Önkormányzat

5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124.
5501 Gyomaendrőd, Pf.: 3
Telefon: +36-66-386-122
Fax: +36-66-283-288
Email: onkormanyzat@gyomaendrod.hu

Letölthető telefonkönyv
Városházi dolgozók
Ügyfélfogadási idő
Tovább a KCR Hirdetmények oldalra
Bejelentkezés
Regisztrált felhasználók itt jelentkezhetnek be. Ha még nincs regisztrálva megteheti itt.
Azonosító:
Jelszó:
Pályázatfigyelő
Sikeres pályázást
Impresszum
Kiadó
Gyomaendrőd Város Önkormányzata


Kapcsolatfelvétel
onkormanyzat@gyomaendrod.hu

Kiadásért felelős
Toldi Balázs polgármester
polgarmester@gyomaendrod.hu

Szerkesztők
Megyeri László aljegyző
aljegyzo@gyomaendrod.hu
Pap Gábor rendszergazda
rendszergazda@gyomaendrod.hu


Ajánlott böngésző


Partnerek
Támogató


Fejlesztő

Server hosting

Szociálpolitika

Tartalomjegyzék:

Ügymenet leírás segélyezési ügyekhez

2013. január 01. napjától megalakultak a járások, megkezdték működésüket a járási hivatalok. Fenti időponttal megkezdte tevékenységét a Gyomaendrődi Járási Hivatal Gyomaendrőd Szabadság tér 1. szám alatt a korábbi Városháza épületében. A járási rendszer létrejöttével a közigazgatáson belül kettévált az önkormányzati és az állami közigazgatás, mely utóbbinak helyi szerve a járási hivatal.
A szociális ellátórendszerben mind az önkormányzati, mind az állami közigazgatás fontos szerepet kapott.
A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapításában, folyósításában és felülvizsgálatában az alábbi szervek vesznek részt:

Járási hivatal: Gyomaendrődi Járási Hivatal Gyomaendrőd, Szabadság tér 1.

- Időskorúak járadéka,
- ápolási díj,
- egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása,
- alanyi és normatív közgyógyellátás,
- A hadigondozással kapcsolatos feladatok ellátása is járási hivatali hatáskörbe került.

Önkormányzati Hivatal: Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Gyomaendrőd, Selyem u. 124.

Jegyzői hatáskörben:
• aktív korúak ellátása: foglalkoztatást helyettesítő támogatás illetve rendszeres szociális segély,
• normatív lakásfenntartási támogatás,
• rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,
• óvodáztatási támogatás,

Önkormányzati hatáskörben:
• méltányossági közgyógyellátás
• önkormányzati segély,
• köztemetés,
• lakástámogatás.

Kormányzati szándék, hogy az ügyfelek lehetőség szerint egy helyen el tudják intézni szociális ügyeiket. Ezért a járási hivatali hatáskörbe tartozó ügyeiket (időskorúak járadéka, ápolási díj, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása, alanyi és normatív közgyógyellátás, hadigondozás) az önkormányzati hivatalokban is, míg a jegyzői hatáskörbe tartozó ügyeiket (aktív korúk ellátása, normatív lakásfenntartási támogatás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, óvodáztatási támogatás) a járási hivatalokban is tudják intézni.

Ugyanakkor az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyeket csak az Önkormányzati hivatalokban tudják intézni a továbbiakban.

A helyi önkormányzatok alapvetően két törvény - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény - alapján látnak el szociális jellegű feladatokat.
Az önkormányzati hatáskörben lévő szociális igazgatási feladatok végrehajtására Önkormányzatunk megalkotta rendeleteit, a jelenleg hatályos:
• a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 30/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendeletet,
• a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, és a személyes gondoskodásról szóló 29/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendeletet,
melyekben a kötelező feladatain túl szabályozta az önként vállalt feladatokat és rendelkezett a hatáskör átruházásáról.

A Képviselő-testület a szociális feladatok döntő többségét a polgármesterre ruházta, és kapott feladatot az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság is. Az 1990. évi LXV törvény 16. § (1) bekezdése alapján készült el az első lakás megszerzéséhez nyújtandó önkormányzati támogatásokról szóló 2/2004. (II. 10.) KT rendelet, melynek alapján a Képviselő-testület és az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság nyújt anyagi támogatást a fiatal házasoknak.

Az ügyfelek fogadása az integrált ügyfélszolgálaton történik, a kérelmek feldolgozása és végrehajtása az Önkormányzati Hivatal Közigazgatási Osztály szociális ügyintézőinek feladata.

Az alábbiakban tájékoztatást adunk a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról, az egyes támogatásoknál jelöljük, hogy az adott ügy intézése melyik szociális hatáskört gyakorló szerv feladatához tartozik.

Időskorúak járadéka

Az ellátás feltételeit a szociális törvény 32/B. –32/E. §-ai szabályozzák, a hatáskör címzettje a járási hivatal. Ez az ellátás a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás.

Az igényelheti, aki
a. a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a 20640 Ft-ot (az öregségi nyugdíj 80%-át),
b. egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, de 75 évesnél fiatalabb, akinek havi jövedelme nem haladja meg a 24510 Ft-ot (az öregségi nyugdíj 95%-át),
c. egyedülálló, 75. életévét betöltötte, és havi jövedelme nem haladja meg a 33540 Ft-ot(az öregségi nyugdíj 130%-át)
(Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 2014. évben: 28.500,-Ft.)

Az időskorúak járadékának havi összege:
a. szerint jogosult személyek esetén 22.800 Ft,
b. szerint jogosult személyek esetén 27.075 Ft,
c. szerint jogosult személyek esetén 37.050 Ft.

Az ellátást mind a járási, mind az önkormányzati hivatalnál az arra rendszeresített formanyomtatvány pontos kitöltésével lehet igényelni, mely nyomtatványhoz csatolni kell, a rajta feltüntetett mellékleteket.

A kérelem benyújtását követően a járási hivatal megvizsgálja az abban foglaltakat, számításokat végez, ha szükséges, környezettanulmányt készít, és döntéséről határozattal értesíti az ügyfelet.

Amennyiben a kérelmező a jogszabályi előírásoknak megfelel, az ellátásra a kérelem benyújtását követő naptól szerez jogosultságot, mely ellátást utólag, a tárgy hót követő hónap 5. napjáig folyósít a járási hivatal.

Az ellátásra való jogosultságot kétévente a járási hivatal felülvizsgálja.

