezést a rendelkezésre álló adatok alapján a 2. számú mellékletben meghatározott tartalommal és formában kell elkészíteni.

1.5. A költségvetési szerv tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója a koncepció ellenőrzése során köteles megvizsgálni, hogy a költségvetési koncepciót megalapozó számítások során:

- figyelembe vették-e a vonatkozó jogszabályokat (önkormányzat és szervei esetében az önkormányzati rendeleteket, határozatokat,)

- a kötelezettségvállalások nyilvántartása alapján a tervévre vonatkozó kötelezettség vállalások a koncepcióba beépítésre kerültek-e,

- az inflációs hatásokkal, illetve jogszabályi változások hatásaival az érintettek megfelelő mértékben számoltak-e.

A költségvetési szerv tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója köteles jelezni, ha a költségvetési koncepció összeállításakor a költségvetés forráshiányosnak bizonyul.

A költségvetési szerv vezetője és a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy ekkor együtt fogalmazzák meg azokat a javaslatokat, melyek alapján a költségvetés kiadási oldalát csökkenteni, illetve a bevételi oldalt megalapozottan növelni lehet.

1.6. A koncepció tartalmi követelményeit a 3. sz. melléklet tartalmazza.

2. A költségvetési tervezés

2.1. A költségvetési tervezéskor az elfogadott koncepciót kell alapul venni. Amennyiben a Képviselő-testület a koncepció elfogadásakor a költségvetés összeállítására vonatkozóan állapított meg külön irányelveket vagy szempontokat, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a költségvetési szerv vezetője és a tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.

2.2. A költségvetési terv javaslatot a költségvetési szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze.

A költségvetési szerv vezetője a rendelet-tervezet általános jogszerűségéért, a tervezési feladatok ellátására kijelölt személy vezetője a rendelet-tervezet pénzügyi-számviteli jogszabályokkal való harmonizálásért felelős.

2.3. A költségvetési terv elkészítésének részletes munkafolyamatait, a munkafolyamatokban keletkezett dokumentumokra való hivatkozást, a feladat ellátásának határidőit, illetve a feladat ellátásáért és ellenőrzéséért felelős személyek nevét az 1. számú melléklet tartalmazza.

2.4. Ha a Képviselő-testület a költségvetési rendelet-tervezetet a megtárgyalása során nem az eredeti, beterjesztett állapotban hagyja jóvá, illetve az ülésen megadott szempontok szerint a költségvetés újratárgyalásáról döntött, akkor a Képviselő-testületi ülésen elhangzottak szerint a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik a költségvetés megfelelő átdolgozásáról.

2.5. Az elfogadott költségvetési rendelet alapján a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az elemi költségvetés költségvetési rendeletnek megfelelő elkészíttetéséről.

E feladat ellátási határideje a költségvetési rendelet elfogadását követő 2 hét.

III. Költségvetési beszámoló helyi szabályai

1. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolás

1.1. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámoló-tervezet összeállításakor a Képviselő-testület által jóváhagyott:

- eredeti költségvetési rendeletből, illetve

- a hatályos költségvetési rendeletből kell kiindulni.

Amennyiben a Képviselő-testület a költségvetési beszámolással kapcsolatban állapított meg külön szabályokat, helyi információs igényeket, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a költségvetési szerv vezetője és a beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.

1.2. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót - az előirányzat könyveléseket követően - az elkészített főkönyvi kivonat alapján kell összeállítani.

A főkönyvi kivonatot a beszámoló ügyiratai között meg kell őrizni.

A beszámolót a naptári év június 30.-i fordulónappal kell készíteni.

1.3. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót a költségvetési szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával állítja össze. Az összeállításnál figyelembe kell venni:

- a jogszabályi előírásokat,

- a költségvetési szerv belső információs igényét, valamint

- a költségvetési tervdokumentációval való összehasonlíthatóság követelményét.

1.4. A költségvetési szerv vezetője a költségvetési beszámoló jogszabályokkal való harmonizálásért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy a költségvetési beszámoló pénzügyi-számviteli jogszabályoknak való megfelelőségéért felelős.

1.5. A jóváhagyott féléves beszámoló alapján a beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik a költségvetési szerv féléves beszámolója elkészítéséről.

2. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatás

2.1. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztató összeállításakor a főkönyvi könyvelésben kimutatott adatokból kell kiindulni. A háromnegyed éves beszámolót az adott év szeptember 30.-i állapot alapján kell összeállítani.

2.2. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatás kötelező tartalmi elemei:

- a költségvetési előirányzatok időarányos alakulásának,

- a tartalék felhasználásának,

- a hiány, illetve a többlet összege alakulásának, valamint

- a költségvetés teljesítése alakulásának bemutatása.

A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál figyelembe kell venni, hogy a tájékoztatás szöveges része kiterjedjen a jelentős előirányzat eltérések indoklására, illetve előre jelezze egyes kiadások és bevételek év végéig várható alakulását.

A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatást úgy kell összeállítani, hogy szakmailag és számszakilag is könnyen felhasználható legyen a következő évi költségvetési koncepció készítésénél.

3. Az éves költségvetési beszámolás

3.1. A zárszámadási rendelet-tervezet összeállításakor a Képviselő-testület által elfogadott és módosított költségvetési rendeletet kell alapul venni.

3.2. A zárszámadást a költségvetési szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze. A költségvetési szerv vezetője a zárszámadás általános jogszerűségéért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy vezetője a zárszámadás pénzügyi-számviteli jogszabályokkal való harmonizálásért felelős.

3.3. A beszámolót a tárgyévet követő év március 31.-ig kell felülvizsgálni.

A felülvizsgálatnak ki kell terjednie:

- a költségvetési előirányzattal összefüggően jóváhagyott - alaptevékenységbe tartozó - feladatok szakmai teljesítésére, értékelésére,

- a költségvetési előirányzat megállapításának módjától függően a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangjára,

- az eredeti, a módosított terv- és tényadatok eltérésére,

- a számszaki beszámoló belső, valamint annak a költségvetési szerv felügyeleti szerve által meghatározott adatszolgáltatással való összhangjára.

3.4. A beszámoló elkészítésének részletes munkafolyamatait, a munkafolyamatokban keletkezett dokumentumokra való hivatkozást, a feladat ellátásának határidőit, illetve a feladat ellátásáért és ellenőrzéséért felelős személyek nevét az 1. számú melléklet tartalmazza.

3.5. A jóváhagyott zárszámadási rendelet alapján a beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az elemi beszámoló elkészíttetéséről.

IV. Információszolgáltatás az államháztartásnak

1. Az államháztartás információs rendszerébe történő adatszolgáltatás és az elfogadott költségvetési rendeletek közötti tartalmi egyezőségért az érintettek a - többször módosított - 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 157. § (2) bekezdése szerint tartoznak felelősséggel.

E szabályzatok alapján fegyelmi felelősség terheli még a tervezési és beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy(eke)t is, aki(k)nek ellenőrzési és irányító tevékenysége során minden szabálytalansággal szemben fel kell lépnie, s szükség esetén tájékoztatni kell a jogszabály szerint felelős személyeket.

2. Az információszolgáltatással kapcsolatos munkafolyamatok leírását, a határidőket és a feladat ellátásáért felelős személyeket az 1. számú melléklet tartalmazza.

V. A költségvetés végrehajtásának szabályai

1. A költségvetés végrehajtásának részletes, adott évre vonatkozó szabályait a költségvetési rendelet tartalmazza.

A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni:

- az egyes előirányzatok felhasználásakor,

- az egyes előirányzatok módosításakor.

2. A költségvetés végrehajtásakor az előirányzat-felhasználási ütemtervet kell alapul venni.

Az előirányzat-felhasználási ütemterv adatait legalább negyedévenként teljes körben összehasonlítani, illetve egyeztetni kell a tényadatokkal.

Szükség esetén intézkedési tervet kell készíteni, illetve a jelentősen megváltozott körülmények között újra el kell készíteni az előirányzat-felhasználási ütemtervet.

3. A költségvetés végrehajtására vonatkozó további részletes szabályokat a költségvetési szervek pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlására vonatkozó belső szabályzatai tartalmazzák.

