Tovább a Hirdetmények oldalra

Ügymenet leírás segélyezési ügyekhez

A magyar szociális ellátórendszerben kiemelkedő szerepe van a helyi önkormányzatoknak. Minden települési Önkormányzat köteles biztosítani a pénzbeli és természetbeni ellátásokat, továbbá a személyes gondoskodást nyújtó alapellátásokat.

A helyi önkormányzatok alapvetően két törvény - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény - alapján látnak el szociális jellegű feladatokat.
A Szt. 2007. január 1-től hatályos rendelkezései szerint a rendszeres pénzellátásokkal kapcsolatos feladatok zöme önkormányzati hatáskörből átkerült a jegyző hatáskörébe.

Az önkormányzati hatáskörben maradt szociális igazgatási feladatok végrehajtására Önkormányzatunk megalkotta rendeleteit, a jelenleg hatályos:

• az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátások nyújtásának módjáról és feltételeiről szóló 3/2009. (I. 30.) Gye. Kt. rendeletet,
• a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, és a személyes gondoskodásról szóló 10/2009. (IV. 24.) Gye. Kt. rendeletet,
• valamint a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról szóló 20/2003. (VIII. 12.) KT. rendeletet,

melyekben a kötelező feladatain túl szabályozta az önként vállalt feladatokat és rendelkezett a hatáskör átruházásáról.

A Képviselő-testület a szociális feladatok döntő többségét a polgármesterre ruházta, és kapott feladatot az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság is. Az 1990. évi LXV törvény 16. § (1) bekezdése alapján készült el az első lakás megszerzéséhez nyújtandó önkormányzati támogatásokról szóló 2/2004. (II. 10.) KT rendelet, melynek alapján a Képviselő-testület és a Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság nyújt anyagi támogatást a fiatal házasoknak.

Az ügyfelek fogadása, a munka előkészítése, feldolgozása és végrehajtása a Polgármesteri Hivatal Humánpolitikai Osztály (szociális iroda) dolgozóinak feladata. A Humánpolitikai Osztályon 2008. november 03. naptól megváltozott az ügyfélfogadás rendje: ügyfélfogadási időben Ügyfélszolgálat áll az ügyfelek rendelkezésére.
Egyidőben két ügyintéző látja el az ügyfélszolgálatot. Az ügyintézők ügyfajtára tekintet nélkül adnak felvilágosítást, látják el a kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézői teendőket.

Gyomaendrőd Város Önkormányzata rászorultságtól függően, az alábbi támogatásokat nyújtja:

• időskorúak járadéka,
• aktív korúak ellátása: bérpótló juttatás illetve rendszeres szociális segély,
• normatív és kiegészítő lakásfenntartási támogatás,
• ápolási díj,
• átmeneti segély,
• temetési segély,
• köztemetés,
• adósságcsökkentési támogatás - Polgármesteri Hivatal Kirendeltsége
• rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,
• óvodáztatási támogatás,
• nyári gyermekétkeztetés,
• rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
• egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása,
• lakástámogatás,
• közgyógyellátás,
• mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása,
• hadigondozás.

Időskorúak járadéka

Az ellátás feltételeit a szociális törvény 32/B. –32/E. §-ai szabályozzák, a hatáskör címzettje a jegyző. Ez az ellátás a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás.

Az igényelheti, aki

1. a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a 20640 Ft-ot (az öregségi nyugdíj 80%-át),
2. egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, de 75 évesnél fiatalabb, akinek havi jövedelme nem haladja meg a 24510 Ft-ot (az öregségi nyugdíj 95%-át),
3. egyedülálló, 75. életévét betöltötte, és havi jövedelme nem haladja meg a 33540 Ft-ot(az öregségi nyugdíj 130%-át)

(Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 2011. évben: 28.500,-Ft.)

Az időskorúak járadékának havi összege:

1. szerint jogosult személyek esetén 22.800 Ft,
2. szerint jogosult személyek esetén 27.075 Ft,
3. szerint jogosult személyek esetén 37.050 Ft.

Az ellátást a hivatalnál rendszeresített formanyomtatvány pontos kitöltésével lehet igényelni, mely nyomtatványhoz csatolni kell, a rajta feltüntetett mellékleteket.

A kérelem benyújtását követően a hivatal megvizsgálja az abban foglaltakat, számításokat végez, ha szükséges, környezettanulmányt készít, és döntéséről határozattal értesíti az ügyfelet.

Amennyiben a kérelmező a jogszabályi előírásoknak megfelel, az ellátásra a kérelem benyújtását követő naptól szerez jogosultságot, mely ellátást utólag, a tárgy hót követő hónap 5. napjáig folyósít a hivatal.

Az ellátásra való jogosultságot kétévente a hivatal felülvizsgálja.

[Kérelem nyomtatvány]

Figyelem: A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élő házastárs/élettárs havi jövedelméről szóló igazolást.

Aktív korúak ellátása

Az ellátás feltételeit a szociális törvény 33–37/C §-ai és a 3/2009. (I. 30.) Gye. Kt. rendelet 30. §-ai szabályozzák. Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására, a bérpótló juttatás és rendszeres szociális segély folyósítására és felülvizsgálatára vonatkozó hatáskör címzettje a jegyző.

Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, akinek saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet - ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát - nem folytat.

Akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs.

Aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a bérpótló juttatás, míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg.

Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították rendszeres szociális segélyre vagy bérpótló juttatásra jogosult:

Bérpótló juttatásra jogosult személy
- akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítási időtartama lejárt, vagy
- akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. Alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
- aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
- akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött,
Összeg/hó 28.500.-Ft/hó
Együttműködési kötelezettsége van a Munkaügyi Központ Kirendeltségével - el kell fogadnia a felajánlott munkalehetőséget.

Rendszeres szociális segélyre jogosult személy
- Egészségkárosodott személy:
- aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett,
- aki vakok személyi járadékában részesül,
- aki fogyatékossági támogatásban részesül
- az 55. életévét betöltötte, vagy
- 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. Szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani
Összeg/hó a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb nettó összegét max. 60.600.-Ft
Együttműködési kötelezettsége van aTérségi Humánsegítő Szolgálattal.

Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a bérpótló juttatásra jogosult személynek
- aki az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében számára felajánlott munkalehetőséget nem fogadja el, vagy közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg;
- akit az állami foglalkoztatási szerv - neki felróható okból - törölt az álláskeresők nyilvántartásából;
- aki az állami foglalkoztatási szervnél az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban foglalt határidőig nem kérelmezi az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét;
- aki a bérpótló juttatásra való jogosultságának éves felülvizsgálata során nem igazolja, hogy a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben, a bérpótló juttatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban

• közfoglalkoztatásban vett részt, vagy
• keresőtevékenységet - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát - folytatott, vagy
• munkaerő-piaci programban vett részt, vagy
• az Flt. szerinti, és legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben vett részt, vagy az ilyen képzésben való részvétele folyamatban van.

