Önkormányzat

5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124.
5501 Gyomaendrőd, Pf.: 3
Telefon: +36-66-386-122
Fax: +36-66-283-288
Email: onkormanyzat@gyomaendrod.hu

Letölthető telefonkönyv
Városházi dolgozók
Ügyfélfogadási idő
KCR - Hirdetmények
Tovább a KCR Hirdetmények oldalra
Bejelentkezés
Regisztrált felhasználók itt jelentkezhetnek be. Ha még nincs regisztrálva megteheti itt.
Azonosító:
Jelszó:
Önkormányzati ülések
A korábbi ülések előterjesztései itt érhetők el!
Díjak, elismerések
Impresszum
Kiadó
Gyomaendrőd Város Önkormányzata


Kapcsolatfelvétel
onkormanyzat@gyomaendrod.hu

Kiadásért felelős
Toldi Balázs polgármester
polgarmester@gyomaendrod.hu

Szerkesztők
Megyeri László aljegyző
aljegyzo@gyomaendrod.hu
Pap Gábor rendszergazda
rendszergazda@gyomaendrod.hu


Ajánlott böngésző


Partnerek
Támogató


Fejlesztő

Server hosting

Gyomaendrőd és hagyományai

Hagyományok, régiségek Gyomaendrődről

Gyomaendrőd népszokásairól, hagyományairól csak akkor beszélhetünk, ha megismerjük a várost alkotó két település, Gyoma és Endrőd néprajzi sajátosságait.
Gyoma és Endrőd alig egy kilométer távolságra feküdt egymástól, mégis hagyományos népi kultúrája sok mindenben különbözött. A gazdaságilag már több mint száz éve egy egységet alkotó községek lakóinak szemlélete, szokáskultúrája merőben más irányokat mutat.
Gyoma mezővárosi rangra emelkedett, iparosodott, polgári szemléletű település volt. A református magyar őslakossághoz szorgalmas mezőberényi német ajkú iparos telepesek érkeztek, akik egy tömbben, a német városnak nevezett településrészen laktak. A 19. század végére Gyoma ipari és kereskedelmi csomóponttá vált, melyet a mezővárosba érkezett zsidó kereskedőcsaládok tovább erősítettek. Ebben az időszakban épült fel Gyoma középületeinek nagy része és a kisvárosi hangulatot idéző polgárházai. A pezsgő közélet életre hívta a kaszinókat, melynek egyik ma is álló szép bizonyítéka az úri kaszinó épülete.
Gyoma népi kultúrája már kevésbé nyomon követhető, mert gazdarétege kilépve a paraszti hagyományok kötelékéből az „úri stílust” követte. Hamar felváltotta a parasztviseletet a gyári karton anyagokból készült polgári öltözet. Az új irányzat követésében a gyomai gazdalányok jeleskedtek.
A népi építészetnek már csak egy-két hírmondója maradt, melyek őrzik a hagyományos építészeti régió sajátosságát. Szép példája ennek a bihari és sárréti jellegű építészetnek a Zrínyi Miklós út 2. szám alatt található Gyomai Táj- és Alkotóház épülete. A nyeregtetős, kőlábas, lopott tornácos épület az 1870-es években épült. A szoba-konyha- szoba-kamra beosztású házban, még a tornác végéből nyíló terményes kamra is megmaradt. A nádtetős épületben a gyomai református parasztpolgári lakásbelsőt idéző enteriőr kiállítás látható.

A gyomai református egyház nagyságát szimbolizálja az 1790-ben épült copfstílusú templom. A puritán, egyszerű templombelső mai formáját 1930-as években kapta a nagytehetségű autodidakta művész Papp Zsigmond tervei alapján. A templom bútorzatát, az orgona faragott díszítéseit és a művészi kivitelű ajtófaragásokat a sokrétű gazdálkodó-művész Papp Zsigmond készítette. Festményein a gyomai és endrődi parasztélet jelenik meg. A temetőkben szobrai, faragott síremlékei műemléki jelentőségűek. A gyomai temetők hagyományos fejfái csónak alakúak, melyekből néhány még ma is látható. A mezőváros étkezési kultúrája őriz néhány jellegzetes ételt. Ilyen a kötött galuska leves és a birsalmás vadkacsa leves.