[Kérelem nyomtatvány]

Figyelem: A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élő házastárs/élettárs havi jövedelméről szóló igazolást.

Aktív korúak ellátása

Az ellátás feltételeit a szociális törvény 33–37/C §-ai és a 30/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 18.-19. §-ai szabályozzák. Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a rendszeres szociális segély folyósítására és felülvizsgálatára vonatkozó hatáskör címzettje a jegyző.
Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, akinek saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet - ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát - nem folytat.
Akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs.
Aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a bérpótló juttatás, míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg.
Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították rendszeres szociális segélyre vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult:
Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy
- akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítási időtartama lejárt, vagy
- akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. Alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
- aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
- akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött,
Összeg/hó 22.800.-Ft/hó
Együttműködési kötelezettsége van a Munkaügyi Központ Kirendeltségével - el kell fogadnia a felajánlott munkalehetőséget.
Rendszeres szociális segélyre jogosult személy
- az egészségkárosodott személy:
- aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett,
- aki vakok személyi járadékában részesül,
- aki fogyatékossági támogatásban részesül
- Aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy
- 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. Szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani
- az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátások nyújtásának módjáról és feltételeiről szóló 30/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendeletben foglalt alábbi feltételek egyikének megfelel:
- gyermeket vár, és ezt terhes-gondozási könyvvel igazolja, vagy
- foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultként egy éven belül két egymást követő foglalkozás-egészségügyi vizsgálat során alkalmatlan minősítést kap, vagy
- pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége a közfoglalkoztatásban való részvételét akadályozza vagy kizárja és erről szakorvosi véleményt csatol, vagy
- legalább 30 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, amit a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal az egészségkárosodás minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalással vagy szakvéleménnyel igazol.
Összeg/hó a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90 %-át max. 45.569.-Ft-ot.
Együttműködési kötelezettsége van a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal.
Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek
- aki az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében számára felajánlott munkalehetőséget nem fogadja el, vagy közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg;
- akit az állami foglalkoztatási szerv - neki felróható okból - törölt az álláskeresők nyilvántartásából;
- aki az állami foglalkoztatási szervnél az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban foglalt határidőig nem kérelmezi az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét;
- aki a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának éves felülvizsgálata során nem igazolja, hogy a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban
• közfoglalkoztatásban vett részt, vagy
• keresőtevékenységet - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát - folytatott, vagy
• munkaerő-piaci programban vett részt, vagy
• az Flt. szerinti, és legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben vett részt, vagy az ilyen képzésben való részvétele folyamatban van.
A következő dokumentumokat is be kell nyújtani a kérelemmel:
• vagyonnyilatkozatot (kérelemnyomtatvány része)
• a tankötelezettségi korhatárt betöltött a közös háztartásban élő gyermekek esetén tanulói jogviszony fennállásáról szóló igazolást,
• a közös háztartásban élő tartós beteg, vagy fogyatékos gyermek ezen állapotáról szóló igazolást,
• az egészségkárosodott személyek esetében vagy az NRSZH szakvéleményét a munkaképesség, vagy egészségkárosodás mértékéről,
• a Magyar Államkincstár igazolását a vakok személyi járadékának, illetve a fogyatékossági támogatásnak a folyósításáról,
• munkaügyi központ igazolását az álláskeresési támogatás folyósítási időtartamának lejártáról, vagy
• a munkaügyi központ igazolását a figyelembe vehető munkaviszonyban töltött napokról, ha ismételt álláskeresési támogatásra nem szerzett jogosultságot,
• az előzetes együttműködést teljesítők esetén az együttműködés teljesítésének igazolását a munkaügyi központtól,
• az Szt. 33. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt ellátások megszüntetéséről szóló határozatot,
• iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okiratok másolatát, azzal a kiegészítéssel, hogy a 35. évnél idősebb személy esetén az alapfokú, vagy alacsonyabb iskolai végzettségről nyilatkozat is elfogadható okirat hiányában,
• az Szt. 37/B. § (1) bekezdés c) pontja szerinti személy (14 év alatti gyermeket nevelő) a gyermeket nevelő közoktatási intézmény igazolását, hogy a gyermek napközbeni ellátása az intézményben, nem biztosítható. (Egyéb esetben, a jegyzőnek hivatalból kell vizsgálnia a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezésének lehetőségét.)
Kérelmezőnek az aktív korúak ellátása iránti kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy a Szt. szabályai szerint rá irányadó együttműködést vállalja.
A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 30/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendeletet 21 §-a alapján az aktív korúak ellátására való jogosultság valamint a normatív lakásfenntartási támogatás megállapításával/felülvizsgálatával kapcsolatos eljárásban vizsgálni kell, hogy a kérelmező/jogosult lakókörnyezete a fenti jogszabályhely (2) bekezdése alapján rendezett-e:

21. § (1) Az aktív korúak ellátására valamint a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság (továbbiakban: rendszeres pénzellátás) további feltétele, hogy kérelmező vagy jogosult (továbbiakban: kérelmező) lakókörnyezete rendezett legyen.
(2) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha kérelmező az általa életvitelszerűen lakott ingatlan állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát biztosítja. Kérelmezőnek e jogosultsági feltétel tekintetében az általa lakott ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar használatáról az alábbi nyilatkozatokat kell megtennie:
a) az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény előírásainak betartása,
b) közüzemi szolgáltatások (víz-, áram, gáz) szabályos vételezése, közüzemi díjtartozások rendszeres megfizetése, mely oly módon történik, hogy a díjtartozás időtartama a 2 hónapot nem haladja meg,
c) az ingatlan udvarán szeméttároló edény elhelyezése, hulladékszállítási közszolgáltatási díjtartozás megfizetése, mely oly módon történik, hogy a díjtartozás időtartama a 2 hónapot nem haladja meg
d) csapadék- és szennyvíz jogszabályi előírások szerinti, megfelelő elvezetése.
(3) A lakókörnyezet továbbá akkor rendezett, ha kérelmező
a) a házhoz tartozó udvart és kertet rendezetten, higiénikus állapotban tartja, azt rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, valamint
b) gondoskodik a kerítéssel kívül határos járda tisztántartásáról, a téli csapadék eltakarításáról, a kerítéssel kívül határos terület gyomtalanításáról.