A következő dokumentumokat is be kell nyújtani a kérelemmel:

• vagyonnyilatkozatot (kérelemnyomtatvány része)
• a tankötelezettségi korhatárt betöltött a közös háztartásban élő gyermekek esetén tanulói jogviszony ennállásáról szóló igazolást,
• a közös háztartásban élő tartós beteg, vagy fogyatékos gyermek ezen állapotáról szóló igazolást,
• az egészségkárosodott személyek esetében vagy az ORSZI szakvéleményét a munkaképesség, vagy egészségkárosodás mértékéről,
• a Magyar Államkincstár igazolását a vakok személyi járadékának, illetve a fogyatékossági támogatásnak a folyósításáról,
• munkaügyi központ igazolását az álláskeresési támogatás folyósítási időtartamának lejártáról, vagy
• a munkaügyi központ igazolását a figyelembe vehető munkaviszonyban töltött napokról, ha ismételt álláskeresési támogatásra nem szerzett jogosultságot,
• az előzetes együttműködést teljesítők esetén az együttműködés teljesítésének igazolását a munkaügyi központtól,
• az Szt. 33. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt ellátások megszüntetéséről szóló határozatot,
• iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okiratok másolatát, azzal a kiegészítéssel, hogy a 35. évnél idősebb személy esetén az alapfokú, vagy alacsonyabb iskolai végzettségről nyilatkozat is elfogadható okirat hiányában,
• az Szt. 37/B. § (1) bekezdés c) pontja szerinti személy (14 év alatti gyermeket nevelő) a gyermeket nevelő közoktatási intézmény igazolását, hogy a gyermek napközbeni ellátása az intézményben, nem biztosítható. (Egyéb esetben, a jegyzőnek hivatalból kell vizsgálnia a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezésének lehetőségét.)

Kérelmezőnek az aktív korúak ellátása iránti kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy a Szt. szabályai szerint rá irányadó együttműködést vállalja.

Az aktív korúak ellátására jogosult személlyel közcélú munkára legalább évi 30 munkanapra és legalább napi négy órai munkavégzésre kell határozott idejű munkaviszonyt létesíteni. A közfoglalkoztatásban résztvevők a munkavégzés időtartamára munkabért kapnak, erre az időszakra szünetel a bérpótló juttatás folyósítása.

A jogosultság feltételeit a hivatal a rendszeres szociális segély esetében kétévente, a bérpótló juttatás esetében évente felülvizsgálja.

[Kérelem nyomtatvány]

Lakásfenntartási támogatás

A támogatás feltételeit a szociális törvény 38.-39. §-a szabályozzák. A képviselő-testület a hatáskörét a polgármesterre átruházta.
A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott támogatás.
Lakásfenntartási támogatást 2011. szeptember 1. napjától a fűtéstámogatáson túl többek között lakbérre, albérleti díjra, közös költségre, csatornahasználati díjra, a szemétszállítás költségeire, villanyáram-, víz- és gázfogyasztás költségeire lehet kérni.
Újdonság az eddigi gyakorlathoz képest, hogy a gázzal és távhővel fűtők mellett azok is igénybe vehetik az új lakásfenntartási támogatást, akik fával, olajjal, szénnel vagy más módon fűtenek.
Az új támogatási rendszer lényegesen megemeli a jogosultsági jövedelemhatárt, amelyet a törvény 71.250 Ft-ban, az öregségi nyugdíjminimum 250 százalékában határoz meg (a korábbi 150 százalék helyett).
A lakásfenntartási támogatás rendszerében a jövedelmi jogosultsági feltételek módosítása mellett két új elem is megjelenik: a fogyasztási egység, valamint a vagyonvizsgálat.
A jövedelemszámítás alapja az egy főre jutó jövedelem helyett a háztartás fogyasztási szerkezetét jobban kifejező fogyasztási egységre jutó jövedelem lesz. A háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0; a második: 0,9; minden további nagykorú arányszáma 0,8; a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8 és minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
Az önkormányzat a támogatás megítéléséhez jövedelem- és vagyonvizsgálatot végez.
A vagyon mértékének megállapításakor az ingatlant, a járművet és a forgalomképes vagyoni értékű jogot kell figyelembe venni, nem kell azonban beszámítani a kérelmező (jogosult) által lakott ingatlant, az általa lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, valamint a mozgáskorlátozottságára tekintettel fenntartott gépjármű értékét.
Pénzben és természetben is nyújtható a támogatás, a törvény értelmében a lakásfenntartási támogatást elsősorban természetben kell nyújtani.
A természetben nyújtott támogatás esetén az ügyfél nem kap közvetlenül pénzt, hanem az önkormányzat közvetlenül a közüzemi (gáz, áram, távhő, szemétszállítás, stb.) szolgáltatók felé fizeti az esedékes számlát, illetve lehetőség szerint közvetlenül megvásárolja az adott településre jellemző tüzelőanyagot, és természetben adja át a támogatottnak.

Elismert lakásnagyság:

1. ha a háztartásban egy személy lakik 35 m2,
2. ha a háztartásban két személy lakik 45 m2
3. ha a háztartásban három személy lakik 55 m2
4. ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2
5. ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. ( A lakás nagyságot a kérelmezőnek hitelt érdemlő módon igazolnia kell!)

Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2011. évben 450,-Ft.

Támogatás havi összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a (14.250.-Ft/hó alatt van)
b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja. A támogatás mértékét törvényben meghatározott képlet alapján számítja ki a program, a támogatás havi összege nem lehet kevesebb 2.500.-Ft/hó összegnél.

A támogatást a hivatalnál rendszeresített formanyomtatványon lehet igényelni, melyhez csatolni kell a jövedelemigazolásokat, és a vagyonnyilatkozatot és közüzemi számlákat.

Jogosultság esetén, a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg a támogatás a kérelmezőt, melyet egy évre állapít meg az önkormányzat. A támogatás folyósítása utólag történik. Természetbeni támogatás esetén a folyósítás a szolgáltató részére történik, amennyiben fával vagy szénnel való fűtéshez állapította meg a támogatást az Önkormányzat, ebben az esetben tüzelési utalvány formájában kapja meg a támogatást a kérelmező.

[Kérelem nyomtatvány]


Ápolási díj

Szabályait a szociális törvény 40.-44. §-ai tartalmazza. A hatáskör címzettje a jegyző.

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 685. § b) pont) részére biztosított anyagi hozzájárulás.

Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló

1. súlyosan fogyatékos, vagy
2. tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi.