Endrőd hagyományos parasztkultúrája jobban bemutatható, hiszen a vallási szigetszerűség és az erős agrárjelleg sok archaikus vonást, szokást, hagyományt megőrzött.
Az endrődi paraszti építészet és lakáskultúra nagyszerű bemutatóhelye az Endrődi Tájház. A tájmúzeum lakóépülete teljesen berendezett, mely a 19-20. század fordulójának életmódját tárja a látogatók elé. A római katolikus Endrőd gazdag vallási hagyományokkal rendelkezik. A Szent Imre templom és a belterületen elhelyezett nagyszámú út menti keresztek tanúskodnak az egykori magas szintű hitéletről.

A népi folklórban a jeles napokhoz kötődő népszokások átszőtték az egykori falu életét. Az adventi időszakkal kezdődik meg az egyházi év. Jeles napjai között találjuk a Szent Miklós napját (december 6.) és a Luca napot (december 13.). Luca napján a szerelmi varázslások és a boszorkánylátó rítusok jelentek meg. A karácsony előtti héten a betlehemes gyermekek elindultak házról-házra vinni a hírt, a Megváltó születéséről. A dramatikus játéknak helyi változatát gyűjtötték fel, melyet felelevenítenek a helyi iskolákban és a tájházban tartott ünnepségeken. Karácsonykor, Jézus születésének napján az endrődi családok elkészítették jellegzetes ünnepi ételeiket. Az angyali csík és a kalács nem hiányozhatott az ünnepi asztalról. Az ünnepi asztal alatt szakajtóba helyezett szénával, almával, dióval, mogyoróval erősítették a család egészségét és bíztak a következő év jó termésében. A karácsonyi morzsának is gyógyító erőt tulajdonítottak. A szilvesztert itt is hangoskodással, zajkeltéssel, jókívánságokkal üdvözölték. Tartózkodtak a szárnyasokból készült ételek fogyasztásától, mert azok elkaparták a szerencsét.
Az újév első ünnepe a Vízkereszt (január 6.). Ezen a napon házszenteléseket végeztek és a Háromkirályjárás népszokásjátékát járták. Vízkereszttől hamvazó szerdáig tartott a farsangi időszak. A farsang a hagyományos lakodalmak és disznóölések időszaka volt. A fiatalok házi mulatságokat, cuhárékat rendeztek. A farsang végén jellegzetes szokás volt a kiszebaba körösbe dobása. A 40 napos böjtben a húsmentes étkezést szigorúan betartották a családok. Jellegzetes böjti étel volt a szűzleves és a vízicibere. A böjt időszakában szőttek az asszonyok és lányok, ekkor készültek a jellegzetes endrődi szedettes mintájú szőttesek.
A Húsvét, a katolikus egyház legnagyobb ünnepe. A vallási cselekményekhez kapcsolódtak a pogány kori termékenységvarázsló rítusok. A hímes tojás és a vízzel való locsolkodás ősi termékenység rítus maradványai.
A pásztorkodás ünnepe Szent György napja (április 24.), ezen a napon hajtották ki a lábasjószágokat a legelőre. A pünkösdi komatál vivése gyakori volt a lánybarátok között. A Szent Iván napja (június 24.) a nyári napforduló ünnepe, a párok összevarázslásának napja. Az aratás hagyományosan péterpálkor (június 29.) kezdődött. Az új búzából készült kenyér és az aratókoszorú különleges szentelményei voltak az ünnepnek. Az őszi kukoricafosztás újra összehozta a családot és a barátokat. Úgynevezett „fosztókát” tartottak, ahol nem volt ritkaság, hogy a munka végén táncos mulatozásba kezdtek a fiatalok. A Szent Márton (november 11.) tiszteletére vágott liba inkább a polgárosodott falusi elit asztalára került.