A helyszíni szemle lefolytatására a kérelem benyújtását követő 10 napon belül kerül sor, melyet Gyomaendrőd Város településőrei és közterület felügyelői végeznek el.
Az aktív korúak ellátását mind a járási, mind az önkormányzati hivatalnál az arra rendszeresített formanyomtatvány pontos kitöltésével lehet igényelni, mely nyomtatványhoz csatolni kell, a rajta feltüntetett mellékleteket.
A kérelem benyújtását követően a jegyző megvizsgálja az abban foglaltakat, számításokat végez, környezettanulmányt készít, és döntéséről határozattal értesíti az ügyfelet.
Amennyiben a kérelmező a jogszabályi előírásoknak megfelel, az ellátásra a kérelem benyújtásának napjától szerez jogosultságot, mely ellátást utólag, a tárgy hót követő hónap 5. napjáig folyósít a jegyző.
A jogosultság feltételeit a jegyző a rendszeres szociális segély esetében kétévente, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás esetében évente felülvizsgálja.

[Kérelem nyomtatvány]

Lakásfenntartási támogatás

A támogatás feltételeit a szociális törvény 38.-39. §-a szabályozzák. A normatív lakásfenntartási támogatás folyósítására és felülvizsgálatára vonatkozó hatáskör címzettje a jegyző.
A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott támogatás.
Lakásfenntartási támogatást 2011. szeptember 1. napjától a fűtéstámogatáson túl többek között lakbérre, albérleti díjra, közös költségre, csatornahasználati díjra, a szemétszállítás költségeire, villanyáram-, víz- és gázfogyasztás költségeire lehet kérni.
Az új támogatási rendszer lényegesen megemeli a jogosultsági jövedelemhatárt, amelyet a törvény 71.250 Ft-ban, az öregségi nyugdíjminimum 250 százalékában határoz meg (a korábbi 150 százalék helyett).
A lakásfenntartási támogatás rendszerében a jövedelmi jogosultsági feltételek módosítása mellett két új elem is megjelenik: a fogyasztási egység, valamint a vagyonvizsgálat.
A jövedelemszámítás alapja az egy főre jutó jövedelem helyett a háztartás fogyasztási szerkezetét jobban kifejező fogyasztási egységre jutó jövedelem. A háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0 a második: 0,9; minden további nagykorú arányszáma 0,8; a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8 és minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
A jegyző a támogatás megítéléséhez jövedelem- és vagyonvizsgálatot végez.
A vagyon mértékének megállapításakor az ingatlant, a járművet és a forgalomképes vagyoni értékű jogot kell figyelembe venni, nem kell azonban beszámítani a kérelmező (jogosult) által lakott ingatlant, az általa lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, valamint a mozgáskorlátozottságára tekintettel fenntartott gépjármű értékét.
Pénzben és természetben is nyújtható a támogatás, a törvény értelmében a lakásfenntartási támogatást elsősorban természetben kell nyújtani.
A természetben nyújtott támogatás esetén az ügyfél nem kap közvetlenül pénzt, hanem az önkormányzat közvetlenül a közüzemi (gáz, áram, távhő, szemétszállítás, stb.) szolgáltatók felé utalja a támogatást.
Elismert lakásnagyság:
a. ha a háztartásban egy személy lakik 35 m2,
b. ha a háztartásban két személy lakik 45 m2
c. ha a háztartásban három személy lakik 55 m2
d. ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2
e. ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. ( A lakás nagyságot a kérelmezőnek hitelt érdemlő módon igazolnia kell!)
Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2013. évben 450,-Ft.
Támogatás havi összege
a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a (14.250.-Ft/hó alatt van)
b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja. A támogatás mértékét törvényben meghatározott képlet alapján számítja ki a program, a támogatás havi összege nem lehet kevesebb 2.500.-Ft/hó

A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 30/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendeletet 21 §-a alapján az aktív korúak ellátására való jogosultság valamint a normatív lakásfenntartási támogatás megállapításával/felülvizsgálatával kapcsolatos eljárásban vizsgálni kell, hogy a kérelmező/jogosult lakókörnyezete a fenti jogszabályhely (2) bekezdése alapján rendezett-e:

30/A. § (1) Az aktív korúak ellátására valamint a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság (továbbiakban: rendszeres pénzellátás) további feltétele, hogy kérelmező vagy jogosult (továbbiakban: kérelmező) lakókörnyezete rendezett legyen.
(2) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha kérelmező az általa életvitelszerűen lakott ingatlan állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát biztosítja. Kérelmezőnek e jogosultsági feltétel tekintetében az általa lakott ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar használatáról az alábbi nyilatkozatokat kell megtennie:
a) az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény előírásainak betartása,
b) közüzemi szolgáltatások (víz-, áram, gáz) szabályos vételezése, közüzemi díjtartozások rendszeres megfizetése, mely oly módon történik, hogy a díjtartozás időtartama a 2 hónapot nem haladja meg,
c) az ingatlan udvarán szeméttároló edény elhelyezése, hulladékszállítási közszolgáltatási díjtartozás megfizetése, mely oly módon történik, hogy a díjtartozás időtartama a 2 hónapot nem haladja meg
d) csapadék- és szennyvíz jogszabályi előírások szerinti, megfelelő elvezetése.
(3) A lakókörnyezet továbbá akkor rendezett, ha kérelmező
a) a házhoz tartozó udvart és kertet rendezetten, higiénikus állapotban tartja, azt rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, valamint
b) gondoskodik a kerítéssel kívül határos járda tisztántartásáról, a téli csapadék eltakarításáról, a kerítéssel kívül határos terület gyomtalanításáról.

A helyszíni szemle lefolytatására a kérelem benyújtását követő 10 napon belül kerül sor, melyet Gyomaendrőd Város településőrei és közterület felügyelői végeznek el.
A támogatást mind a járási, mind az önkormányzati hivatalnál az arra rendszeresített formanyomtatvány pontos kitöltésével lehet igényelni, melyhez csatolni kell a jövedelemigazolásokat, a vagyonnyilatkozatot és közüzemi számlákat.
Jogosultság esetén, a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg a támogatás a kérelmezőt, melyet egy évre állapít meg a jegyző. A támogatás folyósítása utólag történik. Természetbeni támogatás esetén a folyósítás a szolgáltató részére történik.