Az ápolási díj megállapításának feltétele még, hogy a Szt. 42. §-ában meghatározott kizáró okok ne legyenek jelen.
A jegyző a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére emelt összegű ápolási díjat állapít meg.
Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki a mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes

1. étkezni, vagy
2. tisztálkodni, vagy
3. öltözködni, vagy
4. illemhelyet használni, vagy
5. lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni, feltéve, hogy esetében az a) - e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.

E feltételek fennállásáról az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi szociális módszertani intézmény szakvéleménye alapján dönt.

Az ápolási díj megállapítására szóló kérelmet a hivatalban rendszeresített formanyomtatványon lehet előterjeszteni, melynek első oldalát maga az igénylő tölti ki. Itt az ápolóra és az ápoltra vonatkozó személyes adatok szerepelnek.
A kérelem nyomtatvány második oldalát a beteg háziorvosával kell kitöltetni, itt az ápolt egészségi állapotára, fogyatékosságára, betegségére vonatkozó adatok találhatók.
Kedvező elbírálás esetén, a kérelem benyújtását követő naptól illeti meg az ellátás a kérelmezőt, melyről határozatban értesítjük.
Az ápolási díj esetén az ellátás havi bruttó összege 29.500.-Ft, melyből 10 % nyugdíjjárulék kerül levonásra.
Emelt összegű ápolási díj esetén az ellátás havi összege az alapösszeg 130%-a. A nyugdíjjárulék ebben az esetben is 10 %.
Az ellátás utalása utólag, a tárgy hót követő hónap 5. napjáig történik.
Az ápolási díjon töltött idő, szolgálati időre jogosít.
Az ápolási díjra való jogosultságot a hivatal kétévente legalább egyszer felülvizsgálja, valamint az Önkormányzat évente ellenőrzi, hogy az ápolást végző személy ápolási gondozási kötelezettdségének eleget tesz-e.

[Kérelem nyomtatvány]

Átmeneti segélyezés

Az ellátás feltételeit a szociális törvény 45. §-a, és a 3/2009. (I. 3.) Gye. Kt. rendelet 13.-25. §-ai szabályozzák.
A képviselő-testület a hatáskörét a polgármesterre átruházta.
Átmeneti segély adható:

1. létfenntartást átmenetileg veszélyeztető többletkiadásokra
2. magas gyógyszerköltség enyhítésére
3. helyi menetrendszerinti közlekedésben érvényes bérletjegy megváltására
4. elemi kár esetére
5. krízishelyzetre.

Átmeneti segélyben kell részesíteni kérelmére azt a személyt, aki önmaga illetve családja átmeneti létfenntartásáról alkalmanként jelentkező többletkiadás miatt más módon nem tud gondoskodni és akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő személy esetén annak 150%-át, és nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal. Külön méltánylást érdemlő esetben évente legfeljebb egy alkalommal átmeneti segélyben részesíthető az a kérelmező, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő személy esetében annak 230%-át, és nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal.

Elismert többletkiadások:

• legalább 5 napot elérő vagy meghaladó betegség, kórházi gyógykezelés

Az igényt az eset bekövetkeztét követő harminc napon belül lehet érvényesíteni. Az átmeneti segély egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan maximum 10.000,- Ft-ig terjedő összegben lehet megállapítani.
A határnap elmulasztása jogvesztő! A kérelemhez csatolni kell a kérelmező, illetve családja kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolást, a rendkívüli élethelyzetet igazoló dokumentumot (pl.: orvosi igazolás, zárójelentés, temetési számla stb. A becsatolt iratok, s ha szükséges környezettanulmány készítése alapján, a hivatal határozattal értesíti az ügyfelet a döntésről.
A készpénzben megállapított támogatást a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül fizetjük ki házi pénztárból, vagy utalással, ahogy az ügyfél kéri.

[Kérelem nyomtatvány]


Átmeneti segélyben részesülhet eseti magas gyógyszerköltség címén az:

• aki nem jogosult közgyógyellátásra,
• akinek esetenkénti gyógyszerkiadása meghaladja az 5.000.-Ft-ot, de családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő személy esetében annak 230%-át.

A gyógyszertámogatás egyszeri összege a leigazolt gyógyszerköltség 50%-a, de maximum:

• 10.000,- Ft ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a alatt van,
• 7.500,- Ft ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege és annak 150 %-a közé esik,
• 5.000,- Ft ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a és 230%-a közé esik.

A kérelem nyomtatvány második oldalán kell az alkalmanként jelentkező gyógyszerfogyasztást a házi orvossal leigazoltatni, majd a gyógyszertárral kell leigazoltatni a fenti gyógyszerköltségeket. Csatolni kell a kérelmező, illetve családja kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolásokat.

A hivatal a kérelem elbírálását követően, az ügyfelet határozattal értesíti a döntésről.

[Kérelem nyomtatvány]

Átmeneti segélyben részesülhet helyi menetrendszerinti közlekedésben érvényes bérletjegy megváltása címén az a 85/2007. (IV.25.) Korm. rendelet 10. §-a hatálya alá tartozó személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő személy esetében annak 230%-át, és nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal.
A kedvezményes havi bérletjegy megváltásához megállapítható támogatás éves összege nem haladhatja meg a mindenkori kedvezményes havi bérletjegy árának tizenkétszeresét.
A kérelmet a hivatalnál rendszeresített formanyomtatványon lehet beterjeszteni. Csatolni kell hozzá kérelmező és családja kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolásokat, valamint a felhasznált bérleteket.

[Kérelem nyomtatvány]


Elemi kár bekövetkezése esetén a legszükségesebb ruházat, élelem, elemi bútorzat pótlására átmeneti segély állapítható meg, ha a kérelmező családjában:

• a közös háztartásban élők egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő személy esetében annak 330%-át és
• a közös háztartásban élők nem rendelkeznek a Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal valamint
• az elemi kárt szenvedett ingatlan a közös háztartásban élők jogos lakásigényét, - figyelemmel a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 3. §-ában rögzítettekre - nem haladta meg.

Az elemi kár esetére megállapított átmeneti segély egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan maximum 100.000,- Ft-ig terjedő összegben lehet megállapítani.
A kérelmet a hivatalnál rendszeresített formanyomtatványon lehet beterjeszteni. Csatolni kell hozzá a kérelmező és családja kérelmező és családja kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolásokat, valamint a bekövetkezett káresemény igazolására szolgáló dokumentumokat.

[Kérelem nyomtatvány]

Átmeneti segélyben részesíthető az a személy, aki krízishelyzetbe kerül (olyan rendkívüli élethelyzet, amikor a kérelmező jövedelme egy hónapot meghaladóan, igazolhatóan legalább 50%-ot meghaladó mértékben csökken és ezért megélhetése nem biztosított) és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő személy esetében annak 330%-át és nem rendelkezik a Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal.
A krízis helyzetre megállapított átmeneti segély egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan maximum 50.000,- Ft-ig terjedő összegben lehet megállapítani.
A kérelmet a hivatalnál rendszeresített formanyomtatványon lehet beterjeszteni. Csatolni kell hozzá a kérelmező és családja kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolásokat, valamint krízishelyzetet alátámasztó dokumentumokat.