4. melléklet a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat beszerzéseinek előkészítéséről

Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat beruházásainak, felújításainak, rekonstrukcióinak egységes előkészítési rendjének szabályozása érdekében az alábbi szabályzatot alkotja:

A szabályzat hatálya

1.) E szabályzat hatálya Gyomaendrőd Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. Törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó árubeszerzésére, építési beruházására és szolgáltatás megrendelésére (a továbbiakban: beszerzés) terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2.) Felújításnak minősül: Az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. Nem minősül felújításnak az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától;

Rekonstrukciónak minősül: A meglévő tárgyi eszközökön olyan egyidejűleg (egy ütemben) végzett felújítási tevékenység, amelynek során az elhasználódott tárgyi eszközök eredeti állapotát megközelítő és teljes helyreállításán túlmenően a tárgyi eszközök kapacitása, funkciója, a velük ellátható feladatok köre bővül.

A beszerzések előkészítése magában foglalja:

- a beszerzési feladatok felmérését és megtervezését, - az egyes beszerzések műszaki - gazdasági előkészítését és jóváhagyását.

A beszerzés előkészítését végző szervek

3.) A beszerzések előkészítését Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) szakmailag illetékes szervezeti egysége (a továbbiakban: illetékes szervezeti egység) végzi.

A beszerzések előkészítése

4.) Az illetékes szervezeti egység a tárgyévben megvalósítani tervezett beszerzési igényeket a közbeszerzési tervben összesíti, az Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzata (a továbbiakban: Kbsz.) 2.) pontjában meghatározottak szerint.

5.) A beszerzéssel kapcsolatos döntéshozatalhoz a beszerzés szakmai megalapozása érdekében szakmai programot kell készíteni.

A szakmai program

6.) A szakmai program elkészítése az illetékes szervezeti egység feladata, mely során köteles egyeztetni a Hivatal Pénzügyi Osztályával, illetve, amennyiben a beszerzés finanszírozása részben vagy egészben magyarországi, vagy uniós pályázati forrásból történik, a Projektmenedzseri irodával. Szükség esetén a szakmai program elkészítéséhez, megbízási szerződés alapján külső szakértő közreműködése is igénybe vehető.

7.) A szakmai program tartalmi elemei:

- a beszerzés megnevezése, jellege,

- a beszerzés szükségességének indoka, célja,

- a beszerzés költsége (építési beruházás esetén anyagi-műszaki bontásban),

- a beszerzés költségének fedezete,

- a beszerzés ütemezése,

- valamint építési beruházás esetén a megvalósításhoz szükséges hatósági engedélyek.

A szakmai program jóváhagyása

8.) A beszerzés megvalósításának engedélyezése a szakmai program jóváhagyásával történik, mely a képviselő-testület szakmailag illetékes bizottsága (i) (a továbbiakban: bizottság) hatáskörébe tartozik.

A beszerzés megvalósítása

9.) A beszerzést a Kbt., a Kbsz., valamint a vonatkozó, hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell végrehajtani.

Záró rendelkezések

10.) Az Önkormányzat Kbt. hatálya alá nem tartozó beszerzéseinek előkészítését és végrehajtását a Hivatal Beszerzések Lebonyolításának Szabályzata alapján kell lefolytatni.

11.) Jelen szabályzat ………..lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépést követően kell alkalmazni.

12.) Jelen szabályzat aktualizálása a Kbsz-ben meghatározott Közbeszerzési Csoport feladata.

Gyomaendrőd, 2011. ………………….

………………………………… …………................

Polgármester Jegyző

5. melléklet a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelethez

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4. § alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörökről

Jegyző,

Aljegyző,

Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda igazgatója,

Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola és Diákotthon igazgatója,