[Kérelem nyomtatvány]

Ápolási díj

Szabályait a szociális törvény 40.-44. §-ai tartalmazza. A hatáskör címzettje a járási hivatal.
Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 685. § b) pont) részére biztosított anyagi hozzájárulás.
Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló
a. súlyosan fogyatékos, vagy
b. tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi.
Az ápolási díj megállapításának feltétele még, hogy a Szt. 42. §-ában meghatározott kizáró okok ne legyenek jelen.

A járási hivatal - kérelemre - kiemelt ápolási díjra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, aki
a) a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. Évi cxci. Törvény (a továbbiakban: mmtv.) 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába sorolt hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, vagy
b) olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják.

A járási hivatal a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző, de a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeinek meg nem felelő személy kérelmére emelt összegű ápolási díjat állapít meg.

Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki a mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes
a. étkezni, vagy
b. tisztálkodni, vagy
c. öltözködni, vagy
d. illemhelyet használni, vagy
e. lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni, feltéve, hogy esetében az a) - e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.

E feltételek fennállásáról a járási hivatal az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi szociális módszertani intézmény szakvéleménye alapján dönt.

Az ápolási díjat mind a járási, mind az önkormányzati hivatalnál az arra rendszeresített formanyomtatvány pontos kitöltésével lehet igényelni, melynek első oldalát maga az igénylő tölti ki. Itt az ápolóra és az ápoltra vonatkozó személyes adatok szerepelnek.

A kérelem nyomtatvány második oldalát a beteg háziorvosával kell kitöltetni, itt az ápolt személy egészségi állapotára, fogyatékosságára, betegségére vonatkozó adatok találhatók.
A kérelem benyújtását követően a járási hivatal megvizsgálja az abban foglaltakat, ha szükséges, környezettanulmányt készít, és döntéséről határozattal értesíti az ügyfelet.
Amennyiben a kérelmező a jogszabályi előírásoknak megfelel, az ellátásra a kérelem benyújtását követő naptól szerez jogosultságot, mely ellátást utólag, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig folyósít a járási hivatal.
Az ellátásra való jogosultságot kétévente a járási hivatal felülvizsgálja.

[Kérelem nyomtatvány]

Önkormányzati segélyezés (csak az önkormányzati hivatalban intézhető)

Az ellátás feltételeit a szociális törvény 45. §-a, és a 30/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 2.-11. §-ai szabályozzák. A képviselő-testület a hatáskörét a polgármesterre átruházta.

1. Önkormányzati segély adható:

- létfenntartást átmenetileg veszélyeztető többletkiadásokra:
a) gyermek fogadásának előkészítéséhez
b) tanulói, hallgatói jogviszonyban álló gyermek vagy fiatal felnőtt tanévkezdési kiadása,
c) tanulói, hallgatói jogviszonyban álló gyermek vagy fiatal felnőtt tandíjának, egyéb ellátási díjának megfizetése,
d) átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek családjával való magas kapcsolattartás elősegítése,
e) gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások,
f) legalább 5 napot elérő vagy meghaladó kórházi kezelés esetén felmerülő költségek,
g) a családban nevelkedő gyermek a MEP által teljes egészében nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatási díjának megfizetése,
h) helyi menetrendszerinti közlekedésben érvényes, tanulói és nyugdíjas kedvezményes bérletjegy megváltása,
i) eseti magas gyógyszerköltség,
j) elemi kár esetén felmerülő költségek,
k) temetési költségek.
- krízishelyzetre.

Önkormányzati segélyben részesíthető az a személy, aki önmaga illetve családja átmeneti létfenntartásáról az 1. pont a-h) pontjában meghatározott, alkalmanként jelentkező többletkiadás miatt más módon nem tud gondoskodni és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, azaz 42.750.-Ft-ot és nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal.

Az 1. pont a), c), f), g), és j) pontjában foglalt esetekben az igényt a többletkiadást jelentő esemény bekövetkeztét követő harminc napon belül, a b) pontban foglalt esetben az igényt az Önkormányzat által közzétett időszakban lehet érvényesíteni. A fenti határnap elmulasztása jogvesztő. Az 1. pont d) és e) pontjában foglalt esetekben az igényt családgondozó jelzése alapján lehet érvényesíteni.

[Kérelem nyomtatvány]

Önkormányzati segélyben részesülhet eseti magas gyógyszerköltség címén az:
• aki nem jogosult közgyógyellátásra,
• akinek esetenkénti gyógyszerkiadása meghaladja az 5.000.-Ft-ot, de családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230%-át.
A gyógyszertámogatás egyszeri összege a leigazolt gyógyszerköltség 50%-a, de maximum:
• 10.000,- Ft ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a alatt van,
• 7.500,- Ft ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege és annak 150 %-a közé esik,
• 5.000,- Ft ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a és 230%-a közé esik.
A kérelem nyomtatvány harmadik oldalán kell az alkalmanként jelentkező gyógyszerfogyasztást a házi orvossal leigazoltatni, majd a gyógyszertárral kell leigazoltatni a fenti gyógyszerköltségeket. Csatolni kell a kérelmező, illetve családja kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolásokat.
A hivatal a kérelem elbírálását követően, az ügyfelet határozattal értesíti a döntésről.

[Kérelem nyomtatvány]

Önkormányzati segélyben részesülhet helyi menetrendszerinti közlekedésben érvényes bérletjegy megváltása címén az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át és nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal.

A kedvezményes havi bérletjegy megváltásához megállapítható támogatás éves összege nem haladhatja meg a mindenkori kedvezményes havi bérletjegy árának tizenkétszeresét.
A kérelmet a hivatalnál rendszeresített formanyomtatványon lehet beterjeszteni. Csatolni kell hozzá kérelmező és családja kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolásokat, valamint a felhasznált bérleteket.

[Kérelem nyomtatvány]

Elismert többletkiadásként felmerülő elemi kár bekövetkezése esetén a legszükségesebb ruházat, élelem, elemi bútorzat pótlására önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át és az elemi kárt szenvedett ingatlan a közös háztartásban élők jogos lakásigényét - figyelemmel a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 3. §- ában rögzítettekre - nem haladja meg.
Az elemi kár esetére megállapított önkormányzati segély egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan maximum 100.000,- Ft-ig terjedő összegben lehet megállapítani.
Elemi kár körébe tartozik az ár vagy belvíz, rendkívüli időjárás, vihar vagy tűz miatt bekövetkezett káresemény

[Kérelem nyomtatvány]

Elismert többletkiadásként felmerülő temetési költségek enyhítése címén önkormányzati segély állapítható meg annak az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodó személynek a részére, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át
A temetési költségekre adható önkormányzati segély összegét az egy főre jutó havi jövedelem alapján kell megállapítani:
a) Az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 0-100 %-a esetében a segély összege 50.000.-Ft.
b) Az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 101-200 %-a esetében a segély összege 30.000.-Ft.
c) Az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 201-300 %-a esetében a segély összege a mindenkori legegyszerűbb földben történő temetési költség 10 %-a.