[Kérelem nyomtatvány]

Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete a téli fűtési időszakban annak a rászoruló családnak-melyben az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 150 %-átt -, illetve egyedül élő személynek - akinek jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 230 %-át- közmunka keretében a város területéről kitermelt tűzifát biztosít. A kérelemnyomtatvány a Humánpolitikai Osztályon átvehető. A kérelmek elbírálásánál figyelembe kell venni, hogy a kitermelt tüzifa rendelkezésre áll-e.

Temetési segély

A feltételeit a szociális törvény 46. §-ában foglaltak szerint alkotott 3/2009. (I. 30.) Gye. Kt. rendelet 26.-28. §-ai tartalmazzák, a hatáskört a polgármester gyakorolja.
A temetési költségeket viselő személynek nyújtott anyagi támogatás, melynek összege:

• 50.000.-Ft , amennyiben a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem 28.500.-Ft alatt van;
• 30.000.-Ft, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem 28.501.-Ft és 57.000.-Ft között van;
• 16.900.-Ft amennyiben a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem 57.000.-Ft és 85.500.-Ft között van

A segélyt az a temetési költségeket viselő személy kérheti, aki:

• a haláleset időpontjában települési állandó lakos,
• családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át nem haladja meg,
• a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban nem részesül.

A kérelmet a hivatalnál rendszeresített formanyomtatványon lehet beterjeszteni. Csatolni kell hozzá a kérelmező és családja jövedelméről szóló igazolásokat, a temetési költségekről szóló főösszesítő eredeti és másolati példányát, (az eredeti példányt visszaadjuk).
A kérelmet, az eltemettetést követő 30 napon belül kell előterjeszteni. A határnap elmulasztása jogvesztő!

[Kérelem nyomtatvány]

Köztemetés

A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben - a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha

1. nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
2. az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat

1. a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy
2. az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

A halálesetről való tudomásszerzést követően az eljáró szerv megvizsgálja, hogy van-e, illetőleg fellelhető-e az elhunyt személy eltemettetésére köteles személy [1999. évi XLIII. törvény 20. § (1) bek.].
Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt személy fellelhető, határidő tűzésével fel kell szólítani, hogy gondoskodjék az elhunyt személy eltemettetéséről.
A köztemetés költsége magában foglalja az egészségügyi intézményben végzett halottkezelési tevékenység és a halottszállítás díját is.

Adósság csökkentési támogatás

A támogatás feltételeit a szociális törvény 55. §-a és az 55/A.-55/C. §-ai, valamint a 20/2003. (VIII. 12.) KT rendelet szabályozza. A döntési jogkört átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.
A támogatást azok kérhetik, akik:

1. a lakóhelyéül szolgáló és tartozással érintett lakása, melyben életvitelszerűen tartózkodnak, Gyomaendrőd város közigazgatási területén van,
2. lakás célú (közüzemi díj, közös-költség, lakbér) tartozása a kérelem benyújtását megelőző 18 hónapban keletkezett legalább 6 havi tartozás, mely meghaladja az 50000,-Ft-ot,
3. családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén a 200%-át.
4. a településen elismert nagyságú, és minőségű lakása van,
5. nincs olyan értékesíthető ingó vagy ingatlan vagyona, mely az adósság megfizetésére fedezetet nyújtana,
6. vállalják az érintett adósságuk legalább 25%-ának egy összegben, vagy legfeljebb 18 havi részletben való megfizetését
7. vállalják az adósságkezelési tanácsadóval a folyamatos kapcsolattartást.

A kezelendő adósság felső határa: 266.600,-Ft lehet, melynek –jövedelemtől függően- 50-75%-át vállalja át az önkormányzat. Az önkormányzat a megállapított támogatást közvetlenül a szolgáltató/k-nak utalja, akikkel az együttműködés feltételeiről keret-megállapodást kötött.
A támogatást formanyomtatványon a Térségi Humánsegítő Szolgálatnál kell kérni, aki előkészítés után, a szükséges mellékletekkel és javaslatával ellátva, döntésre átteszi a Polgármesteri Hivatal Humánpolitikai Osztályára.

A hivatal a támogatás összegéről, időtartamáról és a hozzá kapcsolódó lakásfenntartási támogatásról határozattal dönt.
A megállapított adósságcsökkentési támogatás vissza nem térítendő támogatásnak minősül.

A támogatás tovább nem folyósítható és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a támogatott:

• az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe,
• az általa vállalt adósságtörlesztést nem teljesíti,
• az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételét követően a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének 3 hónapig nem tesz eleget.

Ez esetben ismételten támogatás a megszüntetéstől számított 24 hónapon belül nem állapítható meg.

[Kérelem nyomtatvány]

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

A támogatás feltételeit a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 19-20. §-ai és a 20/A. §-a szabályozza. A Gyvt. 18. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében a hatáskört a települési önkormányzat jegyzője gyakorolja.
A feltételek fennállása esetén a jegyző 1 év időtartamra megállapítja a gyermek, vagy nappali oktatás munkarendje szerint középfokú, illetve felsőfokú tanulmányokat folytató fiatal felnőtt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre (továbbiakban: kedvezmény) való jogosultságát.
A kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a Gyvt-ben, másrészt egyéb jogszabályokban meghatározott kedvezmények igénybevételére. Ezek közül a legjelentősebb az egyszeri támogatás, a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye és a tankönyvtámogatás.
Akkor állapítható meg a gyermek, vagy fiatal felnőtt kedvezményre való jogosultsága, ha:

1. a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át (2011. évben 37.050,- Ft.)
2. illetve az alábbi esetekben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át (2011. évben 39.900,- Ft.)
   • ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
   • ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
   • ha a nagykorúvá vált gyermek nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be
3. az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg, az előírt mértéket.

A kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelem bármikor benyújtható. Azon személyeknek akiknek a kedvezményre való jogosultsága korábban már megállapításra került, a kedvezmény lejáratát megelőző három hónapban igényelheti az újabb jogosultság megállapítását.
A támogatást formanyomtatványon lehet igényelni a hivatal Humánpolitikai Osztályánál, vagy a hivatal Kirendeltségénél. A formanyomtatvány tartalmazza az ügyfél nyilatkozatát a személyi-, jövedelmi- és vagyoni adatokról. Az adatok valódiságának igazolására csatolni kell a megfelelő iratokat. A kérelemhez szükséges csatolni kérelmező és családja a kérelem benyújtását megelőző 1 hónap jövedelmét.
Azok a gyermekek és fiatal felnőttek, akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus 1-jén, illetve november 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus és november hónapjaiban egyszeri támogatásban részesülnek. Az egyszeri támogatás gyermekenkénti összege 2011. évben 5.800,- Ft.