Kner Imre Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium igazgatója,

Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója,

Határ Győző Városi Könyvtár vezetője,

Közművelődési, Közgyűjteményi és Turisztikai Intézmény vezetője,

Térségi Humánsegítő Szolgálat vezetője,

Térségi Szociális Gondozási Központ vezetője,

Városi Egészségügyi Intézmény vezetője,

Liget Fürdő Kft. ügyvezetője,

Gyomaszolg Ipari Park Kft. ügyvezetője,

Gyomaközszolg Kft. ügyvezetője,

Zöldpark Nonprofit Kft. ügyvezetője,

Az önkormányzat által megbízott könyvvizsgáló

1. függelék a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelethez

Gyomaendrőd Város Önkormányzat Képviselő-testületének tagjai

Várfi András	Polgármester	FIDESZ-KDNP
Betkó József	1. egyéni választókerületi képviselő	FIDESZ-KDNP
Nagyné Perjési Anikó	2. egyéni választókerületi képviselő	független
Marton Dániel	3. egyéni választókerületi képviselő	FIDESZ-KDNP
Béres János	4. egyéni választókerületi képviselő	Körösök Vidékéért Egyesület
Toldi Balázs	5. egyéni választókerületi képviselő	Körösök Vidékéért Egyesület
Dr. Farkasinszky Erzsébet	6. egyéni választókerületi képviselő	Körösök Vidékéért Egyesület
Poharelec László	7. egyéni választókerületi képviselő	Körösök Vidékéért Egyesület
Lehóczkiné Timár Irén	8. egyéni választókerületi képviselő	FIDESZ-KDNP
Arnóczi István János	kompenzációs listás képviselő	JOBBIK
Iványi Lajosné	kompenzációs listás képviselő	FIDESZ-KDNP
Márjalaki József	kompenzációs listás képviselő	Körösök Vidékéért Egyesület

2. függelék a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelethez

Önként vállalható és kötelezően ellátandó feladatok jegyzéke

A feladatköri listát a jegyző számítástechnikai adathordozón tartja nyilván és gondoskodik folyamatos naprakészen tartásáról. A hatásköri címzett kérésére biztosítani kell az adatokhoz való hozzáférését on-line módon, vagy nyomtatott vagy elektronikus lista formájában.

3. függelék a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület és szervei részletes hatásköri jegyzéke

A hatásköri listát a jegyző számítástechnikai adathordozón tartja nyilván és gondoskodik folyamatos naprakészen tartásáról. A hatásköri címzett kérésére biztosítani kell az adatokhoz való hozzáférését on-line módon, vagy nyomtatott, vagy elektronikus lista formájában.

4. függelék a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület állandó bizottságainak névsora

Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság

Elnök:

Lehóczkiné Tímár Irén (képviselő)

Tagok:

Dr Farkasinszky Erzsébet (képviselő)

Iványi Lajosné (képviselő)

Nagyné Perjési Anikó (képviselő)

Ágostonné Farkas Mária

Dr. Timár Gyöngyi

2011. március 24-től betöltetlen nem képviselői bizottsági hely

Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság

Elnök:

Márjalaki József (képviselő)

Tagok:

Arnóczi István János (képviselő)

Marton Dániel (képviselő)

Tóth Lajosné

Gellértné Vaszkó Tímea

Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság

Elnök:

Betkó József (képviselő)

Tagok

Béres János (képviselő)

Poharelec László (képviselő)

Szujó Zsolt

Klimaj Zsolt

5. függelék a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület részvételével működő társulások és érdekvédelmi szövetségek jegyzéke

Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása

Székhely: 5540 Szarvas, Szabadság u. 25-27.

A társulás tagjainak megnevezése:

Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzata

Csabacsűd Nagyközség Önkormányzata

Gyomaendrőd Város Önkormányzata

Hunya Község Önkormányzata

Kardos Község Önkormányzata

Kondoros Nagyközség Önkormányzata

Szarvas Város Önkormányzata

Örménykút Község Önkormányzata

A társulás tevékenysége: Az önkormányzati feladatok és közszolgáltatások kistérségi rendszerének kialakítása, szervezése, működtetése és fejlesztése.

Körös-völgyi Települések Regionális Szervezete

Székhely: 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1.

A társulás tagjainak megnevezése:

Szarvas Város Önkormányzata

Mezőtúr Város Önkormányzata

Sarkad Város Önkormányzata

Gyomaendrőd Város Önkormányzata

Gyula Város Önkormányzata

Mezőberény Város Önkormányzata

Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzata

Köröstarcsa Nagyközség Önkormányzata

Dévaványa Város Önkormányzata

Ecsegfalva Község Önkormányzata

Doboz Nagyközség Önkormányzata

Lakitelek Nagyközség Önkormányzata

Orosháza Város Önkormányzata

A társulás tevékenysége: Együttműködés a csípő-szúnyog gyérítés területén.

Gyomaendrődi Térségi Kommunális Szolgáltató Társulás

Székhely: 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1.

