Önkormányzat

5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124.
5501 Gyomaendrőd, Pf.: 3
Telefon: +36-66-386-122
Fax: +36-66-283-288
Email: onkormanyzat@gyomaendrod.hu

Letölthető telefonkönyv
Városházi dolgozók
Ügyfélfogadási idő
Tovább a KCR Hirdetmények oldalra
Bejelentkezés
Regisztrált felhasználók itt jelentkezhetnek be. Ha még nincs regisztrálva megteheti itt.
Azonosító:
Jelszó:
Pályázatfigyelő
Sikeres pályázást
Impresszum
Kiadó
Gyomaendrőd Város Önkormányzata


Kapcsolatfelvétel
onkormanyzat@gyomaendrod.hu

Kiadásért felelős
Toldi Balázs polgármester
polgarmester@gyomaendrod.hu

Szerkesztők
Megyeri László aljegyző
aljegyzo@gyomaendrod.hu
Pap Gábor rendszergazda
rendszergazda@gyomaendrod.hu


Ajánlott böngésző


Partnerek
Támogató


Fejlesztő

Server hosting

Vrútky

Ruttka [Vrútky] (Szlovákia)


A Felvidéken, a mai Szlovákia területén található a 7700 fős lélekszámú Ruttka (Vrútky). 1971-től Turócszentmárton része. A Turóci-medence északi csücskében, a Turóc és a Vág öszszefolyásánál épült, első írásos említése 1255-ből maradt ránk. Ruttka polgármestere és Várfi András Gyomaendrőd polgármestere 2009. július 6-án írták alá a testvérvárosi szerződést.

Vrútky története

Ruttkát 1255-ben ''Vrutk" alakban említik először. 1285-ben IV. László magyar király egyik oklevelében felsorolja valamennyi ruttkai lakost: a településen 16 család élt. Ruttka még így is a népesebb Turóc megyei települések közé tartozott. A Ruttkay család ősi birtoka, akik már a 13. században a település birtokosai voltak. 1271-ben ''Vruthk", 1285-ben ''Ruthk'',1312-ben ''"Rutk"'', 1340-ben ''Ruthk', 1361-ben ''"Wruthk', 1363-ban ''Also Ruthk, Alsou Ruth, Inferior Ruthk"'', 1391-ben ''Wrutok', 1543-ben ''Wrutek"'' néven szerepel a korabeli forrásokban.

Felsőruttkát a 14. században alapították Ruttka határában. Ettől kezdve a korábbi Ruttka Alsóruttka néven szerepel az okiratokban. Felsőruttka helyi nemesek birtoka volt. 1784-ben 47 háza volt 219 lakossal. 1828-ban 25 házában 398 lakos élt. A 19. század közepén egyesítették Alsóruttkával és ezzel Ruttka újra egységes település lett.

A 15. században Ruttka három meghatározó családja a Matus, Miklian és Dauko család volt. A 16. században Ruttka valamennyi lakosa nemes volt. 1560-ban Zegedinus Mihály vizitátor névszerint a következő nemeseket említi: Nedeczky Balázs, Garda György, Sekerka Márton és Miklós, Roman Dávid és András, valamint Zsigmond és Kristóf. 1599-ben említik a helyi Ruttkay családot, a 17. század elején még Wrutkay, a század közepén már Ruttkay néven. 1698-ban Ruttkán négy nemesi kúria állt a Ruttkay, a Miklián, a Dauko, valamint a Balázs és Cseh családok birtokában.

A 17. század viharos évtizedeiben a település sokat szenvedett a hadak dúlásaitól. 1683-ban panaszkodnak a császárnak a lengyel-litván hadak dúlásai miatt. Többször elöntötte az árvíz is a várost. A feljegyzések szerint a Vág először 1557-ben, majd a 17. században öt, a 18. században 13 alkalommal. A Turóc 1689-ben, 1695-ben okozott árvizet. A legszörnyűbb katasztrófát 1813. augusztus 26-án a Vág kiöntése okozta. 1831-ben a kolerajárvány 40 áldozatot követelt. 1843-ban és 1845-ben tűzvészek pusztítottak.