[Kérelem nyomtatvány]

Óvodáztatási támogatás

Az óvodáztatási támogatás bevezetéséről az1997. XXXI. törvény 20/C §. valamint a 149/1997 (IX. 10.) Korm. rendelet 68/F-68L. §-a rendelkezik.

Jogosultsági feltételek, melyeknek egyidejűleg kell teljesülniük:

• a három-, illetve négyéves gyermek óvodai beíratása megtörtént,
• a támogatásra való jogosultság akkor nyílik meg, ha a szülő a gyermekét annak az évnek az utolsó napjáig beíratta az óvodába, amelyben a gyermek negyedik életévet betöltötte.
• a gyermek rendszeresen jár óvodába*
• a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll
• a gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen (halmozottan hátrányos helyzetről szóló önkéntes szülői nyilatkozat)

Az óvodáztatási támogatás folyósításának időpontja attól függ, hogy a szülő az év melyik felében íratta be a gyermekét óvodába, illetve függ a tényleges nevelésben való részvétel időtartamától:

Első alkalom
Óvodai beíratás időpontja	Óvodai nevelésben való részvétel időtartama a beíratástól számítva	Kifizetés időpontja
Az év első felében	Júniusig legalább két hónap eltelt	Beíratás évének június hónapja
	Júniusig nem telt el két hónap	Beíratás évének december hónapja
Az év második felében	Decemberig legalább két hónap eltelt	Beíratás évének december hónapja
	Decemberig nem telt el két hónap	Következő év június hónapja
Második és további alkalom
		Tárgyév június hónap
		Tárgyév december hónap

* Rendszeres óvodába járásnak minősül:

• óvodai nyitvatartási napokon naponta legalább hat órát az óvodában tartózkodik és
• igazolt és igazolatlanul mulasztott napok száma együttesen nem haladhatja meg a munkanapokra eső óvodai nevelési napok 25 %-át, azzal, hogy a mulasztásból 10 napot július- augusztus hónapokban a 25 % megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

Igazolás időszaka:

• 06. hóban folyósított támogatásnál tárgyév május 15-ig
• 12. hóban folyósított támogatásnál tárgyév november 15-ig

A pénzbeli támogatás összege a 2009. évben gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint. A 2009. évet követően az összeg emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.
A helyi önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy az első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett a szülőnek gyermeke részére természetbeni támogatás nyújtható. A természetbeni támogatást a gyermek beíratását követő legfeljebb 21 napon belül kell a szülő rendelkezésére bocsátani.
Gyomaendrőd Város Önkormányzata élt a törvény adta lehetőséggel, 10/2009. (03.05.) Gye. Kt. rendelet alapján az első alkalommal járó óvodáztatási támogatást vásárlási utalvány formájában biztosítja:
Első alkalommal természetbeni juttatás első ízben annak a szülőnek adható vásárlási utalvány formájában, aki a 3. illl. 4.életévét betöltött gyermekét 2009. január 1-ét követően íratta be az óvodába. Összege: 20.000.-Ft.
Aki gyermekét 2009. január elsejét megelőzően íratta be az óvodába első alkalommal 10.000.-Ft összegű óvodáztatási támogatásban részesülhet – vásárlási utalvány formájában.
Második és további alkalommal nyújtott támogatás összege: 10.000.-Ft.

Kérelem benyújtásával kapcsolatos információk:

• Ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő igényelhet támogatást.
• Mellékletet formanyomtatványon a szülő lakcíme szerint illetékes polgármesteri hivatalnál kell előterjeszteni.
• Lakcímváltozás esetén 5 napon belül – kérésre vagy megkeresésre – meg kell küldeni az új lakcím szerint jogosult jegyzőnek.
• Az első alkalommal nyújtandó támogatás esetén a kérelemhez kapcsolódó óvodai igazolásokat a Jegyző szerzi be, majd a következő kifizetés előtt az óvoda köteles azt hivatalból megküldeni.

[Kérelem nyomtatvány]

Nyári szociális gyermekétkeztetés

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium rendeletben határozza meg a nyári szociális gyermekétkeztetés szabályait. A R. értelmében a gyermekek nyári étkeztetésének állami támogatásából a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek étkeztetéséről kell gondoskodni. A nyári étkeztetést elsősorban azon gyermekek számára kell megszervezni, akik a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 148. § (5) bekezdésének aa)–ac) alpontja alapján év közben is ingyenesen étkeznek, azaz a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás és az 1–6. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő gyermekek számára.
Önkormányzatunk minden évben megszervezi a nyári gyermekétkeztetést. A R. értelmében a gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek közül a Térségi Humánsegítő Szolgálat választja ki az étkeztetésben résztvevő gyermekeket. A program lebonyolításában részt vesz a Humánpolitikai Osztály, a Térségi Szociális Gondozási Központ, a helyi oktatási intézmények.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság szabályait a Szt. 54. §-a tartalmazza:
A jegyző az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,

• akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át,
• aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át

nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.

A szociális rászorultság igazolásáról a jegyző hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány érvényességi ideje 1 év. A bizonyítvány tartalmazza: a rászoruló személy nevét, lakcímét, TAJ számát, a rászorultság tényét, az igazolás érvényességi idejét. A bizonyítvány a fenti feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható.

[Kérelem nyomtatvány]

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás szabályait a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 21. §-a és a 10/2009. (III. 05.) Gye. Kt. rendelet 6-11. §-ai tartalmazzák. A döntési jogkört átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

Az önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatásba részesíti a gyermeket, ha az őt gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, mert a családban az alábbi okok miatt többletkiadás keletkezett:

1. tanulói, hallgatói jogviszonyban álló gyermek vagy fiatal felnőtt tanévkezdési kiadása,
2. tanulói, hallgatói jogviszonyban álló gyermek tandíjának, egyéb ellátási díjának megfizetése,
3. átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás elősegítése,
4. a családban nevelkedő gyermek 5 napot meghaladó kórházi kezelése miatti költség,
5. a családban nevelkedő gyermek egyéb – a MEP által teljes egészében nem finanszírozott – egészségügyi szolgáltatási díjának megfizetése.

Az ismertetett okok megléte esetén rendkívüli támogatás akkor állapítható meg, ha a gyermeket nevelő családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg:

• rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő család esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, (2011. évben a 28.500,- Ft.)
• rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő család esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át. (2011. évben a 28.500,- Ft-nak a 150%-a =42.750,-Ft)

A feltételek fennállása esetén sem részesíthető rendkívüli támogatásba a gyermek, ha a kérelmezőnek vagy a vele közös háztartásban élő személynek vagyona meghaladja az előírt mértéket.