[Kérelem nyomtatvány]

Önkormányzati segélyben részesíthető az a személy, aki krízishelyzetbe kerül (olyan rendkívüli élethelyzet, amikor a kérelmező jövedelme egy hónapot meghaladóan, igazolhatóan legalább 50%-ot meghaladó mértékben csökken és ezért megélhetése nem biztosított) és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, és nem rendelkezik a Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal.

A krízis helyzetre megállapított önkormányzati segély egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan maximum 50.000,- Ft-ig terjedő összegben lehet megállapítani.
A kérelmet a hivatalnál rendszeresített formanyomtatványon lehet beterjeszteni. Csatolni kell hozzá a kérelmező és családja kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolásokat, valamint krízishelyzetet alátámasztó dokumentumokat.

[Kérelem nyomtatvány]

Köztemetés (csak az önkormányzati hivatalban intézhető)

A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben - a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha
a. nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
b. az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat
a. a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy
b. az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.
A halálesetről való tudomásszerzést követően az eljáró szerv megvizsgálja, hogy van-e, illetőleg fellelhető-e az elhunyt személy eltemettetésére köteles személy [1999. évi XLIII. törvény 20. § (1) bek.].
Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt személy fellelhető, határidő tűzésével fel kell szólítani, hogy gondoskodjék az elhunyt személy eltemettetéséről.
A köztemetés költsége magában foglalja az egészségügyi intézményben végzett halottkezelési tevékenység és a halottszállítás díját is.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény


A támogatás feltételeit a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 19-20. §-ai és a 20/A. §-a szabályozza. A Gyvt. 18. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében a hatáskört a települési önkormányzat jegyzője gyakorolja.
A feltételek fennállása esetén a jegyző 1 év időtartamra megállapítja a gyermek, vagy nappali oktatás munkarendje szerint középfokú, illetve felsőfokú tanulmányokat folytató fiatal felnőtt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre (továbbiakban: kedvezmény) való jogosultságát.
A kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a Gyvt-ben, másrészt egyéb jogszabályokban meghatározott kedvezmények igénybevételére. Ezek közül a legjelentősebb az egyszeri támogatás, a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye és a tankönyvtámogatás.
Akkor állapítható meg a gyermek, vagy fiatal felnőtt kedvezményre való jogosultsága, ha:
a. a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át (2014. évben 37.050,- Ft.)
b. illetve az alábbi esetekben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át (2014. évben 39.900,- Ft.)
o ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
o ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
o ha a nagykorúvá vált gyermek nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be
c. az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg, az előírt mértéket.
A kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelem bármikor benyújtható. Azon személyeknek, akiknek a kedvezményre való jogosultsága korábban már megállapításra került, a kedvezmény lejáratát megelőző három hónapban igényelheti az újabb jogosultság megállapítását.
A támogatást formanyomtatványon lehet igényelni mind az önkormányzati, mind a járási hivatalnál. A formanyomtatvány tartalmazza az ügyfél nyilatkozatát a személyi-, jövedelmi- és vagyoni adatokról. Az adatok valódiságának igazolására csatolni kell a megfelelő iratokat. A kérelemhez szükséges csatolni kérelmező és családja a kérelem benyújtását megelőző 1 hónap jövedelmét.
Azok a gyermekek és fiatal felnőttek, akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus 1-jén, illetve november 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus és november hónapjaiban egyszeri támogatásban részesülnek. Az egyszeri támogatás gyermekenkénti összege 2014. évben 5.800,- Ft.

[Kérelem nyomtatvány]

Óvodáztatási támogatás

Az óvodáztatási támogatás bevezetéséről az1997. XXXI. törvény 20/C §. valamint a 149/1997 (IX. 10.) Korm. rendelet 68/F-68L. §-a rendelkezik, a hatáskör címzettje a jegyző.

Jogosultsági feltételek, melyeknek egyidejűleg kell teljesülniük:
• a három-, illetve négyéves gyermek óvodai beíratása megtörtént,
• a támogatásra való jogosultság akkor nyílik meg, ha a szülő a gyermekét annak az évnek az utolsó napjáig beíratta az óvodába, amelyben a gyermek negyedik életévet betöltötte.
• a gyermek rendszeresen jár óvodába*
• a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll
• a gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen (halmozottan hátrányos helyzetről szóló önkéntes szülői nyilatkozat)
Az óvodáztatási támogatás folyósításának időpontja attól függ, hogy a szülő az év melyik felében íratta be a gyermekét óvodába, illetve függ a tényleges nevelésben való részvétel időtartamától:

* Rendszeres óvodába járásnak minősül:
• óvodai nyitvatartási napokon naponta legalább hat órát az óvodában tartózkodik és
• igazolt és igazolatlanul mulasztott napok száma együttesen nem haladhatja meg a munkanapokra eső óvodai nevelési napok 25 %-át, azzal, hogy a mulasztásból 10 napot július- augusztus hónapokban a 25 % megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.
Igazolás időszaka:
• 06. hóban folyósított támogatásnál tárgyév május 15-ig
• 12. hóban folyósított támogatásnál tárgyév november 15-ig
A pénzbeli támogatás összege a 2009. évben gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint. A 2009. évet követően az összeg emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.
A helyi önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy az első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett a szülőnek gyermeke részére természetbeni támogatás nyújtható. A természetbeni támogatást a gyermek beíratását követő legfeljebb 21 napon belül kell a szülő rendelkezésére bocsátani.
Gyomaendrőd Város Önkormányzata élt a törvény adta lehetőséggel, 29/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelet alapján az első alkalommal járó óvodáztatási támogatást vásárlási utalvány formájában biztosítja:
Első alkalommal természetbeni juttatás első ízben annak a szülőnek adható vásárlási utalvány formájában, aki a 3. ill. 4.életévét betöltött gyermekét 2009. január 1-ét követően íratta be az óvodába. Összege: 20.000.-Ft.
Aki gyermekét 2009. január elsejét megelőzően íratta be az óvodába első alkalommal 10.000.-Ft összegű óvodáztatási támogatásban részesülhet – vásárlási utalvány formájában.
Második és további alkalommal nyújtott támogatás összege: 10.000.-Ft.