A reformáció a 16. században Ruttkát is elérte. 1560-tól a ruttkai templom is az evangélikusoké lett. Azt csak 1709-ben sikerült a katolikusoknak visszaszerezni. A település első katolikus iskoláját 1779-ben alapították, ez az épület még fából volt. Evangélikus iskola is működött a településen. 1870-ben a katolikus iskola állami népiskola lett. 1894-ben a régi épületet lebontották és a felsőruttkai részen új iskolaépületet emeltek.

1784-ben Ruttka 92 házában 433 lakos élt. 1809-ben már 15 nemes család élt itt. 1828-ban 51 háza és 366 lakosa volt. A 19. században fűrésztelep, téglagyár, faüzem működött itt.
A település fejlődése az után indult meg, hogy 1871-ben itt találkozott a Budapest-Fülek-Zólyom-Ruttka, valamint a kassa-oderbergi vasútvonal és ezzel vasúti csomóponttá vált. 1874-ben MÁV vasúti járműjavító üzem, 1887-ben MÁV oktatóközpont épült Ruttkán. A 19. század végén már mintegy 900 munkás élt a településen, többségüket a MÁV foglalkoztatta. 1878-ban itt alakult meg Magyarország első munkáspártja, 1890-ben pedig a Magyarországi Szociáldemokrata Párt helyi szervezete.

1910-ben 6262 lakosából 3213 szlovák, 2164 magyar és 770 német volt. A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye (Turócszentmártoni) járásához tartozott. A két világháború között fontos szerepet játszott a szlovákiai munkásmozgalomban; 1920. december 13-16. között általános sztrájk színhelye (emléktábla a vasútállomáson). 1944-1945-ben környékén heves partizánharcok folytak, melyekben francia önkéntesek is részt vettek.

Vályi András szerint ''"Alsó, és Felsõ Rutka; Vrutky. Két tót falu Túrócz Várm. földes Urai több Uraságok, lakosaik jobbára evangelikusok, és kevés katolikusok, fekszenek Trentsén Vármegyének, s Szucsánnak is szomszédságában; határbéli földgyeik közép termékenységûek; gyümöltsök, ’s káposztájok bõven terem; méh-tartások hasznos. Nagy szomszéd hegyeik Dzuranovának, Gyenkovának, és Chrapovnának neveztetnek, mellyektõl éjszak felé, ’s Vág vizétõl mintegy 200 lépésnyire, a’ Trentsén Vármegyébe vezetõ útnál vagyon Dupna Skala nevû Barlangja. Nyilása mintha mesterség által készûlt vólna, olly formának tetszik; szélessége 3 és 5, hoszsza pedig 12 ölnyinek tartatik: tetejérõl kõ-enyv tsepeg-le, óldalain pedig borzaknak lakásai szemléltetnek; belsõbb részei mennyire terjednek, senki sem tudgya, minthogy vizsgálása igen veszedelmes. Bél Mátyásnak állatása a’ 299-dik óldalon, tsupa kõltemény. Mivel némelly Lakosok olly vélekedésben vagynak, mintha öblében elrejtett kints vólna: tsak nem minden esztendõben találkoznak, a’ kik bémennek kintskeresés végett; ’s hogy az útat el ne téveszszék: elmetéltt szalmát hánynak magok után, hogy ez által, vóltt nyomdokaikat bizonyosan követhessék kifelé is."''

Fényes Elek szerint ''"Rutka (Alsó), Vruki tót f., Thurócz völgyében, a Vágh vize bal partján, ott hol a Thurócz vize bele szakad: 106 kath., 246 evang., 14 zsidó lak. Ut. p. Thurócz-Zsámbokrét. Rutka (Felsõ), tót falu, Thurócz völgyében, az elébbeni helység mellett: 64 kath., 316 evang., 18 zsidó lak. Mind a két helység a trencséni fõországutban fekszik. Határjaik termékenyek; legelõjök, s erdejök bõven; a trencséni határszélen fekvõ hegyeiben két barlang találtatik. F. u. többen. Ut. p. Th.-Zsámbokrét."''