A rendkívüli gyermekvédelmi támogatást az erre a célra rendszeresített nyomtatvány benyújtásával lehet kérni, a Polgármesteri Hivatal Humánpolitikai Osztályán, vagy a hivatal Kirendeltségénél. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja kérelmező és családja kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolásokat, 16 év felett a tanulói, hallgatói jogviszonyról szóló igazolást, a többletkiadást jelentő esemény bekövetkeztéről szóló igazolást.
A kérelem elbírálását követően a hivatal határozatban értesíti a kérelmezőt.
Pozitív elbírálás esetén a támogatás összege gyermekenként és egy-egy alkalommal 1.000,-Forinttól 10.000,-Forintig terjedhet. Egy naptári évben egy gyermekre kifizetett összeg nem haladhatja meg a 30.000,-Ft-ot, mely összegbe beszámít az autóbuszra érvényes bérlet vásárlására megállapított támogatás is.

[Kérelem nyomtatvány]

A fentebb ismertetettektől eltérően, rendkívüli támogatás állapítható meg, a nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszonyban álló gyermek vagy fiatal felnőtt részére, a helyi autóbusz közlekedésben érvényes bérlet vásárlásához. A közlekedési támogatást az erre a célra rendszeresített nyomtatványon lehet igényelni a Polgármesteri Hivatal Humánpolitikai Osztályán, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem összege nem haladja meg, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. (2011. évben a 28.500,- Ft x 2 = 57.000,-Ft)

Jogosultság esetén a helyi autóbusz közlekedési támogatás egyhavi összege az adott időszakban érvényes kedvezményes havi bérlet árának összegét nem haladhatja meg. (2009. évben a kedvezményes – diák, nyugdíjas – havi bérlet ára 430,- Ft, éves szinten összesen: 4.800,- Ft.) A támogatás összegét, csak a helyi autóbuszra érvényes bérlet vásárlására lehet fordítani.
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet az a) pontban meghatározott esetben a polgármesteri hivatal által közzétett időszakban, a b) - e) pontok illetve külön méltánylás esetében pedig a többletkiadást jelentő esemény bekövetkeztét követő 30 napon belül lehet benyújtani. A határidők elmulasztása jogvesztő!

kérelemnyomtatvány

A rendkívül gyermekvédelmi támogatás természetben nyújtott támogatásként is adható, így magas gyógyszerköltség enyhítésére igényelhető az alábbi feltételek esetén:

• aki nem jogosult közgyógyellátásra,
• akinek esetenkénti gyógyszerkiadása meghaladja az 5.000.-Ft-ot, de családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő személy esetében annak 230%-át.

A gyógyszertámogatás egyszeri összege a leigazolt gyógyszerköltség 50%-a, de maximum:

* 10.000,- Ft ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a alatt van,
* 7.500,- Ft ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege és annak 150 %-a közé esik,
* 5.000,- Ft ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a és 230%-a közé esik.

A kérelem nyomtatvány második oldalán kell az alkalmanként jelentkező gyógyszerfogyasztást a házi orvossal leigazoltatni, majd a gyógyszertárral kell leigazoltatni a fenti gyógyszerköltségeket. Csatolni kell a kérelmező, illetve családja kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolásokat.

A hivatal a kérelem elbírálását követően, az ügyfelet határozattal értesíti a döntésről.

kérelemnyomtatvány

Első lakás megszerzéséhez nyújtható támogatás

A lakás célú állami támogatásokat a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet tartalmazza. Az állampolgárokat érintő támogatásokat (közismert nevén: szoc. pol. támogatás) a pénzintézetek bonyolítják.
A kormányrendelet és a lakástörvény által szabályozott egyéb feltételek végrehajtására alkotta meg az önkormányzat a 2/2004. (II. 10.) KT rendeletét, melyben a támogatások odaítélésének hatáskörét a képviselő-testület a Humánpolitikai Bizottságra átruházta.

Támogatásban azok a fiatal házasok részesíthetők:

• ahol a házastársak külön-külön a 40. életévüket még nem töltötték be,
• a kapott támogatást Gyomaendrőd közigazgatási területén az első saját tulajdonú lakás vásárlására, építésére (bővítésére) használják fel,
• akik még nem részesültek lakáscélú önkormányzati támogatásban,
• akik legalább kettő kiskorú gyermek neveléséről gondoskodnak, vagy nyolc éven belül vállalják a kettő gyermek megszületését,
• akik a megszerezni kívánt ingatlanon illetve ingatlanrészen egyenlő ?-ed, ?-ed tulajdoni illetőséget szereznek,

Nem állapítható meg támogatás, ha:

• a megszerezni, vagy felépíteni kívánt ingatlan meghaladja a család jogos lakásigényét,
• a kérelmező a kérelem benyújtásakor a lakás vételárát teljes egészében kiegyenlítette, vagy építkezés esetén már rendelkezik használatba vételi engedéllyel, vagy azt a kérelem elbírálásáig megszerzi,
• a kérelmezőnek vagy a vele együtt költöző személynek önkormányzati lakáson fennállt bérleti joga – lakbér nem fizetés, vagy egyéb lényeges kötelezettség nem teljesítése okán - felmondás miatt szűnt meg,
• a kérelmező nem hitelképes,
• a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. (2009. évben 28.500,-Ft x 3 = 85500,-Ft)

A kérelmeket formanyomtatványon kell benyújtani a Polgármesteri Hivatal Humánpolitikai Osztályán, a kérelmek benyújtása folyamatosan történik. A támogatás iránti kérelem elbírálásáról a Humánpolitikai Bizottság a kérelem benyújtását követő hónap (ülésterv szerinti) rendes ülésén dönt. A kérelem nyomtatványhoz csatolni kell, a rajta feltüntetett mellékleteket.
A megállapítható önkormányzati támogatás maximális összege 480.000,-Ft lehet az építkezőknél, lakásvásárlás esetén az ingatlan vételárának 30%-a, de legfeljebb 480.000,-Ft, míg a lakást bővítők maximum 240.000,-Ft-ot kaphatnak.
A megállapított támogatás 2/3-ad része maximum tíz év futamidőre nyújtott kamatmentes hitel, 1/3-ad része vissza nem térítendő önkormányzati támogatássá válik, ha a támogatottak a hitelt határidőre, pontosan visszafizetik, és az egyéb vállalat kötelezettségüket is teljesítik. A támogatásról tehát szerződét és kölcsönszerződést köt az önkormányzat a támogatottakkal és az érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztet be.

A megállapított támogatást az odaítélést követő hat hónapon belül fel kell használni, ellenkező esetben az igénylők tovább nem jogosultak a támogatásra.