Kérelem benyújtásával kapcsolatos információk:
• Ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő igényelhet támogatást.
• Mellékletet formanyomtatványon a szülő lakcíme szerint illetékes önkormányzati vagy járási hivatalánál kell előterjeszteni.
• Lakcímváltozás esetén 5 napon belül – kérésre vagy megkeresésre – meg kell küldeni az új lakcím szerint jogosult jegyzőnek.
• Az első alkalommal nyújtandó támogatás esetén a kérelemhez kapcsolódó óvodai igazolásokat a Jegyző szerzi be, majd a következő kifizetés előtt az óvoda köteles azt hivatalból megküldeni.

[Kérelem nyomtatvány]

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása


Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság szabályait a Szt. 54. §-a tartalmazza:
A járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,
• akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át,
• aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át
nem haladja meg, és családjának nincs vagyona.

A kérelem mind a járási, mind az önkormányzati hivatalnál beterjeszthető.

A szociális rászorultság igazolásáról a járási hivatal hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány érvényességi ideje 1 év. A bizonyítvány tartalmazza: a rászoruló személy nevét, lakcímét, TAJ számát, a rászorultság tényét, az igazolás érvényességi idejét. A bizonyítvány a fenti feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható.


[Kérelem nyomtatvány]


Első lakás megszerzéséhez nyújtható támogatás (csak az önkormányzati hivatalban intézhető)

A lakás célú állami támogatásokat a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet tartalmazza. Az állampolgárokat érintő támogatásokat (közismert nevén: szoc. pol. támogatás) a pénzintézetek bonyolítják.
A kormányrendelet és a lakástörvény által szabályozott egyéb feltételek végrehajtására alkotta meg az önkormányzat a 2/2004. (II. 10.) KT rendeletét, melyben a támogatások odaítélésének hatáskörét a képviselő-testület az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottságra átruházta.

Támogatásban azok a fiatal házasok részesíthetők:
• ahol a házastársak külön-külön a 40. életévüket még nem töltötték be,
• a kapott támogatást Gyomaendrőd közigazgatási területén az első saját tulajdonú lakás vásárlására, építésére (bővítésére) használják fel,
• akik még nem részesültek lakáscélú önkormányzati támogatásban,
• akik legalább kettő kiskorú gyermek neveléséről gondoskodnak, vagy nyolc éven belül vállalják a kettő gyermek megszületését,
• akik a megszerezni kívánt ingatlanon illetve ingatlanrészen egyenlő ?-ed, ?-ed tulajdoni illetőséget szereznek,
Nem állapítható meg támogatás, ha:
• a megszerezni, vagy felépíteni kívánt ingatlan meghaladja a család jogos lakásigényét,
• a kérelmező a kérelem benyújtásakor a lakás vételárát teljes egészében kiegyenlítette, vagy építkezés esetén már rendelkezik használatba vételi engedéllyel, vagy azt a kérelem elbírálásáig megszerzi,
• a kérelmezőnek vagy a vele együtt költöző személynek önkormányzati lakáson fennállt bérleti joga – lakbér nem fizetés, vagy egyéb lényeges kötelezettség nem teljesítése okán - felmondás miatt szűnt meg,
• a kérelmező nem hitelképes,
• a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. (2009. évben 28.500,-Ft x 3 = 85500,-Ft)
A kérelmeket formanyomtatványon kell benyújtani a az önkormányzati hivatalnál, a kérelmek benyújtása folyamatosan történik. A támogatás iránti kérelem elbírálásáról a Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság a kérelem benyújtását követő hónap (ülésterv szerinti) rendes ülésén dönt. A kérelem nyomtatványhoz csatolni kell, a rajta feltüntetett mellékleteket.
A megállapítható önkormányzati támogatás maximális összege 500.000,-Ft lehet az építkezőknél, lakásvásárlás esetén az ingatlan vételárának 30%-a, de legfeljebb 500.000,-Ft, míg a lakást bővítők maximum 250.000,-Ft-ot kaphatnak.
A megállapított támogatás 2/3-ad része maximum tíz év futamidőre nyújtott kamatmentes hitel, 1/3-ad része vissza nem térítendő önkormányzati támogatássá válik, ha a támogatottak a hitelt határidőre, pontosan visszafizetik, és az egyéb vállalat kötelezettségüket is teljesítik. A támogatásról tehát szerződét és kölcsönszerződést köt az önkormányzat a támogatottakkal és az érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztet be.

A megállapított támogatást az odaítélést követő hat hónapon belül fel kell használni, ellenkező esetben az igénylők tovább nem jogosultak a támogatásra.

[Kérelem nyomtatvány]

Szociális és szolgálati bérlakások (csak az önkormányzati hivatalban intézhető)

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokat az 1993. évi LXXVIII. tv. valamint a 29/2012. (X. 29.) önkormányzati rendelet szabályozza.
A megüresedett szociális bérlakásokra pályázat kerül kiírásra, melynek elbírálása a Képviselő-testület Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság hatáskörébe tartozik. A bérleti szerződés megkötése határozott időre – 5 év – történik. A kérelmet az adott pályázati kiírás szerinti határidőben formanyomtatványon lehet benyújtani.
A szolgálati bérlakások kiutalása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A bérleti szerződés megkötése határozott időre történik. Kérelem, s a munkáltató ajánlása (írásban) szükséges.
A költségalapú bérlakások száma 24 db, ebből a Magtárlaposi úton 8 db- (fiatalok részére kerül kiutalásra), még az Endrődi úton 16 db lakás található, mely a nyugdíjasok részére kerül kiutalásra, szintén pályázat útján. A kiutalás az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság hatáskörébe tartozik.
A lakásigényléshez a kérelmet az adott pályázati kiírás szerinti határidőben formanyomtatványon lehet benyújtani, melyhez csatolni kell a családban élők jövedelem igazolását.

Elemi csapás okozta lakáskárok helyreállításához nyújtott önkormányzati támogatás (csak az önkormányzati hivatalban intézhető)

A 33/2008. (VIII. 29.) Gye. Kt. rendelet szabályozza az elemi csapás okozta lakáskárok helyreállításához nyújtott önkormányzati támogatást.
A rendelet hatálya kiterjed azokra a személyekre, akiknek az ár vagy belvíz, rendkívüli időjárás, vihar, vagy tűz Gyomaendrőd Város Közigazgatási területén található, a káresemény bekövetkeztekor a kérelmező által lakott lakóházban kárt okozott, és a lakhatását vagy a lakóház helyreállítását e támogatás nélkül nem képes megoldani, továbbá olyan mérvű károsodás következett be, hogy az a biztonságos lakhatást veszélyezteti.