A társulás tagjainak megnevezése:

Gyomaendrőd Város Önkormányzata

Szarvas Város Önkormányzata

Hunya Község Önkormányzata

Csabacsűd Nagyközség Önkormányzata

Csárdaszállás Község Önkormányzata

Kardos Község Önkormányzata

Kondoros Nagyközség Önkormányzata

Örménykút Község Önkormányzata

Kétsoprony Község Önkormányzata

A társulás tevékenysége: Együttműködés a köztisztasági és településtisztasági feladatok hatékony és gazdaságos megvalósításában.

Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Intézményi Társulás

Székhely: 5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1.

A társulás tagjainak megnevezése:

Gyomaendrőd Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Csárdaszállás Község Önkormányzata Képviselő-testülete

Hunya Község Önkormányzata Képviselő-testülete

A társulás tevékenysége: A tagok a helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvény 8. § (1) bekezdése és (4) bekezdése szerint előírt kötelező helyi közszolgáltatási alapfeladatukról, közoktatási közfeladataikról az általános iskolai oktatásról és nevelésről pedagógiai szakszolgálat feladata közül a nevelési tanácsadásról, logopédiai ellátásról, gyógytestnevelésről, valamint gyermekjóléti szolgálatról, családsegítésről szociális alapellátással kapcsolatos feladatokról, valamint a nem kötelezően ellátandó szakosított ellátások közül az idősek otthonáról, valamint az átmeneti gondozásról intézményi társulás útján gondoskodnak.

A közösen fenntartott intézmények megnevezése székhelye:

- Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola, Diákotthon

Székhelye: 5502 Gyomaendrőd, Népliget út 2.

- Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Intézet, Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya

Székhelye: 5502 Gyomaendrőd Fő u. 2.

- Térségi Szociális Gondozási Központ Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya

Székhelye: 5502 Gyomaendrőd Mirhóháti út 1-5.

Berettyó-Körös Szakképzés Szervezési Társulás

Székhely: 5540 Szarvas, Vajda P. u. 20.

Működési területe: Battonya, Gyomaendrőd, Sarkad, Szarvas, Szeghalom települések közigazgatási területe.

Tevékenysége: A Dél-alföldi Regionális Képzési Bizottság szakképzéssel kapcsolatos döntéseinek tudomásul vétele, végrehajtása. E döntések figyelembe vételével a társulást alkotó fenntartók intézményeiben a szakképző évfolyamokon indítható osztályok számának meghatározása.

Érdekvédelmi Szövetségek

Magyar Önkormányzatok Szövetsége

Vasutas Települések Szövetsége

Magyar Fürdővárosok Szövetsége

1

Módosította a 3/2008. (II. 1.) Gye. Kt. rendelet 1. §

2

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 1. §-a.

3

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 2. §-a.

4

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 2. §-a.

5

Módosította a 16/1995. (VI.15.) KT. számú rendelet 2. §-a.

6

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 3. §-a.

7

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 3. §-a.

8

Módosította: 27/2006. (XII.27.) KT. számú rendelet 3. §

9

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 4. §-a.

10

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 5. §-a.

11

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 6. §-a.

12

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 6. §-a.

13

Beiktatta a 9/1997. (IV.28.) KT. számú rendelet 2. §-a.

14

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 7. §-a.

15

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 8. §-a.

16

Módosította: 24/2008. (VI. 13.) Gye. Kt. rendelet 1. §

17

Módosította: 42/2007. (XII. 27.) Gye. Kt. rendelet 2. §

18

A címet és rendelkezéseit beiktatta a 15/2003. (VI. 5.) KT rendelet 3. §-a.

19

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 9. §-a.

20

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 10. §-a.

21

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 11. §-a.

22

Módosította a 16/1995. (VI.15.) KT. számú rendelet 19. § (1) bek.

23

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 12. §-a.

24

Módosította a 16/1995. (V.I.15.) KT számú rendelet 8. §-a.

25

Hatályon kívül helyezte a 30/2007. (IX. 28.) Gye. Kt. rendelet 2. §.

26

Módosította a 16/1995. (VI.15.) KT. számú rendelet 19. § (1) bek.

27

Beiktatta a 32/1992. (XI.24.) KT. számú rendelet 2. §-a.