1949-1954, majd 1971-1990 között ismét Turócszentmártonhoz tartozott Martin-Vrútky ''(Turócszentmárton-Ruttka)'' hivatalos elnevezéssel. 1990-ben alakult ismét önálló községgé és egyúttal városi rangot is kapott.

Eseménynaptár
Gyomaendrődi értéktár


Felhívás

Sablon javaslattételhez
Kerékpárút építés

Kerékpárút építés
Szennyvíztelep korszerűsítése
Turisztikai projekt

Tovább a beruházás oldalára
Vízvédelmi rendszerek fejlesztése

Tovább a beruházás oldalára
Esélyegyenlőség és felzárkóztatás elősegítés

Tovább a részletekhez
Egyéb projektek
Önkormányzati ülések
2017-06-29 Képviselő-testület
Előterjesztések letöltése
A korábbi ülések előterjesztései itt érhetők el!
Időjárás előrejelzés
Ülések közvetítése

A Képviselő-testületi ülésekről készült videófelvételek elérhetők itt.
Díjak, elismerések
Adóhátralékosok

Az adóhátralékkal rendelkezők adatait megjelenítő
internetes felület a következő linken érhető el: www.gyehivatal.hu/adoslista
Beszámolók, jelentések
Ügyiratforgalmi statisztika
2015. III. negyedév


Ügyiratforgalmi statisztika
2015. II. negyedév


Ügyiratforgalmi statisztika
2015. I. negyedév


Ügyiratforgalmi statisztika
2014. IV. negyedév


Beszámoló az
önkormányzat 2002-
2006 közötti
működéséről (PDF)


Ciklusbeszámoló 2006-2010

Ciklusbeszámoló 2010-2014

Gyomaendrőd Város
Képviselő-testületének
2017. évi ülésprogramja
1. félév


Gyomaendrőd Város
Önkormányzata a
2003. évi XXIV.
"üvegzseb" törvényben
foglaltak alapján a
következő információkat
teszi közzé


Közbeszerzési információk

Az Önkormányzat
költségvetési és zárszámadási
rendeletei (szöveges indoklása)
2003-2009


A 175/2009.(VIII.29.) Korm.rend.
"a köztulajdonban álló
gazdasági társaságok
működésének átláthatóbbá
tételéről" alapján
közzétett adatok
(PDF)

Gyomaendrőd Város
Beiskolázási Szabályzata
és a 2012. évi beiratkozás ütemterve. (PDF)


ÁSZ jelentés 2007

Gyomaendrőd Város Önkormányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről készített ÁSZ jelentés 2012 (PDF)

ÁSZ Összegző az utóellenőrzésekről - Az önkormányzatok pénzügyi gazdálkodási helyzetének, szabályszerűségének 2011. évi ellenőrzésében érintett 62 városi önkormányzat utóellenőrzése (2014. december)

ÁSZ Kiegészítő kötet - Az önkormányzatok pénzügyi gazdálkodási helyzetének, szabályszerűségének 2011. évi ellenőrzésében érintett 62 városi önkormányzat utóellenőrzéséről szóló jelentés II. sz. mellékletéhez (2014. december)

A 210/2009 (IX. 29.) Korm. rendelet alapján a kereskedelmi tevékenységek végzéséről vezetett nyilvántartás

Szolgáltatási tevékenység folytatása megtiltásának nyilvántartása

Kereskedelmi szálláshelyek nyilvántartása a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet alapján
RSS hírolvasó

Ügyfélfogadás

Hétfő: 8-16
Kedd: nincs
Szerda: 8-16
Csütörtök: nincs
Péntek: 8-12
Ebédidő: 12-12:30

Jogvédelem

Szarvasi Városi Ügyészség 66-311-870
Szarvasi Járásbíróság 66-311-344
Megyei Ügyészség 66-528-170
Gyulai Törvényszék
66-562-220
Betegjogi Képviselő 66-441-411
Jogi segítségnyújtó 66-543-360

Segélyhívók

Segélyhívó 112
Mentők 104
Rendőrség 107
Tűzoltóság 105