[Kérelem nyomtatvány]

Szociális és szolgálati bérlakások

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokat az 1993. évi LXXVIII. tv. valamint a 12/2001. (IV. 27.) Kt. számú rendelet szabályozza.
A megüresedett szociális bérlakásokra pályázat kerül kiírásra, melynek elbírálása a Képviselő-testület Humánpolitikai Bizottság hatáskörébe tartozik. A bérleti szerződés megkötése határozott időre – 5 év – történik. A kérelmet az adott pályázati kiírás szerinti határidőben formanyomtatványon lehet benyújtani.
A szolgálati bérlakások kiutalása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A bérleti szerződés megkötése határozott időre történik. Kérelem, s a munkáltató ajánlása (írásban) szükséges.
A költségalapú bérlakások száma 24 db, ebből a Magtárlaposi úton 8 db- (fiatalok részére kerül kiutalásra), még az Endrődi úton 16 db lakás található, mely a nyugdíjasok részére kerül kiutalásra, szintén pályázat útján. A kiutalás a Humánpolitikai Bizottság hatáskörébe tartozik.
A lakásigényléshez a kérelmet az adott pályázati kiírás szerinti határidőben formanyomtatványon lehet benyújtani, melyhez csatolni kell a családban élők jövedelem igazolását.

Elemi csapás okozta lakáskárok helyreállításához nyújtott önkormányzati támogatás

A 33/2008. (VIII. 29.) Gye. Kt. rendelet szabályozza az elemi csapás okozta lakáskárok helyreállításához nyújtott önkormányzati támogatást.
A rendelet hatálya kiterjed azokra a személyekre, akiknek az ár vagy belvíz, rendkívüli időjárás, vihar, vagy tűz Gyomaendrőd Város Közigazgatási területén található, a káresemény bekövetkeztekor a kérelmező által lakott lakóházban kárt okozott, és a lakhatását vagy a lakóház helyreállítását e támogatás nélkül nem képes megoldani, továbbá olyan mérvű károsodás következett be, hogy az a biztonságos lakhatást veszélyezteti.

Támogatás csak abban az estben állapítható meg, ha a kérelmező családjában:

• a közös háztartásban élők egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, (85.500,- Ft)
• a közös háztartásban élők nem rendelkeznek az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal,
• a károsodott ingatlan építési engedéllyel épült, vagy fennmaradási engedéllyel rendelkezik; illetve vélelmezhető, hogy építése és használatba vétele megfelelt az akkor hatályos jogszabályoknak,
• az ingatlant a káresemény idején a tulajdonos (haszonélvező) életvitelszerűen lakta,
• a tulajdonos nyilatkozik arról, hogy az ingatlanra a kár keletkezésének időpontjában volt-e érvényes biztosítása, illetve a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alappal (továbbiakban: WMA) kötött érvényes szerződése,
• a kár más módon (biztosításból, WMA) nem térül meg.

A támogatás kiterjedhet azokra a nem lakás céljára szolgáló lakóingatlanokra (üdülő, nyaralóépületekre) amelyek építési engedéllyel épültek, vagy fennmaradási engedéllyel rendelkeznek, illetve az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezője) az ingatlant a káreseményt megelőzően is kizárólagos jelleggel - igazoltan - életvitelszerűen lakta, és a kár más módon (biztosítás, WMA) nem térül meg.

Nem tartoznak a támogatási körbe:

• az ingóságok kárai,
• a lakásban való lakhatás tényét, biztonságát nem befolyásoló tisztasági, esztétikai jellegű károk,
• a lakóingatlanban a káreseményt megelőzően létrejött károk,
• a károsult szándékos magatartása, vagy bizonyítható felelőtlensége miatt keletkezett károk.
• a nem lakás céljára szolgáló építmény,
• a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség (így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület),
• a magántulajdonban lévő, lakáscélú, de a tulajdonos (haszonélvező) által életvitelszerűen nem lakott ingatlan,
• a magántulajdonban lévő, lakáscélú, de bérlakásként hasznosított ingatlan.

A támogatás mértékéről a kár nagysága, a család jövedelmi viszonya, szociális helyzete és a települési keretösszeg alapján a polgármester dönt.

1. A támogatás összege a csak önkormányzati forrásból biztosított támogatás esetén, a 400.000,- Ft-ot nem haladhatja meg."
2. A támogatás kizárólag kamatmentes, visszatérítendő támogatás formájában nyújtható.
3. A támogatás visszafizetésének futamidejét a támogatás összege határozza meg, de:
   • 100.000,- Ft-ig maximálisan 1 év,
   • 200.000,- Ft-ig maximálisan 2 év,
   • 400.000,- Ft-ig maximálisan 4 év lehet.
4. A visszafizetés időtartamára, a támogatott ingatlanra az Önkormányzat javára jelzálogjogot kell bejegyeztetni.

Amennyiben a károsodott ingatlan tulajdonosa lakásvásárlásról dönt, akkor - a korábbi ingatlan bontásának kötelezettsége és költsége a károsultat terheli - az ingatlan a helyi önkormányzat tulajdonába kerül.
A biztosítással nem rendelkező, illetve a WMA-hoz nem csatlakozott károsult magánszemély akkor részesülhet támogatásban, ha vállalja, hogy a helyreállított, újjáépített, vásárolt ingatlanára - legalább 10 év időtartamra értékkövető biztosítási szerződést köt, az árvíz és belvíz által károsult ingatlan tulajdonos pedig csatlakozik a WMA-hoz.

A támogatás iránti kérelmet Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatalának Humánpolitikai Osztályánál, az erre rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani.

A támogatást kérő köteles a kérelméhez az 1993 évi III tv. 4. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelmi viszonyairól igazolásokat becsatolni, és saját illetve a vele közös háztartásban élők vagyoni helyzetéről nyilatkozni. Tűzkár esetén a Hivatásos Tűzoltó parancsnokság által kiállított kárnyilatkozatot.

[Kérelem nyomtatvány]

Közgyógyellátás

Közgyógyellátásra vonatkozó szabályokat a szociális törvény 49.§. – 53. §. tartalmazza.

Közgyógyellátásra jogosult alanyi jogon:

• Bentlakásos intézményben elhelyezett átmeneti gondozott, átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú;
• Pénzellátásban részesülő hadigondozott, nemzeti gondozott;
• Az egészségkárosodott rendszeres szociális segélyben részesülő;
• A központi szociális segélyben részesülő;
• Rokkantsági járadékos;
• I., II. csoportú rokkantsága alapján nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesülő;
• Az aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.