Támogatás csak abban az estben állapítható meg, ha a kérelmező családjában:
• a közös háztartásban élők egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, (85.500,- Ft)
• a közös háztartásban élők nem rendelkeznek az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal,
• a károsodott ingatlan építési engedéllyel épült, vagy fennmaradási engedéllyel rendelkezik; illetve vélelmezhető, hogy építése és használatba vétele megfelelt az akkor hatályos jogszabályoknak,
• az ingatlant a káresemény idején a tulajdonos (haszonélvező) életvitelszerűen lakta,
• a tulajdonos nyilatkozik arról, hogy az ingatlanra a kár keletkezésének időpontjában volt-e érvényes biztosítása, illetve a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alappal (továbbiakban: WMA) kötött érvényes szerződése,
• a kár más módon (biztosításból, WMA) nem térül meg.
A támogatás kiterjedhet azokra a nem lakás céljára szolgáló lakóingatlanokra (üdülő, nyaralóépületekre) amelyek építési engedéllyel épültek, vagy fennmaradási engedéllyel rendelkeznek, illetve az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezője) az ingatlant a káreseményt megelőzően is kizárólagos jelleggel - igazoltan - életvitelszerűen lakta, és a kár más módon (biztosítás, WMA) nem térül meg.

Nem tartoznak a támogatási körbe:
• az ingóságok kárai,
• a lakásban való lakhatás tényét, biztonságát nem befolyásoló tisztasági, esztétikai jellegű károk,
• a lakóingatlanban a káreseményt megelőzően létrejött károk,
• a károsult szándékos magatartása, vagy bizonyítható felelőtlensége miatt keletkezett károk.
• a nem lakás céljára szolgáló építmény,
• a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség (így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület),
• a magántulajdonban lévő, lakáscélú, de a tulajdonos (haszonélvező) által életvitelszerűen nem lakott ingatlan,
• a magántulajdonban lévő, lakáscélú, de bérlakásként hasznosított ingatlan.
A támogatás mértékéről a kár nagysága, a család jövedelmi viszonya, szociális helyzete és a települési keretösszeg alapján a polgármester dönt.
a. A támogatás összege a csak önkormányzati forrásból biztosított támogatás esetén, a 400.000,- Ft-ot nem haladhatja meg."
b. A támogatás kizárólag kamatmentes, visszatérítendő támogatás formájában nyújtható.
c. A támogatás visszafizetésének futamidejét a támogatás összege határozza meg, de:
o 100.000,- Ft-ig maximálisan 1 év,
o 200.000,- Ft-ig maximálisan 2 év,
o 400.000,- Ft-ig maximálisan 4 év lehet.
d. A visszafizetés időtartamára, a támogatott ingatlanra az Önkormányzat javára jelzálogjogot kell bejegyeztetni.
Amennyiben a károsodott ingatlan tulajdonosa lakásvásárlásról dönt, akkor - a korábbi ingatlan bontásának kötelezettsége és költsége a károsultat terheli - az ingatlan a helyi önkormányzat tulajdonába kerül.
A biztosítással nem rendelkező, illetve a WMA-hoz nem csatlakozott károsult magánszemély akkor részesülhet támogatásban, ha vállalja, hogy a helyreállított, újjáépített, vásárolt ingatlanára - legalább 10 év időtartamra értékkövető biztosítási szerződést köt, az árvíz és belvíz által károsult ingatlan tulajdonos pedig csatlakozik a WMA- hoz.

A támogatás iránti kérelmet az önkormányzati hivatalnál az erre rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani.

A támogatást kérő köteles a kérelméhez az 1993 évi III tv. 4. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelmi viszonyairól igazolásokat becsatolni, és saját illetve a vele közös háztartásban élők vagyoni helyzetéről nyilatkozni. Tűzkár esetén a Hivatásos Tűzoltó parancsnokság által kiállított kárnyilatkozatot.

[Kérelem nyomtatvány]


Közgyógyellátás

Közgyógyellátásra vonatkozó szabályokat a szociális törvény 49.§. – 53. §. tartalmazza.

Közgyógyellátásra jogosult alanyi jogon:

- az átmeneti gondozásban részesülő, és a nevelésbe vett kiskorú;
- a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy;
- a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott;
- a központi szociális segélyben részesülő;
- a rokkantsági járadékos;
- az, aki rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket,
- az, aki az Mmtv. 30. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontjának vagy 32. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
- az, aki rokkantsági ellátásban részesül, de nem tartozik a ga) és gb) alpont hatálya alá és a közgyógyellátásra való jogosultságát 2012. április 15-éig megállapították,
- az, aki az Mmtv. 31. §-ának alkalmazásával öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy
ge) öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon a ga) vagy gb) alpont hatálya alá tartozott;
- az aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.

Közgyógyellátásra jogosult normatív alapon:

Akinek havi rendszeres gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10 % -át / 2.850.-ft. /meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét / 28.500.-ft /, egyedül élő esetén 150 %-át. /42.750-ft./

Szociálisan rászorult személy részére méltányosság jogcímén kiállított közgyógyellátási igazolvány szabályait a 30/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 12. §-a tartalmazza.
Akinek havi rendszeres gyógyszerköltsége 5.000.-Ft-ot meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét / 42.750.-ft /, egyedül élő esetén 200 %-át. /57.000-ft./

A közgyógyellátásra való jogosultságot alanyi és normatív jogcím, esetében a jogosult lakóhelye szerint illetékes járási hivatal, míg méltányossági jogcím esetében a jegyző állapítja meg.
A közgyógyellátásra való jogosultság a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgálja, összege a jogosult egyéni havi rendszeres gyógyszerköltsége, 2014-ben legfeljebb havi 12 000 Ft, a minimum összeg 1000 Ft.

Az eseti keret az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását szolgálja, összege 2014-ben évi 6 000 Ft. Ha egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra, gyógyszerkeret = eseti keret. (nincs egyéni gyógyszerkeret, ha nem kéri, illetve, ha nem éri el az 1000 Ft-ot – minimum összeg) ez csak az alanyi közgyógyellátásra jogosultak esetében fordulhat elő.
Mire használható fel az igazolvány?