28

Módosította a 16/1995. (VI.15.) KT. számú rendelet 19. § (1) bek.

29

Átszámozta a 32/1992. (XI.24.) KT. számú rendelet 2. §-a.

30

Átszámozta a 32/1992. (XI.24.) KT. számú rendelet 2. §-a.

31

Átszámozta a 32/1992. (XI.24.) KT. számú rendelet 2. §-a.

32

Átszámozta a 32/1992. (XI.24.) KT. számú rendelet 2. §-a.

33

Módosította a 9/1997. (IV. 28.) KT. számú rendelet 6. §-a.

34

Módosította a 9/1997. (IV. 28.) KT. számú rendelet 6. §-a.

35

Módosította a 9/1997. (IV. 28.) KT. számú rendelet 6. §-a.

36

Módosította a 9/1997. (IV. 28.) KT. számú rendelet 6. §-a.

37

Módosította és számozásást megállapította a 9/1997. (IV. 28.) KT. számú rendelet 7. §-a.

38

Módosította a 9/1997. (IV. 28.) KT. számú rendelet 7. §-a.

39

Módosította a 16/1995. (VI.15.) KT. számú rendelet 9. §-a.

40

Beiktatta a 9/1997. (IV. 28.) KT rendelet 7. §-a.

41

Beiktatta a 9/1997. (IV. 28.) KT rendelet 7. §-a.

42

Beiktatta a 9/1997. (IV. 28.) KT rendelet 7. §-a.

43

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 13. §-a.

44

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 14. §-a.

45

Módosította: 27/2006. (XII. 27.) KT rendelet 7. §

46

Hatályon kívül helyezte a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 33. §-a. Hatálytalan 2011. április 1-től.

47

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 15. §-a.

48

Beiktatta a 9/1997. (IV. 28.) KT. sz. rendelet 8. §-a.

49

Beiktatta: 27/2006. (XII. 27.) KT rendelet 8. §

50

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 16. §-a.

51

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 17. §-a.

52

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 18. §-a.

53

A címet és a 21/A §-t beiktatta a 16/1995. (VI.15.) KT. számú rendelet 12. §-a.

54

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 19. §-a.

55

Módosította: 27/2006. (XII. 27.) KT rendelet 11. §

56

Módosította a 16/1995. (VI.15.) KT. számú rendelet 13. §-a.

57

A korábbi szövegrészt hatályon kívül helyezte a 16/1995. (VI.15.) KT. számú rendelet 19. § (2) bek.

58

Hatályon kívül helyezte a 16/1995. (VI.15.) KT. számú rendelet 19. § (2) bekezdése.

59

Módosította a 16/1995. (VI.15.) KT. számú rendelet 13. §-a.

60

Módosította a 28/2010. (X. 22.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2010. október 23-tól.

61

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 20. §-a.

62

Módosította: 27/2006. (XII. 27.) KT rendelet 12. §

63

Módosította: 27/2006. (XII. 27.) KT rendelet 12. §

64

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 20. §-a.

65

Módosította a 16/1995. (VI.15.) KT. számú rendelet 14. §-a.

66

Hatályon kívül helyezte a 15/2003. (VI. 5.) KT rendelet 13. §

67

A fejezetet és a bekezdést beiktatta: 27/2006. (XII. 27.) KT rendelet 10. §-a.

68

Számozását megállapította: 27/2006. (XII. 27.) KT rendelet 13. §

69

Módosította a 16/1995. (VI.15.) KT. számú rendelet 19. § (1) bek.

70

Módosította a 16/1995. (VI.15.) KT. számú rendelet 15. §-a.

71

Módosította a 16/1995. (VI.15.) KT. számú rendelet 19. § (1) bek.

72

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 21. §-a.

73

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 21. §-a.

74

Beiktatta: 27/2006. (XII. 27.) KT rendelet 14. §, utóbb módosította a 49/2008. (XII. 3.) KT rendelet 1. §-a

75

Beiktatta: 27/2006. (XII. 27.) KT rendelet 14. §, utóbb módosította a 49/2008. (XII. 3.) KT rendelet 1. §-a

76

Módosította a 16/1995. (VI.15.) KT. számú rendelet 19. § (1) bek.

77

Módosította a 15/2003. (VI. 5.) KT rendelet 7. §-a.