Közgyógyellátásra jogosult normatív alapon:

Akinek havi rendszeres gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10 % -át / 2.850.-ft. /meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét / 28.500.-ft /, egyedül élő esetén 150 %-át. /42.750-ft./
Szociálisan rászorult személy részére méltányosság jogcímén kiállított közgyógyellátási igazolvány szabályait a 3/2009. (I. 30.) Gye. Kt. rendelet 29. §-a tartalmazza.
Akinek havi rendszeres gyógyszerköltsége 5.000.-Ft-ot meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét / 42.750.-ft /, egyedül élő esetén 200 %-át. /57.000-ft./

A közgyógyigazolványt a jogosult lakóhelye szerint illetékes jegyző állítja ki.

Rendszeres gyógyító ellátás havi költsége = gyógyszer + gyógyászati segédeszköz + gyógyászati ellátás
Gyógyszerkeret = egyéni gyógyszerkeret + eseti keret.
Egyéni gyógyszerkeret: (személyre szabott)

• A rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgálja,
• Összege a jogosult egyéni havi rendszeres gyógyszerköltsége, 2009-ben legfeljebb havi 12 000 Ft, a minimum összeg 1000 Ft. (A gyógyászati segédeszköz nem terheli a gyógyszerkeretet.)

Eseti keret:

• Az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását szolgálja, összege 2009-ben évi 6 000 Ft.
• Ha egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra, gyógyszerkeret = eseti keret. (nincs egyéni gyógyszerkeret, ha nem kéri, illetve, ha nem éri el az 1000 Ft-ot – minimum összeg) ez csak az alanyi közgyógyellátásra jogosultak esetében fordulhat elő.

Mire használható fel az igazolvány?

Gyógyító ellátások térítésmentes igénybevételére, azaz:

• Járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre (tápszer is),
• Gyógyászati segédeszközökre (protetikai és fogszabályzó eszközök is),
• Orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.

Az eljárás lefolytatása

• Kérelem benyújtása
• Ideje: a jogosultság lejártát megelőző három hónapban is benyújtható.
• Módja: formanyomtatványon

Kivétel! átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú esetében a gyámhivatal kezdeményezi hivatalból a jogosultság megállapítását a gondozás helye szerint illetékes jegyzőnél, és beszerzi a háziorvosi igazolást.

[Kérelem nyomtatvány]

Mellékletek:

1. Háziorvosi igazolás
2. Az alanyi jogcím igazolása
3. A jövedelem-nyilatkozat megalapozottságának igazolása.

A háziorvosi igazolás

Alanyinál:

• Nem szükséges, ha a kérelmező egyéni gyógyszerkeret megállapítására nem tart igényt.(nem rendszeres gyógyszerfogyasztó)

Általában:

1. Csak a személyes szükséglet kielégítéséhez szükséges gyógyító ellátást lehet feltüntetni.
2. + a szakorvos által havonta rendszeresen rendelt gyógyító ellátást is.

Zárt boríték: rajta a kérelmező neve, TAJ-száma, az orvos neve és a cím: HÁZIORVOSI IGAZOLÁS KÖZGYÓGYELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ.

Egyéni gyógyszerkeret évközbeni felülvizsgálatára

• A jogosultság megállapítása alanyi jogosultak esetében két évre normatív és helyi méltányosssági jogcím esetében egy évre történik. Felülvizsgálat az esetben kérhető, ha a havi rendszeres gyógyszerköltség legalább 1000 Ft-tal megváltozik.
• A jogosultság utolsó negyedévében nem kérhető.
• Az eljárás – a szakhatósági állásfoglalás kérésétől kezdődően – megegyezik az eddig vázoltakkal.
• Az új gyógyszerkeret a határozathozatal 15. napjától nyílik meg, a jogosultság lejártáig.
• Új igazolvány kiadására nem kerül sor.

[Kérelem nyomtatvány]

Mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása

Mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeit a 164/1995.(XII.27.) Korm rendelet szabályozza.

A közlekedési kedvezmények fajtái:

• közlekedési támogatás
• személygépkocsi és kerekesszék szerzési támogatás
• átalakítási támogatás
• parkolási engedély

A kérelemhez a csatolni kell:

• Orvosi szakvélemény
• Jövedelem igazolásokat
• Munkaviszony, tanulói jogviszony fennállására, valamint gyógykezelésére vonatkozó igazolást
• Szerzési és átalakítási támogatás estében: a súlyos mozgáskorlátozott, illetve a szállítást végző személyérvényes vezetői engedélyének fénymásolatát, valamint a szállítást végző személy írásos nyilatkozatát, hogy a súlyos mozgáskorlátozott személy személygépkocsival történő szállítását vállalja.
• Szerzési és átalakítási támogatás esetében: a súlyos mozgáskorlátozott, illetve a szállítást végző személy nyilatkozatát, hogy a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül saját vagy más mozgáskorlátozottságára tekintettel nem részesült gépjármű-vásárlási, szerzési, átalakítási támogatásban, valamint gépjármű behozatali vámmentességben.
• Szerzési támogatás esetén: az egyedül álló, súlyos mozgáskorlátozott személy nyilatkozatát arról, hogy egyedülálló
• Amennyiben a szerzési támogatást segédmotoros rokkantkocsi vagy kerekesszék vásárlására használják fel, mellékelni kell a megyei rehabilitációs főorvos javaslatát.
• Közlekedési támogatás esetén: amennyiben a súlyos mozgáskorlátozott személy kiskorú eltartottról gondoskodik, az eltartott születési anyakönyvi kivonatát, vagy személyi lapját fénymásolatban.

Az a súlyos mozgáskorlátozott személy részesülhet közlekedési kedvezményekben akinek családjában az egy főre eső nettó jövedelem – a tárgyévet megelőző év viszonylatában -nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíjminimum 2,5 szeresét.
A közlekedési kedvezményeket minden év január 1 és április 30 között lehet igényelni. Az átalakítási támogatás és a parkolási engedély egész évben igényelhető. A parkolási engedélyt az okmányirodában kell kérni.

[Kérelem nyomtatvány]

Hadigondozás

A hadigonzozásról az 1994.évi XLV.tv. rendelkezik. Hadigondozott: hadirokkant, hadiözvegy, hadiárva, hadigyámolt,hadigondozott családtag.

Ellátás nemei:

• hadirokkant járadék,
• hadiözvegyi járadék [kérelem nyomtatvány],
• egyösszegű térítés [kérelem nyomtatvány],
• temetési hozzájárulás (hadirokkant halála esetén) [kérelem nyomtatvány]

A hadigondozási igényjogosultság kérelemre indul, melye határidő-korlátozás nélkül bármikor előterjeszthető. Hadigondozási ügyben első fokon eljáró hadigondozotti hatóság a hadigondozott lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője.

A jegyző határozatban dönt:

• a hadigondozotti igényjogosultságról, a járadékosztályba sorolásról- a pénzellátások megállapításáról és összegszerűségéről
• hadigondozotti igazolvány kiadásáról.