Gyógyító ellátások térítésmentes igénybevételére, azaz:
• Járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre (tápszer is),
• Gyógyászati segédeszközökre (protetikai és fogszabályzó eszközök is),
• Orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.
Az eljárás lefolytatása
• Kérelem benyújtása a járási vagy az önkormányzati hivatalnál,
• Ideje: a jogosultság lejártát megelőző három hónapban is benyújtható.
• Módja: formanyomtatványon
Kivétel! Az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú esetében a gyámhivatal kezdeményezi hivatalból a jogosultság megállapítását a gondozás helye szerint illetékes járási hivatalnál, és beszerzi a háziorvosi igazolást.

alanyi és normatív közgyógyellátás iránti [Kérelem nyomtatvány]

Méltányos közgyógyellátás iránti [Kérelem nyomtatvány]



Mellékletek:
a. Háziorvosi igazolás
b. Az alanyi jogcím igazolása
c. A jövedelem-nyilatkozat megalapozottságának igazolása.
A háziorvosi igazolás

Alanyinál:
• Nem szükséges, ha a kérelmező egyéni gyógyszerkeret megállapítására nem tart igényt.(nem rendszeres gyógyszerfogyasztó)
Általában:
a. Csak a személyes szükséglet kielégítéséhez szükséges gyógyító ellátást lehet feltüntetni.
b. + a szakorvos által havonta rendszeresen rendelt gyógyító ellátást is.
Zárt boríték: rajta a kérelmező neve, TAJ-száma, az orvos neve és a cím: HÁZIORVOSI IGAZOLÁS KÖZGYÓGYELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ.

Egyéni gyógyszerkeret évközbeni felülvizsgálatára
A jogosultság megállapítása alanyi jogosultak esetében két évre normatív és méltányosssági jogcím esetében egy évre történik. Felülvizsgálat az esetben kérhető, ha a havi rendszeres gyógyszerköltség legalább 1000 Ft-tal megváltozik.
A jogosultság utolsó negyedévében nem kérhető.
Az eljárás – a szakhatósági állásfoglalás kérésétől kezdődően – megegyezik az eddig vázoltakkal.
Az új gyógyszerkeret a határozathozatal 15. napjától nyílik meg, a jogosultság lejártáig.
Új igazolvány kiadására nem kerül sor.
Önkormányzati hivatal: [Kérelem nyomtatvány]

Járási hivatal: [Kérelem nyomtatvány]
Eseménynaptár
Gyomaendrődi értéktár


Felhívás

Sablon javaslattételhez
Kerékpárút építés

Kerékpárút építés
Szennyvíztelep korszerűsítése
Turisztikai projekt

Tovább a beruházás oldalára
Vízvédelmi rendszerek fejlesztése

Tovább a beruházás oldalára
Esélyegyenlőség és felzárkóztatás elősegítés

Tovább a részletekhez
Egyéb projektek
Önkormányzati ülések
2017-04-27 Társulási Tanács
Előterjesztések letöltése
2017-04-27 Képviselő-testület
Előterjesztések letöltése
2017-04-27 Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság
Előterjesztések letöltése
A korábbi ülések előterjesztései itt érhetők el!
Időjárás előrejelzés
Ülések közvetítése

A Képviselő-testületi ülésekről készült videófelvételek elérhetők itt.
Díjak, elismerések
Adóhátralékosok

Az adóhátralékkal rendelkezők adatait megjelenítő
internetes felület a következő linken érhető el: www.gyehivatal.hu/adoslista
Beszámolók, jelentések
Ügyiratforgalmi statisztika
2015. III. negyedév


Ügyiratforgalmi statisztika
2015. II. negyedév


Ügyiratforgalmi statisztika
2015. I. negyedév


Ügyiratforgalmi statisztika
2014. IV. negyedév


Beszámoló az
önkormányzat 2002-
2006 közötti
működéséről (PDF)


Ciklusbeszámoló 2006-2010

Ciklusbeszámoló 2010-2014

Gyomaendrőd Város
Képviselő-testületének
2017. évi ülésprogramja
1. félév


Gyomaendrőd Város
Önkormányzata a
2003. évi XXIV.
"üvegzseb" törvényben
foglaltak alapján a
következő információkat
teszi közzé


Közbeszerzési információk

Az Önkormányzat
költségvetési és zárszámadási
rendeletei (szöveges indoklása)
2003-2009


A 175/2009.(VIII.29.) Korm.rend.
"a köztulajdonban álló
gazdasági társaságok
működésének átláthatóbbá
tételéről" alapján
közzétett adatok
(PDF)

Gyomaendrőd Város
Beiskolázási Szabályzata
és a 2012. évi beiratkozás ütemterve. (PDF)


ÁSZ jelentés 2007

Gyomaendrőd Város Önkormányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről készített ÁSZ jelentés 2012 (PDF)

ÁSZ Összegző az utóellenőrzésekről - Az önkormányzatok pénzügyi gazdálkodási helyzetének, szabályszerűségének 2011. évi ellenőrzésében érintett 62 városi önkormányzat utóellenőrzése (2014. december)

ÁSZ Kiegészítő kötet - Az önkormányzatok pénzügyi gazdálkodási helyzetének, szabályszerűségének 2011. évi ellenőrzésében érintett 62 városi önkormányzat utóellenőrzéséről szóló jelentés II. sz. mellékletéhez (2014. december)

A 210/2009 (IX. 29.) Korm. rendelet alapján a kereskedelmi tevékenységek végzéséről vezetett nyilvántartás

Szolgáltatási tevékenység folytatása megtiltásának nyilvántartása

Kereskedelmi szálláshelyek nyilvántartása a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet alapján
RSS hírolvasó

Ügyfélfogadás

Hétfő: 8-16
Kedd: nincs
Szerda: 8-16
Csütörtök: nincs
Péntek: 8-12
Ebédidő: 12-12:30

Jogvédelem

Szarvasi Városi Ügyészség 66-311-870
Szarvasi Járásbíróság 66-311-344
Megyei Ügyészség 66-528-170
Gyulai Törvényszék
66-562-220
Betegjogi Képviselő 66-441-411
Jogi segítségnyújtó 66-543-360

Segélyhívók

Segélyhívó 112
Mentők 104
Rendőrség 107
Tűzoltóság 105