78

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 22. §-a.

79

Módosította: 27/2006. (XII.27.) KT rendelet 15. §

80

Hatályon kívül helyezte a 25/2007. (VII. 30.) Gye. Kt. Rendelet 1. §.

81

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 23. §-a.

82

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 23. §-a.

83

Módosította a 16/1995. (VI.15.) KT. számú rendelet 18. §-a.

84

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 24. §-a.

85

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 24. §-a.

86

A fejezetet és rendelkezéseit beiktatta a 15/2003. (VI. 5.) KT rendelet 4. §-a.

87

Számozását megállapította: 27/2006. (XII. 27.) KT rendelet 13. §

88

A fejezetet és rendelkezéseit beiktatta a 15/2003. (VI. 5.) KT rendelet 4. §-a.

89

A fejezetet és rendelkezéseit beiktatta a 15/2003. (VI. 5.) KT rendelet 4. §-a.

90

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 25. §-a.

91

A fejezetet és rendelkezéseit beiktatta a 15/2003. (VI. 5.) KT rendelet 4. §-a.

92

A fejezetet és rendelkezéseit beiktatta a 15/2003. (VI. 5.) KT rendelet 4. §-a.

93

A fejezetet és rendelkezéseit beiktatta a 15/2003. (VI. 5.) KT rendelet 4. §-a.

94

A fejezetet és rendelkezéseit beiktatta a 15/2003. (VI. 5.) KT rendelet 4. §-a.

95

Számozását megállapította: 27/2006. (XII. 27.) KT rendelet 13. §

96

Módosította a 22/1997. (IX. 30.) KT számú rendelet 1. §-a.

97

Módosította a 22/2007. (VI. 4.) Gye. Kt. Rendelet 1. §

98

Hatályon kívül helyezte a 11/1998. (III. 5.) KT. számú rendelet 1. §-a.

99

Hatályon kívül helyezte a 11/1998. (III. 5.) KT. számú rendelet 1. §-a.

100

Beiktatta a 11/1998. (III. 5.) KT. számú rendelet 1. §-a.

101

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 26. §-a.

102

Számozását megállapította a 11/1998. (III. 5.) KT. számú rendelet 1. §-a.

103

Beiktatta a 24/2005. (X. 28.) KT rendelet 1. §.

104

Hatályon kívül helyezte: 44/2009. (X. 30.) Gye. Kt. rendelet 1. § - hatályos 2009. november 1-től

105

Beiktatta a 24/2005. (X. 28.) KT rendelet 2. §.

106

Számozását megállapította: 27/2006. (XII. 27.) KT rendelet 13. §

107

Módosította a 11/2005. (IV. 4.) KT rendelet 1. §

108

Beiktatta a 42/2007. (XII. 27.) Gye. Kt. rendelet 4. §

109

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 27. §-a.

110

Beiktatta a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 28. §-a. Hatályos 2011. április 1-től.

111

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 29. §-a.

112

Módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 29. §-a.

113

Módosította a 22/1996. (XI.7.) KT. számú rendelet 1. §-a.

114

Hatályon kívül helyezte a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 33. §-a. Hatálytalan 2011. április 1-től.

115

Hatályon kívül helyezte a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 33. §-a. Hatálytalan 2011. április 1-től.

116

Módosította a 11/2005. (IV. 4.) KT rendelet 2. §

117

Beiktatta a 27/2006. (XII. 27.) KT rendelet 16. §

118

Beiktatta a 29/2008. (VI. 30.) KT rendelet 1. §. Utóbb módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 30. §-a.

119

Beiktatta a 37/2008. (IX. 29.) KT rendelet 1. § Utóbb módosította a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 31. §-a.

120

Számozását megállapította: 27/2006. (XII. 27.) KT rendelet 13. §

121

Hatályon kívül helyezte a 9/2011. (III. 31.) önkormányzati rendelet 33. §-a. Hatálytalan 2011. április 1-től.

122

Hatályon kívül helyezte: 27/2006. (XII. 27.) KT rendelet 18. § (3)

123

Hatályon kívül helyezte: 27/2006. (XII. 27.) KT rendelet 18. § (3)

124

Beiktatta: 16/2009. (III. 5.) Gye. Kt. rendelet 7. §.