Összegezve: Gyomaendrőd változatos népi és polgári hagyományokkal rendelkező település. A gyomai és az endrődi sajátosságok színes kulturális és építészeti örökséggel látták el a harmincadik évét ünneplő Gyomaendrőd városát. A gazdag hagyományokból gyakran merítenek a helyi tánccsoportok és hagyományápoló szervezetek. Az Endrődi Tájház és Helytörténeti Gyűjtemény rendszeresen rendez, a helyi népszokásokat és táplálkozáskultúrát felelevenítő rendezvényeket.

készítette: Dr. Szonda István
Eseménynaptár
Gyomaendrődi értéktár


Felhívás

Sablon javaslattételhez
Kerékpárút építés

Kerékpárút építés
Turisztikai projekt

Tovább a beruházás oldalára
Vízvédelmi rendszerek fejlesztése

Tovább a beruházás oldalára
Esélyegyenlőség és felzárkóztatás elősegítés

Tovább a részletekhez
Egyéb projektek
Időjárás előrejelzés
Adóhátralékosok

Az adóhátralékkal rendelkezők adatait megjelenítő
internetes felület a következő linken érhető el: www.gyehivatal.hu/adoslista
Beszámolók, jelentések
Beszámoló az
önkormányzat 2002-
2006 közötti
működéséről (PDF)


Ciklusbeszámoló 2006-2010

Ciklusbeszámoló 2010-2014

Gyomaendrőd Város
Képviselő-testületének
2017. évi ülésprogramja
2. félév


Gyomaendrőd Város
Önkormányzata a
2003. évi XXIV.
"üvegzseb" törvényben
foglaltak alapján a
következő információkat
teszi közzé


Közbeszerzési információk

Az Önkormányzat
költségvetési és zárszámadási
rendeletei (szöveges indoklása)
2003-2009


A 175/2009.(VIII.29.) Korm.rend.
"a köztulajdonban álló
gazdasági társaságok
működésének átláthatóbbá
tételéről" alapján
közzétett adatok
(PDF)


ÁSZ jelentés 2007

Gyomaendrőd Város Önkormányzat pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről készített ÁSZ jelentés 2012 (PDF)

ÁSZ Összegző az utóellenőrzésekről - Az önkormányzatok pénzügyi gazdálkodási helyzetének, szabályszerűségének 2011. évi ellenőrzésében érintett 62 városi önkormányzat utóellenőrzése (2014. december)

ÁSZ Kiegészítő kötet - Az önkormányzatok pénzügyi gazdálkodási helyzetének, szabályszerűségének 2011. évi ellenőrzésében érintett 62 városi önkormányzat utóellenőrzéséről szóló jelentés II. sz. mellékletéhez (2014. december)

A 210/2009 (IX. 29.) Korm. rendelet alapján a kereskedelmi tevékenységek végzéséről vezetett nyilvántartás

Szolgáltatási tevékenység folytatása megtiltásának nyilvántartása

Kereskedelmi szálláshelyek nyilvántartása a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet alapján
RSS hírolvasó

Ügyfélfogadás

Hétfő: 8-16
Kedd: nincs
Szerda: 8-16
Csütörtök: nincs
Péntek: 8-12
Ebédidő: 12-12:30

Jogvédelem

Szarvasi Városi Ügyészség 66-311-870
Szarvasi Járásbíróság 66-311-344
Megyei Ügyészség 66-528-170
Gyulai Törvényszék
66-562-220
Betegjogi Képviselő 66-441-411
Jogi segítségnyújtó 66-543-360

Segélyhívók

Segélyhívó 112
Mentők 104
Rendőrség 107
Tűzoltóság 105